Bevonult a hétköznapok szókincsébe a „fenntarthatóság” kifejezés. Egy 34 országra kiterjedő kutatás szerint az embereket aggasztó problémák között a leggyakrabban elhangzó fogalmak – így a „környezetvédelem”, a „hulladék”, az „éghajlatváltozás”, valamint a „megfizethető és tiszta energia” – mind szorosan kapcsolódnak a fenntarthatóság ügyéhez. „Mi aggasztja a világot?” címmel az Ipsos piackutató cég 34 országban készített felmérést. A kutatásból világosan kiderült, hogy az emberek leginkább az őket nap mint nap érintő közvetlen aggodalmakra összpontosítanak. Világszerte átlagosan a „megfizethető és tiszta energia” biztosítása az első számú kérdés (26 százalék). A hangsúly ezután…
Tovább olvasomCímke: klímaváltozás
Kutatás: még ha fel is ismerik a klímaválságot, akkor sem változtatnak viselkedésükön az emberek
Még igazából akkor sem, ha konkrétan átéltek valamilyen természeti katasztrófát. Azok az emberek, akik életük során ki voltak téve szélsőséges időjárási eseménynek, nagyobb valószínűséggel hisznek a klímaváltozásról szóló híreknek, ám az átéltek miatt sem fognak változtatni környezetkárosító magatartásukon. Erre a következtetésre jutott egy nemrég megjelent tanulmányban Tobias Rüttenauer klíma- és környezetszociológus csapata a University College Londonon – írja a Telex. 2009 óta csaknem 40 000 embert kérdeztek meg ismétlődően arról, hogy tudatában vannak-e a klímaválságnak és viselkedésüknek. A vizsgált időszak több mint 10 évet ölelt fel, ami alatt a válaszadók egy…
Tovább olvasomNehezen alkalmazkodnak az állatok az idei télhez
A klímaváltozás a téli hónapokat is átalakítja, amely kihívást jelent az állatok számára. Az állatok életét alapjaiban meghatározza az évszakok váltakozása, ciklikussága Magyarország mérsékelt éghajlatán. Általánosságban a gerincesek számára a tavasz az utódok születésének időszaka, hiszen a nyári bőséget így maximálisan feltudják használni a növekedésük során. Ősszel pedig felkészülnek a hidegebb időkre, kalóriát gyűjtenek, a túlélés kerül a középpontba. Kivételt képeznek az ízeltlábúak, ők ugyanis az évben többször is szaporodhatnak, bár a tél eljövetelével elpusztulnak, a következő évben kikel az új generáció. Ami viszont minden állatban közös, hogy a táplálékban…
Tovább olvasomA biztosítók már 40 milliárdot fizettek az aszály okozta károkért
A mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok 39,96 milliárd forintot fizettek ki az idei aszálykárokra, közel 8500 bejelentés nyomán október végéig – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kedden. A közleményben felidézték, hogy tavaly ugyanezen időszak alatt az összes növénybiztosítási kárbejelentés száma hétezer körül volt, a kárösszeg pedig tízmilliárd forintot tett ki; ebből hozzávetőleg nyolcmilliárd forint volt a jégkár. Az aszálykároknál a továbbiakban még újabb 1,2 milliárd forintnyi kifizetésre lehet számítani – jelezték. Arra is kitértek, hogy a nyári káresemények hatására a biztosítók felgyorsították a kárrendezési folyamataikat. Kifejtették: a társaságok megnövelték kárszakértői…
Tovább olvasomKiszáradt a Szinva Lillafüreden – képekkel
Lillafüredet és a Bükk-hegységet sem kíméli a történelmi aszály és hőség. Néhány héttel ezelőtt a hegységben pusztító erdőtűzről számoltunk be, most egy újabb drámai hírrel kell szolgálnunk: a Szinva lillafüredi szakasza teljesen kiszáradt, víznek vagy nedvességnek nyoma sincs a patak medrében. A hír hallatán a Borsod24 bejárta a területet, hogy megpróbálja kideríteni, hol látható még egyértelmű jele a súlyos vízhiánynak és a hetek óta tartó hőségnek Miskolc nyugati határában. Az első, már távolról is szembetűnő jelét az aszálynak az erdő lombkoronája mutatja. A megszokott zöld és élettel teli színvilág helyett…
Tovább olvasomIPCC: Magyarországon a kukorica lehet a nagy vesztese a klímaváltozásnak
