Szimulációk szerint a század közepére, azaz már akár húsz év múlva több mint megduplázódhat (33 millióról 77 millióra) Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma. A különösen érintett területek között szerepel Magyarország is.
Tovább olvasom
A globális tengerszint több mint kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a mérések első évtizedében, 1993-2002 között – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO), amely egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a tendencia a következő évtizedekben folytatódik. A gleccserek olvadása és az óceánok rekordmértékű felmelegedése – amely a víz tágulásával jár – hozzájárult ahhoz, hogy a tengerszint 2013 és 2022 között évente átlagosan 4,62 milliméterrel emelkedett – számolt be róla a WMO a klímaváltozás súlyos hatásait taglaló jelentésében. A vízszintemelkedés mintegy kétszerese az 1993 és 2002 között mért növekedésnek. Az 1990-es évek eleje óta…
Tovább olvasom
A klímaváltozás a Föld minden részén érzékelhető, az extrém hőmérsékleti viszonyok mellett több egyéb módon is. A tavaszi hidegbetörések és zordabb időjárás alkalmával biztosan többen gondolnak arra, hogy talán nem is olyan nagy baj a globális felmelegedés, és az, ha mediterrán típusú időjárás lesz miatta a Kárpát-medencében. A hő- és vízellátottságon alapuló Feddema-osztályozást alkalmazó kutatás szerint a korábban Európán belül csak a kontinens délebbi részein előforduló melegebb és szárazabb klímák megjelenése várható a Kárpátok térségében a század végére. A helyzet azonban jóval bonyolultabb, mint hogy “felkúszik” Magyarországra a kellemes(nek gondolt)…
Tovább olvasom
Bevonult a hétköznapok szókincsébe a „fenntarthatóság” kifejezés. Egy 34 országra kiterjedő kutatás szerint az embereket aggasztó problémák között a leggyakrabban elhangzó fogalmak – így a „környezetvédelem”, a „hulladék”, az „éghajlatváltozás”, valamint a „megfizethető és tiszta energia” – mind szorosan kapcsolódnak a fenntarthatóság ügyéhez. „Mi aggasztja a világot?” címmel az Ipsos piackutató cég 34 országban készített felmérést. A kutatásból világosan kiderült, hogy az emberek leginkább az őket nap mint nap érintő közvetlen aggodalmakra összpontosítanak. Világszerte átlagosan a „megfizethető és tiszta energia” biztosítása az első számú kérdés (26 százalék). A hangsúly ezután…
Tovább olvasom
Még igazából akkor sem, ha konkrétan átéltek valamilyen természeti katasztrófát. Azok az emberek, akik életük során ki voltak téve szélsőséges időjárási eseménynek, nagyobb valószínűséggel hisznek a klímaváltozásról szóló híreknek, ám az átéltek miatt sem fognak változtatni környezetkárosító magatartásukon. Erre a következtetésre jutott egy nemrég megjelent tanulmányban Tobias Rüttenauer klíma- és környezetszociológus csapata a University College Londonon – írja a Telex. 2009 óta csaknem 40 000 embert kérdeztek meg ismétlődően arról, hogy tudatában vannak-e a klímaválságnak és viselkedésüknek. A vizsgált időszak több mint 10 évet ölelt fel, ami alatt a válaszadók egy…
Tovább olvasom
A klímaváltozás a téli hónapokat is átalakítja, amely kihívást jelent az állatok számára. Az állatok életét alapjaiban meghatározza az évszakok váltakozása, ciklikussága Magyarország mérsékelt éghajlatán. Általánosságban a gerincesek számára a tavasz az utódok születésének időszaka, hiszen a nyári bőséget így maximálisan feltudják használni a növekedésük során. Ősszel pedig felkészülnek a hidegebb időkre, kalóriát gyűjtenek, a túlélés kerül a középpontba. Kivételt képeznek az ízeltlábúak, ők ugyanis az évben többször is szaporodhatnak, bár a tél eljövetelével elpusztulnak, a következő évben kikel az új generáció. Ami viszont minden állatban közös, hogy a táplálékban…
Tovább olvasom
A mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok 39,96 milliárd forintot fizettek ki az idei aszálykárokra, közel 8500 bejelentés nyomán október végéig – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kedden. A közleményben felidézték, hogy tavaly ugyanezen időszak alatt az összes növénybiztosítási kárbejelentés száma hétezer körül volt, a kárösszeg pedig tízmilliárd forintot tett ki; ebből hozzávetőleg nyolcmilliárd forint volt a jégkár. Az aszálykároknál a továbbiakban még újabb 1,2 milliárd forintnyi kifizetésre lehet számítani – jelezték. Arra is kitértek, hogy a nyári káresemények hatására a biztosítók felgyorsították a kárrendezési folyamataikat. Kifejtették: a társaságok megnövelték kárszakértői…
Tovább olvasom
Lillafüredet és a Bükk-hegységet sem kíméli a történelmi aszály és hőség. Néhány héttel ezelőtt a hegységben pusztító erdőtűzről számoltunk be, most egy újabb drámai hírrel kell szolgálnunk: a Szinva lillafüredi szakasza teljesen kiszáradt, víznek vagy nedvességnek nyoma sincs a patak medrében. A hír hallatán a Borsod24 bejárta a területet, hogy megpróbálja kideríteni, hol látható még egyértelmű jele a súlyos vízhiánynak és a hetek óta tartó hőségnek Miskolc nyugati határában. Az első, már távolról is szembetűnő jelét az aszálynak az erdő lombkoronája mutatja. A megszokott zöld és élettel teli színvilág helyett…
Tovább olvasom
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentése borús képet vetít előre a világ gabonamezőivel kapcsolatban. A globális klímaváltozás fokozódásával a jelenleg művelésre alkalmas területek körülbelül egyharmada az évszázad végére arra alkalmatlanná válik, és a világ kalóriafogyasztásának közel háromnegyedét adó négy termény – a kukorica, rizs, búza és szója – globális hozama akár 10-30%-kal csökkenhet a század végére. Közülük a legnagyobb vesztes a kukorica, amelynek hozama Magyarországon akár 60-80%-kal csökkenhet a század végére. Az egyre erősödő hőség, aszály, vízhiány és ezek együttes hatása sok helyütt ellehetetlenítik a termelést, ami felhajthatja az…
Tovább olvasom
A globális felmelegedés a hó szagát is befolyásolja – írja a Washington Post több hószagkutató eredményei alapján. A hó illatát nehéz meghatározni, alapvetően a tél illatokban szegényebb, mint a virágokat hozó tavasz, a gyümölcsöző nyár vagy a bomló anyagokkal átitatott ősz. Télen a biológiai folyamatok nagy része szünetel, a hideg levegő pedig egyébként is rosszabb hordozója a szagoknak. Ettől függetlenül a hónak van illata, amit részben a levegő, részben a talaj befolyásol. Így természetesen a földrajzi hely is meghatározza, de a Föld levegőjének általános állapota is. A melegebb környezet felgyorsítja a szagmolekulák…
Tovább olvasom