A biztosítók már 40 milliárdot fizettek az aszály okozta károkért

A mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok 39,96 milliárd forintot fizettek ki az idei aszálykárokra, közel 8500 bejelentés nyomán október végéig – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kedden. A közleményben felidézték, hogy tavaly ugyanezen időszak alatt az összes növénybiztosítási kárbejelentés száma hétezer körül volt, a kárösszeg pedig tízmilliárd forintot tett ki; ebből hozzávetőleg nyolcmilliárd forint volt a jégkár. Az aszálykároknál a továbbiakban még újabb 1,2 milliárd forintnyi kifizetésre lehet számítani – jelezték. Arra is kitértek, hogy a nyári káresemények hatására a biztosítók felgyorsították a kárrendezési folyamataikat. Kifejtették: a társaságok megnövelték kárszakértői…

Tovább olvasom

Kiszáradt a Szinva Lillafüreden – képekkel

Lillafüredet és a Bükk-hegységet sem kíméli a történelmi aszály és hőség. Néhány héttel ezelőtt a hegységben pusztító erdőtűzről számoltunk be, most egy újabb drámai hírrel kell szolgálnunk: a Szinva lillafüredi szakasza teljesen kiszáradt, víznek vagy nedvességnek nyoma sincs a patak medrében. A hír hallatán a Borsod24 bejárta a területet, hogy megpróbálja kideríteni, hol látható még egyértelmű jele a súlyos vízhiánynak és a hetek óta tartó hőségnek Miskolc nyugati határában. Az első, már távolról is szembetűnő jelét az aszálynak az erdő lombkoronája mutatja. A megszokott zöld és élettel teli színvilág helyett…

Tovább olvasom

IPCC: Magyarországon a kukorica lehet a nagy vesztese a klímaváltozásnak

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentése borús képet vetít előre a világ gabonamezőivel kapcsolatban. A globális klímaváltozás fokozódásával a jelenleg művelésre alkalmas területek körülbelül egyharmada az évszázad végére arra alkalmatlanná válik, és a világ kalóriafogyasztásának közel háromnegyedét adó négy termény – a kukorica, rizs, búza és szója – globális hozama akár 10-30%-kal csökkenhet a század végére. Közülük a legnagyobb vesztes a kukorica, amelynek hozama Magyarországon akár 60-80%-kal csökkenhet a század végére. Az egyre erősödő hőség, aszály, vízhiány és ezek együttes hatása sok helyütt ellehetetlenítik a termelést, ami felhajthatja az…

Tovább olvasom

Egy kutatás szerint büdössé válhat a hó a klímaváltozástól

A globális felmelegedés a hó szagát is befolyásolja – írja a Washington Post több hószagkutató eredményei alapján. A hó illatát nehéz meghatározni, alapvetően a tél illatokban szegényebb, mint a virágokat hozó tavasz, a gyümölcsöző nyár vagy a bomló anyagokkal átitatott ősz. Télen a biológiai folyamatok nagy része szünetel, a hideg levegő pedig egyébként is rosszabb hordozója a szagoknak. Ettől függetlenül a hónak van illata, amit részben a levegő, részben a talaj befolyásol. Így természetesen a földrajzi hely is meghatározza, de a Föld levegőjének általános állapota is. A melegebb környezet felgyorsítja a szagmolekulák…

Tovább olvasom

A kakaó egyszerre oka és áldozata a klímaválságnak

Felére csökkenhet a kakaótermesztésre igazán alkalmas területek nagysága a klímaváltozás miatt a 2040–2070 közötti időszakra, miközben az elmúlt évtizedekben csak a kakaótermesztés miatt több millió hektár erdőt irtottak ki, jelentősen hozzájárulva ezzel a klímaválsághoz. A csoki karbonlábnyoma így magasabb, mint több tejterméké, de egyes számítások szerint akár a baromfiét is meghaladja. Bár több klímabarát megoldás is lenne a hozamcsökkenés mérséklésére, megvan a kockázata, hogy újabb erdőirtásokkal próbálják biztosítani az exportot. dr. Kis Anna meteorológus írása, mely a Másfélfok portálján jelent meg először. A kakaó az egyik fő okozója az erdőirtásnak…

Tovább olvasom

A klímaváltozás miatt a növényekkel fogunk versenyezni a vízért, és ez egyikünknek sem jó

