Változás – Kapronczay Stefánia jegyzete

1989 szilveszterén, néhány héttel a berlini fal szimbolikus leomlása után, hatalmas utcai ünneplés volt Berlinben. A szüleim ott ünnepeltek, de engem, aki alig múltam hatéves, és testvéremet nem vittek magukkal. Még nem teljesen lehettek biztosak abban, hogy az ünneplés nem válik-e veszélyessé, a bukott hatalom nem fordul-e az emberek ellen. 1989-ben és 1990-ben a szüleim sokat jártak politikai gyűlésekre, nekem gyakori érzésem volt, hogy valami izgalmasból és érezhetően fontosból maradok ki. Tulajdonképpen ez az első politikai élményem. Azóta is azért dolgozom, hogy minél többen és minél inkább részesei legyünk az…

Tovább olvasom

Az ellenzéknek van esélye 2019-es pozíciói megtartására – Lakner Zoltán

Azok a választópolgárok, akik elsősorban a Fidesz ellen szeretnének szavazni – és nincsen a településükön mondjuk egy Magyar Péter –, feltehetően ellenzéki jelöltet fognak választani – véli Lakner Zoltán a kegyelmi botrány kapcsán. Szerinte az ellenzéknek ma sokkal nagyobb az esélye a pozíciói megtartására, sőt javítására, mint február elején volt.

Tovább olvasom

Jönnek a hírek – Szénási Sándor jegyzete

Magyar Péter az elmúlt egy-két hétben úgy törölte le, és írta át a híroldalakat, mint a covid és a kegyelmi botrány sem tette. Egy független oldalt néztem át ma, délelőtt tizenöt anyag szólt róla, ebből hét volt vezető helyen, hátrébb tolva azt, hogy olcsóbb lett a lakáshitel, hogy rekordszinten van a munkanélküliség, és hogy a kormány akkugyár építő mániája miatt már most felmérhetetlenek a környezeti károk. Ha egy kormányhű cselédoldalt néztem volna, ott is több magyarozó cikkre bukkanok, de a liberálisokat beetető Index is 12 cikkel virít. Egyszerűen azért, mert…

Tovább olvasom

Káendre nem adja fel – Kárpáti Iván jegyzete

Káendre nem adja fel. Ahelyett, hogy csöndesen meghúzná magát egy kő alatt, más lényekkel együtt, monomániasan próbálja kimosni magát abból, amiből nem lehet. Köszönhetően az RTL kiváló újságíróinak, több kameraállásból is megnézhettük, ahogy Endre bá’ gyakorlatilag ugyanazt teszi, mint amiért elítélték. Ezzel most már nem aberrált egykori főnökét próbálja menteni, hanem saját magát, de morálisan semmi különbség. Nem bírtam egyhuzamban végignézni, ahogy újra a bizalmába próbál férkőzni az időközben felnőtt, meggyötört, tönkretett fiúnak. Manipulál és burkoltan fenyeget. Maga szállította a bizonyítékot arra, hogy a büntetése nem érte el célját, maradt,…

Tovább olvasom

A végtelenben találkozunk! – Kárpáti Iván jegyzete

Arról érkeznek hírek, hogy webáruházak adminisztratív módszerekkel, árazással próbálják majd kikerülni a kötelező postai ajánlatot, mert rettegnek, hogy rájuk zúdul a vásárlók haragja a cég rendszerszintű trehánysága miatt. Nem jósolok nagy jövőt ezeknek a módszereknek, a saját diszfunkcionális cégeit pátyolgató állam majd tesz róla, hogy játékban maradjon. Gondolom nem lepődik meg senki azon, hogy az osztrák posta magyarországi cége eljött az ajtóig, és még elnézést is kért az 1 órás csúszásért, arca, telefonszáma volt a futárnak. Ezzel megspóroltak nekem egy újabb kalandos utat, ez így nem landolt a Magyar Postán,…

Tovább olvasom

Szerelvényünk a vakvágányon zavartalanul vesztegel – Rózsa Péter jegyzete

Az új köztársasági elnök már eddigi munkája során is mindenben megfelelt a központi akaratnak, alkotmánybíróként is a vezér akaratával egyezően csapott el népszavazást, ellenzéki beadványt és mindent, a helyére lépő jogtudós pedig szintén a vezért és kormányát szolgálata igen jó pénzért minden olyan ügyben, amikor jogvita támadt a nemzetközi porondon. Csicsek Miklós egykori egyetemi társam kedvenc mondása ötlött fel bennem az új köztársasági és az új alkotmánybírósági elnök kiválasztása hallatán. Nincs is itt semmi látnivaló, haladjanak tovább kedves emberek! Bár, nem teljesen igaz. Még szürkébb, még súlytalanabb és még lényegtelenebb…

Tovább olvasom

Gusztus – Józsa Márta jegyzete

A magyar parlamenti képviselőknek nincs gusztusuk megszavazni a svéd NATO-csatlakozást, mondta decemberben a miniszterelnök, és mint tudjuk, ízlésekről nem disputálunk. A világ minden kincséért sem hoznánk fel, például hogy ezzel szemben mi mindenre volt már gusztusuk, jószerével és jelképesen lefóliázni a velük egyet nem értő teljes populációt szuverenitásostul, független színházastul, modellváltással a középkorba taszajtott egyetemi rendszerestül. Azt, hogy az alapítványi egyetemrendszer maga a feudalizmus egyébként éppen a minap állapította meg egy értékelő tanácskozáson az Akadémiai Dolgozók Fóruma. Hát innen nézve akár értelmet is kaphat a fóliázás, az alól nem érződik…

Tovább olvasom

A januári ember – Szénási Sándor jegyzete

A január köztudottan az újrakezdés, a remény ideje, de ezt a januári emberek a januárnak már nemigen hiszik el. Annyi mindent mondanak a januári embernek, azt is, hogy a várható napsütésben vakítóan csillog majd a háztetők maradék hava, azt is, hogy a tanárok kifizetése februárban meglesz, bár csúszni fog, azt is, hogy hőhullámra fagy jön, arra megint meleg, viszont sajnos nem kizárt a német-orosz háború, ám az inflációt állítólag letörték, mint gazda a jégcsapot az ereszről. A BKK hol azt mondja, nem ritkít járatot, hol meg azt, hogy mégis, de…

Tovább olvasom