Csődközeli tüneteket produkál a magyar gazdaság

A hét eddigi hírei alapján nagyon rossz állapotban van a magyar gazdaság. Varga Mihály pénzügyminiszter egyrészt bejelentette, hogy 4,9 százalék helyett 6,1 százalék lesz idén az államháztartási hiány, a 2023-as költségvetést pedig újratervezik, mert az infláció és a gazdasági visszaesés sokkal nagyobb lesz a vártnál. Nem volt jó üzenet, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a dübörgő infláció ellenére bejelentette a 16 hónapja tartó kamatemelési ciklus végét, de még zárásként 13 százalékra emelték az alapkamatot. Harmadik csapásként hatalmasat zuhant a forint: szerda reggel még 407 forint körül járt az euró árfolyama, most 418…

Tovább olvasom

Abortusz jogokért tüntetnek ma a parlament előtt

Ma van a biztonságos abortuszhoz való hozzáférés világnapja, és mára szerveztek tüntetést a hazai civil szervezetek a legális és biztonságos abortuszhoz való hozzáférésért a Parlament elé. Felhívásukban azt írják, „a kormány évek óta nyirbálja alattomos módon a nők reprodukciós jogait”: 2012-ben betiltották a műtétnél sokkal kíméletesebb abortusztabletta forgalmazását; a műtét előtt előírt kötelező konzultációkon – amire egyre nehezebb időben időpontot kapni – rendszeresen megszégyenítik a terhességmegszakításra váró nőket; a műtét során a méhszáj tágítását gyógyszer helyett fájdalmas módon, mechanikai eszközökkel végzik, és mindeközben folyamatos az abortusz- és nőellenes hangulatkeltés. Itthon más aktualitása is…

Tovább olvasom

89 millióra büntette az MNB az OTP-t

89 milliós bírságot és „több megoldandó feladatot” kapott az OTP csoport a Magyar Nemzeti Banktól.  Az MNB átfogó vizsgálata nyomán összesen 89 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az OTP bankcsoporttal szemben, egyebek közt az IT-biztonságra, a hitelkockázatra, a tőkemegfelelésre, a vállalatirányításra, a felügyeleti adatszolgáltatásra és a betétbiztosításra vonatkozó hiányosságok miatt – közölte a jegybank a Forbes.hu-nak eljuttatott közleményében. A feltárt hibák nem hordoznak rendszerkockázatot és a felügyeleti intézkedések nem érintik a bankcsoport megbízható működését. 5 témakörben, 2019. március 31-től tekintették át a bankcsoport működését, a vizsgált területek nagy részén…

Tovább olvasom

Holland delegáció érkezik Magyarországra a jogállamiság miatt

Munkalátogatást terveznek Magyarországon a holland parlament képviselői – tudta meg a hvg.hu. A képviselőház kommunikációs osztálya megerősítette lapunk információját. Tájékoztatásuk szerint az európai ügyek bizottsága múlt heti ülésén döntött arról, hogy a holland parlament őszi szünetében néhány tagjuk munkalátogatásra Magyarországra utazik. Ennek pontos dátumát és az időtartamát később fogják eldönteni. A bizottság tagjai jelenleg a lehetséges témák és a résztvevő képviselők számbavételét végzik. Az egyik téma azonban mindenképpen a jogállamiság lesz – írták. A végleges programot a budapesti holland nagykövetség készíti majd el. Nem az az első alkalom, hogy a holland…

Tovább olvasom

Azzal dicsekszik a magyar külügy, hogy csak Szijjártó tárgyal az EU-ból az orosz külügyminiszterrel

Egészen lelkes, dicsekvő közleményben tudatja a világgal a magyar külügy az MTI-n keresztül, hogy az EU-ból egyedül a magyar kormány ült le tárgyalni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel New Yorkban. Szijjártó Péter és Szergej Lavrov találkozójából annyi derült ki, hogy valószínűleg nem kerül sor az ukrajnai béketárgyalások megkezdésére, és hogy Szijjártó arra panaszkodott Lavrovnak, hogy az orosz–ukrán háború következményeit Magyarországon is érezni lehet az elszabadult infláción vagy a menekültáradaton keresztül. A magyar kormány az EU többi országával ellentétben sokkal barátibb kapcsolatot ápol az Ukrajnát megszálló Oroszországgal, ami miatt nyugatról gyakran éri…