785 millió ember számára a legalapvetőbb ivóvíz szolgáltatás már most sem érhető el, 2025-re pedig a földi népesség fele vízhiányos területenfog élni. Ezt az egyenlőtlen vízellátottságot tovább fogja fokozni a globális felmelegedés: friss kutatások alapján a földi rendszerek közötti vízáramlás 60%-áért felelős növényzet növekvő vízfelhasználása egyes területeken várhatóan a vízkészletek csökkenéséhezvezet. Ezt erősítheti, hogy a vízhiányos területek kiterjedése nő, míg a jó vízellátottságú területeké csökken. Ráadásul a szélsőségesebb csapadékeloszlás következtében egyszerre jelentkezhetnek párhuzamosan a vízhiány és a víztöbblet okozta problémák, miközben a vegetáció szénelnyelő képessége is csökken. A cikket Szabó…

Tovább olvasom

A klímaváltozásról közérthetően 2. – Az éghajlatváltozás katasztrofális következményeinek tanúi vagyunk

Az ember okozta klímaváltozás bizonyíthatóan megváltoztatja a Föld éghajlati rendszerét, és veszélyezteti számos élőlény, köztük a mi élőhelyünket is. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) már régóta figyelmeztet az emelkedő hőmérséklet következményeire. Az IPCC helyzetjelentéseiből azonban nemcsak az éghajlatváltozás tudományos alapjait, következményeit és kockázatait ismerhetjük meg, hanem azokat a javaslatokat is, amelyekkel az emberiség enyhítheti azokat. A Föld jege olvad Legyen szó jégtakarókról, gleccserekről vagy örökfagyról (permafroszt): a Föld jege világszerte olvadásnak indult. A Jeges-tenger az elmúlt 30 évben jégtakarójának mintegy felét elvesztette, ami azt jelenti, hogy a tenger 2050-re – nyáron –…

Tovább olvasom

Klímaválasztás 2021: Márki-Zay és Dobrev ezúttal a zöld politikáról vitázott | videó

Csütörtökön este a HVG székházában találkoztak az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek, a Greenpeace Magyarország és a HVG által szervezett klímamegbeszélésen a két politikus zöld kérdésekben ütköztette érveit és terveit. A két ellenzéki miniszterelnök-jelölt között szó esett a kibocsátás-csökkentésről, Paksról és a Mátrai Erőműről is. A legnagyobb vita viszont arról szólt, hogy kire kell terhelni a klímaharc költségeit. Dobrev Kláráról, a DK pályázójáról kiderült még, hogy igyekszik nem minden évben olyan új ruhákat vásárolni, amire nincs szüksége, Márki-Zayról pedig, hogy szódagépet használ palackozott víz helyett, és családját is kerékpáros közlekedésre biztatja Hódmezővásárhelyen. Márki-Zay Péter kezdett…

Tovább olvasom

A klímaváltozásról közérthetően: A globális felmelegedés okai

Az éghajlatváltozás fő mozgatórugója az üvegházhatás. A Föld légkörében található egyes gázok, amelyek elnyelik és kisugározzák az infravörös hullámhosszú fényt, úgy viselkednek, mint az üvegházak üveglapjai: beengedik a napfényből származó hőt, de megakadályozzák, hogy az visszasugározzon az űrbe. Ezen üvegházhatású gázok közül sok természetes összetevője a Föld légkörének – azok nélkül a bolygó 33 °C-kal hidegebb lenne –, de ha a koncentrációjuk valamilyen behatás következtében megnő, menthetetlenül elindul a globális felmelegedés. A természetes okok, mint például a napsugárzás vagy a vulkáni tevékenység változásai, csak kevesebb mint ± 0,1 °C-kal járultak hozzá az 1890 és…

Tovább olvasom

A fiatalok több mint fele úgy gondolja, hogy nincs jövője az emberiségnek

Rendkívül sötétnek látják a jövőt a fiatalok a klímaváltozás miatt – derül ki az angliai Bath-i Egyetem és öt másik felsőoktatási intézmény közös, globális felméréséből. A kutatás eredményeit összegző BBC nyomán itthon a HVG emelte ki, hogy 60 százalék közelében van azok száma, akik aggódnak, vagy különösen aggódnak; 45 százaléknál többen vannak, akiknek a mindennapi életét is befolyásolja ez az aggodalom; 40 százalék körül vannak, akik ezért talán gyereket sem vállalnának; 75 százalék szerint ijesztő a jövő; 56 százalék szerint az emberiségnek befellegzett. Utóbbit a kormányzatok inkompetenciájával kötik össze, valamint azzal, hogy nem cselekszenek…

Tovább olvasom