A „szakócák” bársonyos forradalma – BAZ megye régészeti kincsei (4. rész)

Miskolc jelentős város a hazai és a világ őstörténetének térképén, nem utolsó sorban azon okból, mert itt került elő az a három, híres Bársony-házi „szakóca”, amely cáfolta a korabeli meggyőződést, mely szerint csak Nyugat-Európában éltek ősemberek. A pattintott kőeszközöket méretük, kidolgozottságuk világviszonylatban is különlegessé avatta, a hozzájuk kapcsolódó kibontakozó izgalmas őstörténeti-régészeti nyomozást Herman Ottó polihisztor vezette a XIX. és a XX. század fordulóján. BAZ megye régészeti kincseit bemutató sorozatunk negyedik részét olvashatják.

Tovább olvasom

A honfoglaló katonai elit sírjai – BAZ megye régészeti kincsei (3. rész)

Kik voltak valójában honfoglaló eleink? Honnan érkeztek ide és hogyan települtek le a Kárpát-medencében? Miben hittek, hogyan öltözködtek? Miért fontos az a készenléti íjtegez és a tarsolylemez? Sok vitás kérdésre válaszoltak a karos-eperjesszögi temetők, ahol a Kárpát-medence máig legrangosabb honfoglaláskori sírjai, feltehetően egy elit alakulat emlékei kerültek elő. BAZ megye régészeti kincseit bemutató sorozatunk harmadik részét olvashatják.

Tovább olvasom

BAZ megye különleges régészeti kincsei

Rendhagyó feladatra vállalkozott szerkesztőségünk, amikor kiválasztotta BAZ megye 10 különleges régészeti leletét, hogy bemutassa azokat weboldalunk olvasóinak. A tudományos háttérrel készült cikkeket egy végzett régésztechnikus kolléga írta meg számunkra, elkészítésük során pedig külön figyelmet fordítottunk arra, hogy az általunk átadni kívánt információk közérthetőek maradjanak.

Tovább olvasom

A nagy fogás: gazdag római kori temetőt találtak a bükkábrányi lignitbányában

A Herman Ottó Múzeum régészei egy 58 síros szarmata temetőt tártak fel a bükkábrányi lignitbánya területén a nyár végén. Az elhunytak gazdag, sajátos ízlésvilágú közösséghez tartoztak; erről tanúskodnak az előkerült arany és ezüst ékszerek, valamint a római import tárgyak is.

Tovább olvasom

Régészet Napja és Éjszakája a Herman Ottó Múzeumban

Tudta-e, hogy VIII. Henrik volt Anglia legkövérebb uralkodója, s hogy a régészetnek van egy sötét oldala?  A Herman Ottó Múzeum főépületében 2023. június 2-án, pénteken (19:00-23:00) ezt a világot ismerhetik meg a látogatók egy éjszakai kaland során, mely keretén belül bepillantást nyerhetnek a kulisszák mögé is.  A bűn útja nevű ingyenes program a Régészet napja alkalmából kerül megrendezésre, melynek keretében játékos feladatokon keresztül felfedezhetik a hét fő bűnt és azok régészeti hagyatékát, miközben bejárják a sötétségbe burkolódzó épületet és annak kiállításait a “pincétől a padlásig”. Ráléphetnek a bűn útjára, engedhetnek a falánkság, bujaság és…

Tovább olvasom

Élőben egy ásatásról – most érdemes csatlakozni!

A megye egyik legkülönlegesebb, és talán leghosszabb ideje tartó ásatási helyszínén, a borsodivánkai tellen a héten kezdődnek az idei munkálatok. A feltárás vezetői most speciális lehetőséget kínálnak azoknak, akiket érdekel a régészet: azt ígérik, hogy minden nap élő bejelentkezésben számolnak be az aznapi eredményeikről.

Tovább olvasom

Borsod legszebb helyei – A Rudabányai-tó

A Felsőtelekes-Rudabánya-Szuhogy települések által közrefogott háromszög közepén elterülő kristálytiszta Rudabányai bányató az Északi-középhegység egyik legimpozánsabb kirándulóhelye. A borsodi tengerszemnek is nevezett gyönyörű, türkizkék felületű, vörös sziklákkal övezett Rudabányai tó hossza 320 méter, szélessége átlagosan 80, legszélesebb pontján 120 méter. Emellett közel 60 méteres mélységével Magyarország legmélyebb állóvize. A tó emberi tevékenység következtében alakult ki, lévén többszáz éves bányavidéken fekszik. Rudabánya térségében már a középkorban is jelentős volt a vasérc- és színesfémbányászat. Az ország egyetlen külszíni vasércbányája működött itt 1985-ig, ekkor azonban leállt a kitermelés. Azóta a tárnák megteltek karsztvízzel, így…

Tovább olvasom

Ráteszi az állam a kezét a régészetre is

Ismét egy átszervezés, ismét állami kézbe kerül valami, jön a Nemzeti Régészeti Intézet. Egyértelműen sok pénz és befolyás is érkezik ezzel a vezetőknek. Január 1-jétől létrehozzák a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) égisze alatt működő központi régészeti bázist, mégpedig úgy, hogy a Nemzeti Múzeumba olvad a Várkapitányság NZrt. Régészeti és Tudományos Igazgatósága. Az egyesülés eredménye a Nemzeti Régészeti Intézet lesz. “Így ismét az MNM végezheti a régészeti örökségvédelmi feladatokat a lelőhelyek felderítésétől a feltáráson és feldolgozáson át a közönségkapcsolatokig – közölte az MTI-vel a múzeum. Hozzátették, hogy az átalakítással 106 új…

Tovább olvasom