Hatalmas területen pusztul a balatoni nád

Rendkívüli mértékben pusztul a balatoni nád, aminek komoly veszélyei vannak. A folyamatos, drasztikus emberi beavatkozások hatására az ember számára is kedvezőtlen állapotok következnek be. A Paloznak és Alsóörs közötti partszakaszon elkezdődött annak a Balatonnak a pusztulása, amit eddig ismertünk, szerettünk. Ma ezt egy másfél kilométer hosszúságban, 20 és 100 méter között változó szélességben pusztuló nád jelzi, azonban a szakértők szerint ezzel a folyamat nem áll meg, ha nem lépünk időben – írja a balatontipp.hu. A Paloznaki Horgász Egyesület tagjai figyeltek fel a nád pusztulására a Paloznaki-öbölben: nem jöttek a zöld hajtások, nem újult meg…

Tovább olvasom

Fejenként 65 kilogramm élelmiszert dobunk a kukába

Az Európai Unióban 59 millió tonna élelmiszer ment pocsékba 2020-ban, aminek 53%-a a háztartásokhoz köthető. Magyarországon évente fejenként kb. 65 kg élelmiszerhulladékot termelünk a háztartásokban, amiből 25 kg elkerülhető lenne, és ami kb. 35 ezer forint megtakarítást jelentene fejenként. Legmostohábban az ételmaradékokkal, a zöldségekkel és gyümölcsökkel, valamint a pékáruval bánunk.

Tovább olvasom

Iskolaidőben is gondolkozzunk környezettudatosan!

Rengeteg olyan apróság van a gyerekek környezettudatosságra való nevelése terén, amit különösebb erőfeszítés nélkül szülőként is megtehetünk, és pozitív példamutatással ösztönözhetjük a gyerekeket is: ilyen például az alumínium dobozok szelektív gyűjtése.  Nem szokatlan reggeli utcakép, ahogy felnőttek és gyerekek egyaránt aludobozos itallal a kezükben sietnek az iskolába vagy a munkahelyre. Elfogyasztásuk után azonban, nagy lehet a kísértés, hogy az első szemetesnél gyorsan megszabaduljunk a doboztól, ám ez majdnem a legrosszabb, amit tehetünk. Az alumínium értékes nyersanyag, amellyel sokféle helyen és módon találkozhatunk a mindennapokban, ezért fontos tudatosítani, hogy az alumíniumdoboznak…

Tovább olvasom

Ijesztő adatok érkeztek: évekkel megrövidítheti az életet a légszennyezés

A növekedő légszennyezettség több mint öt évvel csökkentheti a Dél-Ázsiában élők életkilátásait egy kedden publikált új jelentés szerint, amely a szennyezett levegő egészségügyi hatásait vizsgálta a térségben. Dél-Ázsiában találhatók a világ legrosszabb levegőminőségű országai, köztük Banglades, India, Nepál és Pakisztán. A Chicagói Egyetem Energiapolitikai Intézete (EPIC) által közzétett legújabb levegőminőségi életindex szerint ezek az országok adják a légszennyezettség miatt világszerte elvesztett életévek több mint felét. A térség levegőminőségének romlásához a gyors ütemű iparosodás és népességnövekedés járult hozzá leginkább. A térségben jelenleg több mint 50 százalékkal magasabb a szálló por szintje, mint a…

Tovább olvasom

Környezettudatosság: A magyar fiatalok visszaléptek?

A fiatal felnőtt generáció a klímaváltozás és természetpusztítás elleni küzdelem élharcosai közé tartozik, ám a WWF Magyarország reprezentatív felmérése szerint az előző évekhez képest ez a tendencia jelentősen romlott. Pedig globálisan és hazánkban is van mit tenni a fenntarthatóság terén. A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén augusztus 2-án lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Bár 2022-ben ez a nap július 28-ára esett, tehát látszólag 5 nappal lassult a fogyasztás mértéke, ám idén az eddigiekhez képest részletesebb adatokkal dolgoztak a…

Tovább olvasom

Az egyre gyakoribb hőhullámok a klímaváltozás számlájára írhatók

Míg hetvenes-nyolcvanas években az ország egy kis részét leszámítva 20 év alatt egyetlen tartós hőhullámot sem találtunk, napjainkra ez jelentősen megváltozott. A városi hősziget éjszakai melegítő hatása miatt Szeged és Budapest belvárosában idén augusztus 20-ig már 11 tartós hőhullámos napot (amikor a napi átlaghőmérséklet legalább 3 napig 27 °C feletti) mértünk, amihez igazítják a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást is, és ami szoros kapcsolatban van az ilyenkor megnövekedő többlethalálozással.  A Másfélfok legfrissebb tanulmányában azt vizsgálja, hogy a tartós hőhullámok (vagyis amikor a napi átlaghőmérséklet legalább 3 napig 27 °C feletti) hogyan alakulnak…

Tovább olvasom

Öt másodpercenként tűnik el egy futballpálya méretű erdő a világon

Ez pár évtizede egy perc alatt történt, mutat rá a Világerőforrás Intézet jelentése. A világ egy év alatt egy Svájc nagyságú trópusi esőerdőt veszített, áll a Világerőforrás Intézet (World Resources Institute) 2022-es jelentésében. A természetes erdőtüzeken túl a szándékos égetés és kivágás miatt öt másodpercenként egy futballpálya nagyságú erdőterület semmisül meg. Ez egy percnyi idő alatt történt az ezredforduló előtt, ami már akkor is gyors természeti katasztrófát jelzett. Brazília, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Bolívia tájain a legnagyobb a pusztítás, de gyorsul az üteme más országokban is, Ghánában 71 százalékkal…

Tovább olvasom

Kiszárad a Titicaca-tó

A Titicaca-tó száraz medrében állva panaszkodik a Reuters stábjának Isabel Apaza arról, hogy mivel nincs víz a tóban, nem lesz mit enni adni az állatainak. Apaza a bolíviai Huarina közösség tagja, számukra a Titicaca-tó bizonyos értelemben a megélhetést is jelenti. A Bolívia és Peru határán elterülő tó vízszintje minden idők legalacsonyabb méréséhez közeledik. Ha még harminc centit csökken, eléri az 1996-ban mért rekordot – mondta Lucia Walper, a bolíviai hidrológiai és meteorológiai szolgálat tisztviselője a Reutersnek. A tó partjának hosszabb szakaszai mentén az egykor termékeny területek az utóbbi időben gyakorlatilag porrá…

Tovább olvasom