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentése borús képet vetít előre a világ gabonamezőivel kapcsolatban. A globális klímaváltozás fokozódásával a jelenleg művelésre alkalmas területek körülbelül egyharmada az évszázad végére arra alkalmatlanná válik, és a világ kalóriafogyasztásának közel háromnegyedét adó négy termény – a kukorica, rizs, búza és szója – globális hozama akár 10-30%-kal csökkenhet a század végére. Közülük a legnagyobb vesztes a kukorica, amelynek hozama Magyarországon akár 60-80%-kal csökkenhet a század végére. Az egyre erősödő hőség, aszály, vízhiány és ezek együttes hatása sok helyütt ellehetetlenítik a termelést, ami felhajthatja az…
Tovább olvasomEgy kutatás szerint büdössé válhat a hó a klímaváltozástól
A globális felmelegedés a hó szagát is befolyásolja – írja a Washington Post több hószagkutató eredményei alapján. A hó illatát nehéz meghatározni, alapvetően a tél illatokban szegényebb, mint a virágokat hozó tavasz, a gyümölcsöző nyár vagy a bomló anyagokkal átitatott ősz. Télen a biológiai folyamatok nagy része szünetel, a hideg levegő pedig egyébként is rosszabb hordozója a szagoknak. Ettől függetlenül a hónak van illata, amit részben a levegő, részben a talaj befolyásol. Így természetesen a földrajzi hely is meghatározza, de a Föld levegőjének általános állapota is. A melegebb környezet felgyorsítja a szagmolekulák…
Tovább olvasomA kakaó egyszerre oka és áldozata a klímaválságnak
Felére csökkenhet a kakaótermesztésre igazán alkalmas területek nagysága a klímaváltozás miatt a 2040–2070 közötti időszakra, miközben az elmúlt évtizedekben csak a kakaótermesztés miatt több millió hektár erdőt irtottak ki, jelentősen hozzájárulva ezzel a klímaválsághoz. A csoki karbonlábnyoma így magasabb, mint több tejterméké, de egyes számítások szerint akár a baromfiét is meghaladja. Bár több klímabarát megoldás is lenne a hozamcsökkenés mérséklésére, megvan a kockázata, hogy újabb erdőirtásokkal próbálják biztosítani az exportot. dr. Kis Anna meteorológus írása, mely a Másfélfok portálján jelent meg először. A kakaó az egyik fő okozója az erdőirtásnak…
Tovább olvasomA klímaváltozás miatt a növényekkel fogunk versenyezni a vízért, és ez egyikünknek sem jó
785 millió ember számára a legalapvetőbb ivóvíz szolgáltatás már most sem érhető el, 2025-re pedig a földi népesség fele vízhiányos területenfog élni. Ezt az egyenlőtlen vízellátottságot tovább fogja fokozni a globális felmelegedés: friss kutatások alapján a földi rendszerek közötti vízáramlás 60%-áért felelős növényzet növekvő vízfelhasználása egyes területeken várhatóan a vízkészletek csökkenéséhezvezet. Ezt erősítheti, hogy a vízhiányos területek kiterjedése nő, míg a jó vízellátottságú területeké csökken. Ráadásul a szélsőségesebb csapadékeloszlás következtében egyszerre jelentkezhetnek párhuzamosan a vízhiány és a víztöbblet okozta problémák, miközben a vegetáció szénelnyelő képessége is csökken. A cikket Szabó…
Tovább olvasomA klímaváltozásról közérthetően 2. – Az éghajlatváltozás katasztrofális következményeinek tanúi vagyunk
Az ember okozta klímaváltozás bizonyíthatóan megváltoztatja a Föld éghajlati rendszerét, és veszélyezteti számos élőlény, köztük a mi élőhelyünket is. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) már régóta figyelmeztet az emelkedő hőmérséklet következményeire. Az IPCC helyzetjelentéseiből azonban nemcsak az éghajlatváltozás tudományos alapjait, következményeit és kockázatait ismerhetjük meg, hanem azokat a javaslatokat is, amelyekkel az emberiség enyhítheti azokat. A Föld jege olvad Legyen szó jégtakarókról, gleccserekről vagy örökfagyról (permafroszt): a Föld jege világszerte olvadásnak indult. A Jeges-tenger az elmúlt 30 évben jégtakarójának mintegy felét elvesztette, ami azt jelenti, hogy a tenger 2050-re – nyáron –…
Tovább olvasom