Tovább olvasom

Ötödével kevesebb beteget látnak el a szakrendelők, mint a járvány előtt

Több ezer betegpanasz érkezett az egészségbiztosításhoz az ellátatlanság miatt, ezt pedig az orvosok elvándorlása sem magyarázza – hangzott el a Balatonfüreden tartott Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián. Az eseményről a Népszava tudósított. Kiss Zsolt, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója előadásában arról beszélt, ötödével kevesebb beteget látnak el a szakrendelők most, mint a járvány előtti évben, ezt a szakember szerint a NEAK-hoz befutó több ezer betegpanasz is bizonyítja. A betegek az ellátatlanságot, a hosszú várakoztatást, a szakellátások elérhetetlenségét róják fel a finanszírozónak. A NEAK adatai szerint az elmúlt hónapokban összességében 12-14 milliárdnyi szolgáltatáshoz…

Tovább olvasom

Lemondott Leveleki Zsolt, az uniós helyreállítási terv felelőse

Lemondott Leveleki Zsolt, a helyreállítási terv (hivatalos nevén Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Terve) végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár, írja a Hvg.hu. A magyar kormány hónapok óta küzd, hogy hozzájusson végre az uniós helyreállítási alapból az országnak elvileg járó 2300 milliárd forinthoz, amelyre a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre égetőbb szükség van. A pénzt tavaly még külön feltételek nélkül megadták volna, ha az ország megfelelő tervet ad le, mostanra azonban alkudozás tárgya lett a folyósítás, a folyamatot magyar részről Navracsics Tibor menedzseli miniszterként. A Miniszterelnökség új helyettes államtitkára Póser Zoltán lett. Pósert eddig vezető kormányfőtanácsosként…

Tovább olvasom

A strasbourgi bírósághoz fordulnak a pedagógusok

„A kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért. A mostani polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat” – írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. A kormány a járványhelyzetre hivatkozva február 11-én rendeletben határozta meg a minimálisan kötelező szabályokat. Vagyis arról döntött, hogy a gyerekfelügyeletet és bizonyos tanórákat sztrájk idején is meg kell tartani. A közlemény szerint a kormány egyoldalúan és visszaélve erőfölényével úgy alakította a szabályozást, hogy a szülők és gyerekek gyakorlatilag semmit se vehessenek…

Tovább olvasom

Az Európa Parlamentnél betelt a pohár, hogy négy év alatt csak tovább romlott a magyar demokrácia helyzete

Emlékszünk még a Sargentini-jelentésre? Elfogadták, megszavazták a hazánkkal szembeni eljárás megkezdését, ám négy év alatt szinte semmi nem történt. Most azonban, valószínűleg nem véletlenül éppen a jogállamisági mechanizmus problémáinak döntése előtt komoly politikai üzenet lesz ez az EB irányába. Elege lett az Európai Parlamentnek, hogy az elmúlt négy évben semmi nem történt a hetes cikk szerinti eljárásban, ezért szerdán vitázik, csütörtökön pedig ismét szavaz a felturbózott Sargentini-jelentésről. Ez persze még egyáltalán nem garancia az előrelépésre, politikai üzenetnek azonban jól jöhet a tagállamok, valamint akár a jogállamisági mechanizmusban jövő héten döntő…

Tovább olvasom

5-ből 4 magyar úgy érzi, rossz irányba haladnak a dolgok hazánkban

Július közepén a 24.hu hírportálon jelent meg egy cikk azzal a címmel, hogy Öt éve nem éreztük ilyen rossznak az ország gazdasági helyzetét, de máris elavult: az Ipsos nemrégiben kiadott kutatása szerint ugyanis 2022 augusztusában mindössze 16 százalék volt azoknak a magyaroknak az aránya, akik szerint jó vagy valamennyire jó állapotban van az ország gazdasága. Összehasonlításképpen: 2016 májusa óta nem mértek ilyen alacsony arányt, a publikációban található ábra pedig érzékletesen mutatja be a júliusi 20 százalékról 16 százalékra történt esést. Ahogy az előző hónapban, most is vagy kéttucatnyi országban tették fel ugyanazokat a kérdéseket például…

Tovább olvasom