A nagy fogás: gazdag római kori temetőt találtak a bükkábrányi lignitbányában

A Herman Ottó Múzeum régészei egy 58 síros szarmata temetőt tártak fel a bükkábrányi lignitbánya területén a nyár végén. Az elhunytak gazdag, sajátos ízlésvilágú közösséghez tartoztak; erről tanúskodnak az előkerült arany és ezüst ékszerek, valamint a római import tárgyak is.

Tovább olvasom

Régészet Napja és Éjszakája a Herman Ottó Múzeumban

Tudta-e, hogy VIII. Henrik volt Anglia legkövérebb uralkodója, s hogy a régészetnek van egy sötét oldala?  A Herman Ottó Múzeum főépületében 2023. június 2-án, pénteken (19:00-23:00) ezt a világot ismerhetik meg a látogatók egy éjszakai kaland során, mely keretén belül bepillantást nyerhetnek a kulisszák mögé is.  A bűn útja nevű ingyenes program a Régészet napja alkalmából kerül megrendezésre, melynek keretében játékos feladatokon keresztül felfedezhetik a hét fő bűnt és azok régészeti hagyatékát, miközben bejárják a sötétségbe burkolódzó épületet és annak kiállításait a „pincétől a padlásig”. Ráléphetnek a bűn útjára, engedhetnek a falánkság, bujaság és…

Tovább olvasom

Élőben egy ásatásról – most érdemes csatlakozni!

A megye egyik legkülönlegesebb, és talán leghosszabb ideje tartó ásatási helyszínén, a borsodivánkai tellen a héten kezdődnek az idei munkálatok. A feltárás vezetői most speciális lehetőséget kínálnak azoknak, akiket érdekel a régészet: azt ígérik, hogy minden nap élő bejelentkezésben számolnak be az aznapi eredményeikről.

Tovább olvasom

Borsod legszebb helyei – A Rudabányai-tó

A Felsőtelekes-Rudabánya-Szuhogy települések által közrefogott háromszög közepén elterülő kristálytiszta Rudabányai bányató az Északi-középhegység egyik legimpozánsabb kirándulóhelye. A borsodi tengerszemnek is nevezett gyönyörű, türkizkék felületű, vörös sziklákkal övezett Rudabányai tó hossza 320 méter, szélessége átlagosan 80, legszélesebb pontján 120 méter. Emellett közel 60 méteres mélységével Magyarország legmélyebb állóvize. A tó emberi tevékenység következtében alakult ki, lévén többszáz éves bányavidéken fekszik. Rudabánya térségében már a középkorban is jelentős volt a vasérc- és színesfémbányászat. Az ország egyetlen külszíni vasércbányája működött itt 1985-ig, ekkor azonban leállt a kitermelés. Azóta a tárnák megteltek karsztvízzel, így…

Tovább olvasom

Ráteszi az állam a kezét a régészetre is

Ismét egy átszervezés, ismét állami kézbe kerül valami, jön a Nemzeti Régészeti Intézet. Egyértelműen sok pénz és befolyás is érkezik ezzel a vezetőknek. Január 1-jétől létrehozzák a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) égisze alatt működő központi régészeti bázist, mégpedig úgy, hogy a Nemzeti Múzeumba olvad a Várkapitányság NZrt. Régészeti és Tudományos Igazgatósága. Az egyesülés eredménye a Nemzeti Régészeti Intézet lesz. „Így ismét az MNM végezheti a régészeti örökségvédelmi feladatokat a lelőhelyek felderítésétől a feltáráson és feldolgozáson át a közönségkapcsolatokig – közölte az MTI-vel a múzeum. Hozzátették, hogy az átalakítással 106 új…

Tovább olvasom

Száznál is több ősrégi, érintetlen szarkofágot fedeztek fel

Több mint száz érintetlen szarkofágot fedeztek fel Egyiptomban, a szakkarai nekropoliszban. A régészeti szenzációt szombaton jelentették be az egyiptomi hatóságok, akik szerint még távolról sincs vége a kincsek feltárásának a nagy fáraókori temetőben. A 2000-2500 éves, gazdagon díszített, aranyozott és festett fakoporsókat három 12 méter mély temetkezési aknában találták a híres Dzsószer-piramis melletti nekropoliszban, ugyanott, ahol szeptemberben 27, októberben pedig további 59 érintetlen, és hasonlóan jó állapotban lévő szarkofágot találtak. A koporsók mellett találtak 40 aranyozott istenszobrot, illetve halotti maszkot is. A leletek a későkorra (i.e. 664-332) és a három…

Tovább olvasom

Kiásták a mohácsi tömegsírokat

A pécsi Janus Pannonius Múzeum régészei megkezdték a munkát a Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának Sátorhely közelében. A már korábban megtalált, összesen öt tömegsír feltárását 1960-ban, illetve 1976-ban már elvégezték. A csontokat akkor konzerválták és visszatemették, hogy majd egy későbbi, újabb feltárással részletes vizsgálatot végeznek rajtuk. Most a harmadik számú tömegsír újbóli feltárása és további tudományos vizsgálata kezdődött meg antropológusok és régészek közreműködésével. A tudományos vizsgálat várhatóan 2025-ig tart.  A vizsgálatokkal el szeretnék érni, hogy a Mohácsi Nemzeti Emlékhely a későbbiekben a legújabb antropológiai, régészeti, történészeti kutatások eredményeit felhasználva mutassa…

Tovább olvasom