Egyre gyorsabban emelkedik a tengerszint a klímaváltozás miatt

A globális tengerszint több mint kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a mérések első évtizedében, 1993-2002 között – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO), amely egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a tendencia a következő évtizedekben folytatódik. A gleccserek olvadása és az óceánok rekordmértékű felmelegedése – amely a víz tágulásával jár – hozzájárult ahhoz, hogy a tengerszint 2013 és 2022 között évente átlagosan 4,62 milliméterrel emelkedett – számolt be róla a WMO a klímaváltozás súlyos hatásait taglaló jelentésében. A vízszintemelkedés mintegy kétszerese az 1993 és 2002 között mért növekedésnek. Az 1990-es évek eleje óta…

Tovább olvasom

A kontinensek közül Európa melegszik a leggyorsabban

Európa több mint kétszer olyan gyorsan melegedett az elmúlt három évtizedben, mint a világ többi része, és az összes kontinens közül itt mérték a legnagyobb hőmérsékletemelkedést – írja a Meteorológiai Világszervezet (WMO) az Európa klímaállapotáról szóló friss jelentésében. A jelentés elkészítését nagyon szélsőséges nyár előzte meg: Nagy-Britanniát rekordhőmérséklettel járó hőhullám sújtotta, alpoki gleccserek soha nem tapasztalt gyorsasággal olvadtak meg, és a Földközi-tenger vizének hőmérséklete is hosszú ideig nagyon magas volt. „Az európai kontinens nagyon érzékletesen szemlélteti a globális felmelegedést, és arra figyelmeztet bennünket, hogy még a leghatékonyabban védekező társadalmak sincsenek…

Tovább olvasom

50 fok fölé is mehet a városi hőérzet

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói évek óta vizsgálják, hogy milyen hőterhelés éri a városban élőket. A humán bioklimatológia részben a klíma emberi szervezetre gyakorolt hatásával foglalkozik. Úgynevezett bioklíma indexek segítségével számszerűsíti a szervezetet érő hőterhelést. Nagyon sokféle indexet használ a tudomány ehhez, ezek közül Európában az egyik leggyakrabban használt az úgynevezett PET (fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet /Physiologically Equivalent Temperature) index, amely Celsius-fokban adja meg az aktuális hőterhelés mértékét. A bioklíma indexek kiszámításához egyszerre veszik figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy…

Tovább olvasom

WMO: Melegebbek és savasabbak az óceánok, mint valaha

Soha korábban nem voltak olyan savasak és melegek az óceánok, mint 2021-ben, és a tengerszint magassága is rekordot döntött, írja a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán közzétett jelentése alapján az MTI. A WMO jelentése szerint 2021-ben a szén-dioxid és a metán légköri aránya is felülmúlta a korábbi rekordokat, a globális átlaghőmérséklet pedig 1,11 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előtti időszakban mért átlagnál. Becslések szerint ha ez meghaladja az 1,5 Celsius-fokot, akkor a felmelegedés hatásai drasztikussá válnak. Április elején az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete is kiadott egy jelentést, amelyben többek között…

Tovább olvasom

Harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben

A globális felmelegedés hatására a 20. század eleji évi ~120 napról 80 nap alá csökkent napjainkra a fagyos napok átlagos éves száma Magyarországon. A legnagyobb csökkenés az Északi-középhegységben volt tapasztalható. A pesszimista forgatókönyv szerint ezen trend erősödésére számíthatunk, évtizedenként további 5 nappal csökkenhet a fagyos napok éves átlagos száma. A megfigyelt változásokért egyértelműen az általunk gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természetes hatások nem igazolják az ilyen fokú felmelegedést. A szélsőségesen hideg napok hőmérsékletét illetően azonban még nem mutatható ki ilyen trend, azaz a természetes változékonyság dominanciája miatt napjainkig előfordultak…

Tovább olvasom

Éghajlatváltozás a világtörténelemben

Aki manapság éghajlatváltozásról beszél, az általában nem az időjárási viszonyok alapvető változására gondol, hanem az ember okozta krízisre, azaz az antropogén éghajlatváltozásra. A Föld történetében többször is nagymértékben változott az éghajlat: rendszeres időközönként váltakoztak hosszabb, magas hőmérsékletű időszakok hidegebb időszakokkal. Ez egy teljesen természetes jelenség volt az úgynevezett jégkorszakban is. Ha csak az elmúlt 2000 év hőmérséklet-változásait nézzük, akkor egyrészt egy (meglehetősen regionális) középkori meleg időszakot látunk Kr. u. 1000 körül, másrészt egy úgynevezett kis jégkorszakot, amely a 16. század végétől a 17. század utolsó negyedéig tartott. A klímaszkeptikusok szerint…

Tovább olvasom

Ijesztő: olyan helyen esett eső, ahol eddig kizárólag havazást tapasztaltak

Olyan mértékű hőhullám és melegbetörés történt a klímaváltozásnak köszönhetően Grönland legmagasabb pontján, hogy jó ideig az eső esett hó helyett. Márpedig ilyen korábban sosem történt. Természetesen erre is lehet kizárólag legyinteni… csak most már ki kéne nyitni a szemünket. A feljegyzések kezdete óta először esett eső hó helyett a Grönlandot tartósan borító jégtakaró legmagasabb pontján, jelentette az amerikai Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC). A csapadék eddig csak hó formájában jelentkezett a grönlandi jégtakaró legmagasabb, 3216 méteres pontján, augusztus 14-én azonban kilenc órán át fagypont felett volt a hőmérséklet, ami…

Tovább olvasom

Egy nap alatt annyi jég olvadt el Grönlandon, hogy az másfélszer ellephetné Magyarországot

Az Északi-sark körüli területeken tapasztalható, az évszakhoz képest akár tíz fokkal is magasabb hőmérsékleti értékek miatt egy nap leforgása alatt annyi jég olvadt el Grönlandon, hogy a jégtakaró változásait nyomon követő Polar Portal legutóbbi beszámolói szerint 5,1 centiméter mennyiségű vízzel boríthatná be a 170 ezer négyzetkilométernyi területű Floridát, vagyis több mint másfélszer lephetné el Magyarország területét – írja a Qubit. A dán kormány adatai szerint a jégtakaró múlt kedden 8,5 milliárd tonnányi mennyiséget veszített felületi tömegéből, csütörtökön pedig további 5,4 milliárd tonnát. A Grönlandon elolvadó jég az óceánba kerül, ahol…

Tovább olvasom

“Mi lehetünk az utolsó generáció, amelynek nyáron tengeri jég által fedett Északi-sarkról van élménye”

Soha nem húzódott vissza olyan gyorsan a tengeri jég az Északi-sarkvidéken, mint az utóbbi egy évben.  Az olvadás ütemét a Polarstern német kutató hajó egy évig tartó Mosaic nevű expedíciója idején vizsgálták. A tengeri jég kiterjedése 2020 nyarán csak fele akkora volt, mint évtizedekkel ezelőtt. A visszafordíthatatlan globális felmelegedés fordulópontjához érkezhettünk. – közölte Markus Rex, az Alfred-Wegener Intézet szervezte expedíció vezetője. A Polarstern fedélzetén 20 ország 300 kutatója indult a Mosaic elnevezésű expedícióra 2019. szeptember 20-án. A kutatóhajó csaknem tíz hónapon keresztül sodródott a Jeges-tengeren egy jégtáblába fagyva, az útvonalat…

Tovább olvasom