Rendhagyó feladatra vállalkozott szerkesztőségünk, amikor kiválasztotta BAZ megye 10 különleges régészeti leletét, hogy bemutassa azokat weboldalunk olvasóinak. A tudományos háttérrel készült cikkeket egy végzett régésztechnikus kolléga írta meg számunkra, elkészítésük során pedig külön figyelmet fordítottunk arra, hogy az általunk átadni kívánt információk közérthetőek maradjanak.
Mondhatnak és írhatnak bármit BAZ megyéről, az észak-keleti régió csodás tájai, szépséges vidékei, fantasztikus látnivalói utánozhatatlan élményeket kínálnak az ide érkező kíváncsi turistáknak. Aki csak egy kicsit is fogékony a történelem tanulságaira, elképesztő mennyiségű emléket talál a területen. Ezek nagy részét az itt élő régészek tárták fel és értékelték, elemezték, hogy a mai kor emberei megcsodálhassák azokat a helyi múzeumok és kiállítások vitrinjeiben.
Sok idő eltelt és sok minden történt a Bársony János ügyvéd házának 1891-es alapozásakor előkerült szakócák felfedezése és az M30-as autópálya ásatásai között, szinte felsorolhatatlan leletet és értékes kincset ástak ki a föld alól a szakemberek. A Borsod24 sorozata a legszebb, legkülönlegesebb, legjelentősebb tíz tárgyat igyekszik bemutatni jelen sorozatában, reménykedve abban, hogy még inkább ráirányítja a helybéliek figyelmét arra tényre, mennyire szerencsések is vagyunk, hogy ezen a vidéken éljük mindennapjainkat.
Eddig megjelent cikkeink:
Anyaga 700 ezrelék finomságú arany, súlya 409 gramm, a közepéből pedig hiányzik egy darab. Nem véletlenül vált a Herman Ottó Múzeum jelképévé a zöldhalompusztai aranyszarvas, hiszen minden kétséget kizáróan ez hazánk egyik legismertebb lelete. A még ma is különleges kincs a szkíták hiedelmeire világít rá, sokunknak pedig önkéntelenül is a csodaszarvas mondáját juttatja eszünkbe, a régészeknek pedig a kora vaskorról árul el rengeteget.
Méretes bronzkori ékszer vagy egészen más?
Abaújdevecser határában talált rá egy helyi lakos egy spirálisokban végződő, méretes, 12 kilós, különleges tárgyra két évtizeddel ezelőtt. A bronzkori tekercset nem hordhatta ember – ahhoz túl nehéznek számított. De akkor milyen célt szolgált és miért hevert egymagában a szántón? Kik voltak a készítői, használói?
A honfoglaló katonai elit sírjai
Kik voltak valójában honfoglaló eleink? Honnan érkeztek ide és hogyan települtek le a Kárpát-medencében? Miben hittek, hogyan öltözködtek? Miért fontos az a készenléti íjtegez és a tarsolylemez? Sok vitás kérdésre válaszoltak a karos-eperjesszögi temetők, ahol a Kárpát-medence máig legrangosabb honfoglaláskori sírjai, feltehetően egy elit alakulat emlékei kerültek elő.
A „szakócák” bársonyos forradalma
Miskolc jelentős város a hazai és a világ őstörténetének térképén, nem utolsó sorban azon okból, mert itt került elő az a három, híres Bársony-házi „szakóca”, amely cáfolta a korabeli meggyőződést, mely szerint csak Nyugat-Európában éltek ősemberek. A pattintott kőeszközöket méretük, kidolgozottságuk világviszonylatban is különlegessé avatta, a hozzájuk kapcsolódó kibontakozó izgalmas őstörténeti-régészeti nyomozást Herman Ottó polihisztor vezette a XIX. és a XX. század fordulóján.
A hun kori elit és a kistokaji kabócák
Cikádafibula. Tulajdonképpen mit is jelent ez a szó? Mire használták elődeink? És miért olyan értékesek, érdekesek? A különleges ékszerek – melyek mellett míves övcsatokat is találtak – és egy borsodi homokbányából bukkantak elő, és arról tanúskodnak, hogyan élhetett a hun korszak vezető rétege másfél ezer évvel ezelőtt ezen a vidéken.
Ember alakú urnák a borsodi Trójából
Furcsa temetőkre bukkantak Ózd területén az 1950-es és 60-as években: az elhunytak hamvait embert mintázó urnákba helyezték. Ez a szokás sem korábban, sem a későbbi korokban nem fordult elő a vidéken. Mit tudunk arról a közösségről, amely ilyen módon adta meg a végtisztességet halottainak? A felfedezésük óta sok elmélet született az ember alakú urnákról, még a trójai leletekkel is összefüggésbe hozták őket.
A bodrogolaszi arany éremlelet
Minden olyan volt, mint a mesében: aranyat találtak az egyszerű, szegész falusiak a szántóföldön. Aztán meglehetősen nagy kanyarokat vett a régészeti történet, mondhatni igen regényesen alakult a bodrogolaszi éremlelet sorsa. Pedig már az elrejtése körülményei sem voltak egyszerűek. Szerepel a történetben egy gazdag ember, a mohácsi csata (1526) utáni zavaros időszak, a félrevezetett múzeumi dolgozók kálváriája, sőt valódi bűnügyi nyomozás és még bírósági eljárás is – nomeg a véglegesen eltűnt pénzek sztorija…
Bronzkori harcosok elrejtett értékei
A mai BAZ megye területén előkerült régészeti kincsek nagy része a késő bronzkorból származik. Abból az időszakból, amikor a megye területén is általánosan elterjed a fémművesség, megélénkül a távolsági kereskedelem, kialakulnak a főnökségek vezette katonai elitek, amelyek karddal, lándzsával, vértezetben vívnak helyi és távoli háborúkat. A több mint ötszáz évig tartó időszak alatt rengeteg bronz- és aranyleletet rejtenek el, amelyek közül napjainkban egyre több kerül elő, az egyik éppen Bükkszentlászlóról…
Egy ember halála mindig tragédia. Olykor viszont nem várt következményei is lehetnek. A mezőzombori temetőben sírásás közben bukkantak egy felbecsülhetetlen értékű, újkőkori arcos edényre. Titokzatos jelképeinek eredeti jelentése sok fejtörést okoz a régészek számára.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye kiemelkedő leletekkel büszkélkedhet a honfoglalás időszakából is. A honfoglaló katonai elit gazdag leletanyagával már korábban foglalkoztunk, de érdemes felhívni a figyelmet egy igen ritka, Miskolcon talált ereklyetartó mellkeresztre is. A „találmány” rávilágít a letelepedést követő évtizedek változó szokásaira, a kereszténység lassú térnyerésének időszakára és a betelepülő besenyő csoportok sorsára.
