Miskolc jelentős város a hazai és a világ őstörténetének térképén, nem utolsó sorban azon okból, mert itt került elő az a három, híres Bársony-házi „szakóca”, amely cáfolta a korabeli meggyőződést, mely szerint csak Nyugat-Európában éltek ősemberek. A pattintott kőeszközöket méretük, kidolgozottságuk világviszonylatban is különlegessé avatta, a hozzájuk kapcsolódó kibontakozó izgalmas őstörténeti-régészeti nyomozást Herman Ottó polihisztor vezette a XIX. és a XX. század fordulóján. BAZ megye régészeti kincseit bemutató sorozatunk negyedik részét olvashatják.
Tovább olvasomCímke: régészet
A honfoglaló katonai elit sírjai – BAZ megye régészeti kincsei (3. rész)
Kik voltak valójában honfoglaló eleink? Honnan érkeztek ide és hogyan települtek le a Kárpát-medencében? Miben hittek, hogyan öltözködtek? Miért fontos az a készenléti íjtegez és a tarsolylemez? Sok vitás kérdésre válaszoltak a karos-eperjesszögi temetők, ahol a Kárpát-medence máig legrangosabb honfoglaláskori sírjai, feltehetően egy elit alakulat emlékei kerültek elő. BAZ megye régészeti kincseit bemutató sorozatunk harmadik részét olvashatják.
Tovább olvasomMéretes bronzkori ékszer vagy egészen más? – BAZ megye régészeti kincsei (2. rész)
Méretes bronzkori ékszer vagy egészen más?
Tovább olvasomAranyszarvas a hamvakban – BAZ megye régészeti kincsei (1. rész)
A mezőkeresztes-zöldhalompusztai szkíta aranyszarvas
Tovább olvasomBAZ megye különleges régészeti kincsei
Rendhagyó feladatra vállalkozott szerkesztőségünk, amikor kiválasztotta BAZ megye 10 különleges régészeti leletét, hogy bemutassa azokat weboldalunk olvasóinak. A tudományos háttérrel készült cikkeket egy végzett régésztechnikus kolléga írta meg számunkra, elkészítésük során pedig külön figyelmet fordítottunk arra, hogy az általunk átadni kívánt információk közérthetőek maradjanak.
Tovább olvasomA nagy fogás: gazdag római kori temetőt találtak a bükkábrányi lignitbányában
A Herman Ottó Múzeum régészei egy 58 síros szarmata temetőt tártak fel a bükkábrányi lignitbánya területén a nyár végén. Az elhunytak gazdag, sajátos ízlésvilágú közösséghez tartoztak; erről tanúskodnak az előkerült arany és ezüst ékszerek, valamint a római import tárgyak is.
Tovább olvasomRégészet Napja és Éjszakája a Herman Ottó Múzeumban
Tudta-e, hogy VIII. Henrik volt Anglia legkövérebb uralkodója, s hogy a régészetnek van egy sötét oldala? A Herman Ottó Múzeum főépületében 2023. június 2-án, pénteken (19:00-23:00) ezt a világot ismerhetik meg a látogatók egy éjszakai kaland során, mely keretén belül bepillantást nyerhetnek a kulisszák mögé is. A bűn útja nevű ingyenes program a Régészet napja alkalmából kerül megrendezésre, melynek keretében játékos feladatokon keresztül felfedezhetik a hét fő bűnt és azok régészeti hagyatékát, miközben bejárják a sötétségbe burkolódzó épületet és annak kiállításait a “pincétől a padlásig”. Ráléphetnek a bűn útjára, engedhetnek a falánkság, bujaság és…
Tovább olvasomÉlőben egy ásatásról – most érdemes csatlakozni!
A megye egyik legkülönlegesebb, és talán leghosszabb ideje tartó ásatási helyszínén, a borsodivánkai tellen a héten kezdődnek az idei munkálatok. A feltárás vezetői most speciális lehetőséget kínálnak azoknak, akiket érdekel a régészet: azt ígérik, hogy minden nap élő bejelentkezésben számolnak be az aznapi eredményeikről.
Tovább olvasomBorsod legszebb helyei – A Rudabányai-tó
A Felsőtelekes-Rudabánya-Szuhogy települések által közrefogott háromszög közepén elterülő kristálytiszta Rudabányai bányató az Északi-középhegység egyik legimpozánsabb kirándulóhelye. A borsodi tengerszemnek is nevezett gyönyörű, türkizkék felületű, vörös sziklákkal övezett Rudabányai tó hossza 320 méter, szélessége átlagosan 80, legszélesebb pontján 120 méter. Emellett közel 60 méteres mélységével Magyarország legmélyebb állóvize. A tó emberi tevékenység következtében alakult ki, lévén többszáz éves bányavidéken fekszik. Rudabánya térségében már a középkorban is jelentős volt a vasérc- és színesfémbányászat. Az ország egyetlen külszíni vasércbányája működött itt 1985-ig, ekkor azonban leállt a kitermelés. Azóta a tárnák megteltek karsztvízzel, így…
Tovább olvasomRáteszi az állam a kezét a régészetre is
Ismét egy átszervezés, ismét állami kézbe kerül valami, jön a Nemzeti Régészeti Intézet. Egyértelműen sok pénz és befolyás is érkezik ezzel a vezetőknek. Január 1-jétől létrehozzák a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) égisze alatt működő központi régészeti bázist, mégpedig úgy, hogy a Nemzeti Múzeumba olvad a Várkapitányság NZrt. Régészeti és Tudományos Igazgatósága. Az egyesülés eredménye a Nemzeti Régészeti Intézet lesz. “Így ismét az MNM végezheti a régészeti örökségvédelmi feladatokat a lelőhelyek felderítésétől a feltáráson és feldolgozáson át a közönségkapcsolatokig – közölte az MTI-vel a múzeum. Hozzátették, hogy az átalakítással 106 új…
Tovább olvasom