A mai Sajóbábony környékén nagyjából 50 ezer évvel ezelőtt neandervölgyi emberek éltek. Nyomaikat nem csontok vagy ép települések őrzik, hanem több ezer pattintott kőeszköz, amelyekből a kutatók ma is próbálják rekonstruálni, hogyan élhettek és gondolkodhattak az egykor itt megtelepedő emberek.
Tovább olvasom
Egy monumentális, Krisztus előtti 7-6. századi vaskori erődített település maradványait tárták fel a régészek a Bükk hegységben. A Dédestapolcsány és Nagyvisnyó határában fekvő, egykor hatalmas gazdagsággal bíró várost keleti nomád törzsek égették porig. A tragédia azonban egy páratlan régészeti időkapszulát hozott létre, mivel a leégett házak romjai alól aranyékszerek, rengeteg borostyángyöngy és egyedülálló vaskincsek kerülnek elő az immár ötödik éve tartó ásatások során.
Tovább olvasom
Villámgyorsan szaladt végig a közösségi médián azoknak a csodás edényeknek a fényképe, amelyet a miskolci Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztálya posztolt. Az archeológia után érdeklődő laikusok és a szakma is felkapta a fejét a páratlanul gazdag leletre, melyet pár napja egy sír mellékleteiként fedeztek fel. A kincsek további érdekessége, hogy az ásatás vezetője a következő héten egy közeli település kocsmájában tart majd előadást a régészetről és Hejőpapiban eddig felfedezett jelentős kincsekről.
Tovább olvasom
Tíz cikket olvashattak eddig a BAZ megye legérdekesebb régészeti kincseit feldolgozó sorozatunkban. Ennek apropójából szeretnénk játékra hívni követőinket, és arra bíztatni önöket, mérjék le a tudásukat egy 10+1 kérdéses totó segítségével.
Tovább olvasom
Méretes bronzkori ékszer vagy egészen más?
Tovább olvasom
A Herman Ottó Múzeum régészei egy 58 síros szarmata temetőt tártak fel a bükkábrányi lignitbánya területén a nyár végén. Az elhunytak gazdag, sajátos ízlésvilágú közösséghez tartoztak; erről tanúskodnak az előkerült arany és ezüst ékszerek, valamint a római import tárgyak is.
Tovább olvasom
Az ásatás résztvevői ráadásul szinte sértetlen állapotban találtak rá a jelképekre. A rendkívül ritka leletre a várárokban bukkantak rá az egykori erődítmény turisztikai hasznosítását megelőző ásatás résztvevői egy kőrengetegben. Esküvő a 15. században A címerkő valamikor valószínűleg a vár egyik kaputornyát díszíthette. Ringer István régész-múzeumigazgató, az ásatás vezetője elmondta: a várat 1429 és 1526 között birtokló Pálóci család címerét azonnal felismerték, ami egyik kezével a szakállát simító, másikban könyvet tartó férfialak. A másik – széttárt szárnyú madarat (hattyút) ábrázoló – címer azonban pontosításra várt, ezért is nem tették közzé azonnal…
Tovább olvasom