Szimulációk szerint a század közepére, azaz már akár húsz év múlva több mint megduplázódhat (33 millióról 77 millióra) Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma. A különösen érintett területek között szerepel Magyarország is.
Az allergiaszezon kezdetét meghatározza az aktuális időjárás. Idén enyhe tél volt, így 2023-ban már január 13-án megkezdődött a pollenszezon Magyarországon. A mogyoró mellett az éger, a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris virágpora is jelen volt a levegőben az év első hónapjában.
Az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményezve. A melegebb idő következtében kitolódik a pollenszezon, az allergén pollenek koncentrációja nő.
A magasabb szén-dioxid koncentráció pedig nem csak közvetlenül (a melegedés által) fejti ki hatását: a növény fotoszintézise fokozódik, több virágot hozhat, ami több pollent tud kibocsátani. Az éghajlatváltozás az invazív fajok megjelenését is elősegíti, amely az allergia szempontjából szintén nem kedvező, hiszen ezek olyankor is bocsáthatnak ki pollent, amikor az őshonos fajok amúgy nem szoktak.
A klímaváltozás a beltéri penészre is hatással lehet: a gyakoribb heves esőzések, viharok, árvizek miatt nedvesebbek, nyirkosabbak lehetnek az épületek. Elegendő idővel és súlyossággal a penésznek való kitettség is asztmát alakíthat ki, vagy súlyosbíthatja a meglévőt.
Az Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 20 évre vonatkozóan vizsgálta az égert és a pollenszezon korábbra tolódását állapították meg: 2000-2010 között átlagosan a 46. napon indult, 2010. után pedig már a 25. napon.
Szimulációk szerint 2041-2060-ra Európában 33 millióról 77 millió emberre növekszik a parlagfűre érzékenyek száma.
Az egészségügyi kockázatok (légzési nehézségek, asztma stb.) mellett ez további anyagi nehézségeket is jelenthet az allergiásoknak. Összehasonlításképp, az USA-ban 2008-2013 között az évi gyógyszer-költsége egy asztmás betegnek 3200 dollár volt, ami a jelenlegi árfolyamon több mint ~1,1 millió forint.
A védekezés szempontjából hasznos lehet a polleninformációk, előrejelzések ismerete. Maszk viselése, vagy a közlekedési útvonalunk megváltoztatása (pl. a szokásos útvonalon sok a nyárfa, míg a szomszédos utcában elkerülhetjük őket) csökkentheti az allergéneknek való kitettséget. Benti programok előtérbe helyezése és a szellőztetés minimalizálása vagy időzítése (esőzés után vagy este, mert akkor alacsonyabb a pollenkoncentráció) is segíthet az allergiás betegségben szenvedőknek.
Mindezeken túl természetesen a szén-dioxid koncentráció csökkentése a cél: a klímaváltozás mérséklésével csökkenthető volna a pollenallergia-szezon durva súlyosbodása, írja a Másfélfok.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
