Borsod-Abaúj-Zemplén megye a honfoglalás időszakából is kiemelkedő leletekkel büszkélkedhet. Az akkori katonai elit gazdag leletanyagával már korábban foglalkoztunk, most egy igen ritka, Miskolcon talált ereklyetartó mellkereszt következik. A „találmány” rávilágít a letelepedést követő évtizedek változó szokásaira, a kereszténység lassú térnyerésének időszakára és a betelepülő besenyő csoportok sorsára.
Tovább olvasomCímke: régészet
Miskolcon találkozik a regionális régész szakma
Az idén 125 éves Herman Ottó Múzeum régészei már tizenkettedik alkalommal hívják össze az Északkelet-Magyarország területén dolgozó kollégáikat, azonban ebben az évben a korábbiaktól eltérően nem a régészeti feltárások kerülnek az előadások előterébe. A Miskolci Galériában március 11-én megrendezendő konferencia a közösségi régészetet és a régészet közösségi hasznosulását helyezi a középpontba, hiszen a szakma képviselői fontosnak tartják az edukálást és a régészeti értékek nagyközönség elé vitelét. A konferenciasorozat 2012-ben jött létre azzal a céllal, hogy a régióban tevékenykedő régészek legalább évente egyszer, nagyobb körben is találkozhassanak egymással, és első kézből…
Tovább olvasomHétezer éves arcvonások – BAZ megye régészeti kincsei (9. rész)
Egy ember halála mindig tragédia. Olykor viszont nem várt következményei is lehetnek. A mezőzombori temetőben sírásás közben bukkantak egy felbecsülhetetlen értékű, újkőkori arcos edényre. Titokzatos jelképeinek eredeti jelentése sok fejtörést okoz a régészek számára.
Tovább olvasomBronzkori harcosok elrejtett értékei – BAZ megye régészeti kincsei (8. rész)
A mai BAZ megye területén előkerült régészeti kincsek nagy része a késő bronzkorból származik. Abból az időszakból, amikor a megye területén is általánosan elterjed a fémművesség, megélénkül a távolsági kereskedelem, kialakulnak a főnökségek vezette katonai elitek, amelyek karddal, lándzsával, vértezetben vívnak helyi és távoli háborúkat. A több mint ötszáz évig tartó időszak alatt rengeteg bronz- és aranyleletet rejtenek el, amelyek közül napjainkban egyre több kerül elő…
Tovább olvasomA bodrogolaszi aranylelet – BAZ megye régészeti kincsei (7. rész)
A bodrogolaszi éremlelet sorsa igen regényes, az elrejtése körülményeitől a kincs felbukkanásáig. Szerepel a történetben egy gazdag ember, a mohácsi csata (1526) utáni zavaros időszak, a félrevezetett múzeumi dolgozók kálváriája, valódi bűnügyi nyomozás és még bírósági eljárás is. Sok népmesénk szól arról, hogy a szegénylegény aranypénzekkel teli fazekat talál a földben. Majdnem pontosan ez történt Bodrogolaszi, Kánok-dűlő határrészen, ahol 1990 májusában a helyi termelőszövetkezet traktoros ekéje aranypénzeket forgatott ki a földből. Megörült a találmánynak és először esze ágában sem volt értesíteni a múzeumot, a faluban viszont igazi mini aranyláz indult…
Tovább olvasomEmber alakú urnák a borsodi Trójából – BAZ megye régészeti kincsei (6. rész)
Furcsa temetőkre bukkantak Ózd területén az 1950-es és 60-as években: az elhunytak hamvait embert mintázó urnákba helyezték. Ez a szokás sem korábban, sem a későbbi korokban nem fordult elő a vidéken. Mit tudunk arról a közösségről, amely ilyen módon adta meg a végtisztességet halottainak? A felfedezésük óta sok elmélet született az ember alakú urnákról, még a trójai leletekkel is összefüggésbe hozták őket. BAZ megye régészeti kincseit bemutató sorozatunk hatodik részét olvashatják.
Tovább olvasomA hun kori elit és a kistokaji kabócák – BAZ megye régészeti kincsei (5. rész)
Cikádafibula. Tulajdonképpen mit is jelent ez a szó? Mire használták elődeink? És miért olyan értékesek, érdekesek? A különleges ékszerek – melyek mellett míves övcsatokat is találtak – és egy borsodi homokbányából bukkantak elő, és arról tanúskodnak, hogyan élhetett a hun korszak vezető rétege másfél ezer évvel ezelőtt ezen a vidéken. BAZ megye régészeti kincseit bemutató sorozatunk ötödik része következik.
Tovább olvasomA „szakócák” bársonyos forradalma – BAZ megye régészeti kincsei (4. rész)
Miskolc jelentős város a hazai és a világ őstörténetének térképén, nem utolsó sorban azon okból, mert itt került elő az a három, híres Bársony-házi „szakóca”, amely cáfolta a korabeli meggyőződést, mely szerint csak Nyugat-Európában éltek ősemberek. A pattintott kőeszközöket méretük, kidolgozottságuk világviszonylatban is különlegessé avatta, a hozzájuk kapcsolódó kibontakozó izgalmas őstörténeti-régészeti nyomozást Herman Ottó polihisztor vezette a XIX. és a XX. század fordulóján. BAZ megye régészeti kincseit bemutató sorozatunk negyedik részét olvashatják.
Tovább olvasomA honfoglaló katonai elit sírjai – BAZ megye régészeti kincsei (3. rész)
Kik voltak valójában honfoglaló eleink? Honnan érkeztek ide és hogyan települtek le a Kárpát-medencében? Miben hittek, hogyan öltözködtek? Miért fontos az a készenléti íjtegez és a tarsolylemez? Sok vitás kérdésre válaszoltak a karos-eperjesszögi temetők, ahol a Kárpát-medence máig legrangosabb honfoglaláskori sírjai, feltehetően egy elit alakulat emlékei kerültek elő. BAZ megye régészeti kincseit bemutató sorozatunk harmadik részét olvashatják.
Tovább olvasomMéretes bronzkori ékszer vagy egészen más? – BAZ megye régészeti kincsei (2. rész)
Méretes bronzkori ékszer vagy egészen más?
Tovább olvasom