Elkerülhető lenne, hogy ne váljanak gyakoribbá a tavalyihoz hasonló aszályok Magyarországon

A közepesen erős és súlyosan aszályos évek gyakorisága jelenleg 20 évente átlagosan csupán 1-2 év, de ez jelentősen megnövekedhet az üvegházgáz-kibocsátás mérséklése nélkül, ugyanakkor egyes területeken csökkenhet is az évszázad végére, ha azonnali kibocsátás-csökkentésbe kezdünk – derül ki a Másfélfok legfrissebb cikkéből.

Tovább olvasom

A haszonállatok sem bírják a hőséget, kevesebb lehet a tej, a tojás és a hús is

A Másfélfok legfrissebb cikkében a növekvő hőség hatását vizsgálja a haszonállatokra, rajtuk keresztül pedig a megtermelt tej, tojás és hús mennyiségére (és tápanyag tartalmára), ami végső soron a fogyasztói árakban is tükröződni fog.

Tovább olvasom

Tavaly a vegetációtüzek által sújtott régiók közel fele kiemelt természetvédelmi terület volt Európában

Világszerte erdő- és vegetációtüzek tombolnak, nemrég Rodoszról kellett magyar turistákat evakuálni. A Másfélfok új cikkében a 2022-es európai vegetációtüzeket veszi számba, és hogy ezek mennyire érintették a természetvédelmi területeket és a biodiverzitást. 2017 után a tavalyi év volt a legrosszabb a vegetációtüzek pusztítását tekintve az Európai Unióban. 2022-ben 837 212 ha nagyságú terület égett le [ez kb. a grúz szakadár köztársaság, Abházia mérete], ami bőven meghaladja a 2021-es értéket (449 342 ha). A legtöbb tűz márciusban alakult ki, de a legnagyobbak júliusban pusztítottak. Mivel a tűz nem ismer határokat és…

Tovább olvasom

Tömeges elszáradásnak indultak a miskolci fák

Az elmúlt évek aszályos időjárásának következtében főleg a tű- és pikkelylevelűek, valamint az örökzöld növények Miskolcon is tömeges elszáradásának indultak, számolt be róla a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. Ha a növények nem jutnak elegendő vízhez kiszáradhatnak és sérülékenyebbé válnak, az erős szélben vagy a sok hótól pedig könnyebben kidőlhetnek, ágaik letörhetnek. Ez pedig veszélyt jelenthet a lakókörnyezetben vagy a közlekedési útvonalakon Az éves csapadékösszegek átlagai is változnak, azonban a csapadék éven belüli eloszlása egyre gyakrabban jelentős eltéréseket mutat. Jó példa erre a tavalyi, 2022-es év, amikor a nyári aszályos hónapokban Miskolcon és környezetében…

Tovább olvasom

Az OMSZ kimondta, tavaly történelmi aszály sújtotta hazánkat

Mindenki a saját bőrén tapasztalhatta, hogy több, igen hosszú csapadékmentes időszakot is át kellett élnünk, amiből természetesen a hőhullámokkal kiegészülve a nyári volt a leglátványosabb és legészrevehetőbb. A mezőgazdaság és a természet is hatalmas károkat szenvedett. Sajnos, a jelek szerint a tendencia folyamatosan romló képet mutat, éppen ezért becsüljünk meg minden csapadékos időszakot, mint amilyet például ez a január is hoz eddig. Tavaly történelmi aszály volt: az őszi és a nyári növények terméshozamai egyaránt elmaradtak a korábbi évek átlagaitól, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot – írta a 2022-es…

Tovább olvasom

A biztosítók már 40 milliárdot fizettek az aszály okozta károkért

A mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok 39,96 milliárd forintot fizettek ki az idei aszálykárokra, közel 8500 bejelentés nyomán október végéig – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kedden. A közleményben felidézték, hogy tavaly ugyanezen időszak alatt az összes növénybiztosítási kárbejelentés száma hétezer körül volt, a kárösszeg pedig tízmilliárd forintot tett ki; ebből hozzávetőleg nyolcmilliárd forint volt a jégkár. Az aszálykároknál a továbbiakban még újabb 1,2 milliárd forintnyi kifizetésre lehet számítani – jelezték. Arra is kitértek, hogy a nyári káresemények hatására a biztosítók felgyorsították a kárrendezési folyamataikat. Kifejtették: a társaságok megnövelték kárszakértői…

Tovább olvasom

Nincs elég kukorica az aszály miatt

Történelmi távlatban is példa nélküli az, hogy Magyarország kénytelen kukoricát importálni saját szükségletei kielégítésére, mert a hazai termés nem fedezi a belső igényeket – írja a Portfolio. Piaci szereplők szerint várhatóan a hazai igények 60-90 százalékát tudja csak kiszolgálni az országos termés. Erre korábban még sosem volt példa, minden évben jóval a hazai igények felett termelt a mezőgazdaság, és több millió tonnát lehetett exportálni. A legoptimistább becslések szerint is csak 3,6 millió tonnás termésre lehet számítani, de borúlátóbbak mindössze 2,8 millió tonnát várnak. A megszokott évi 6-9 millió tonnához képest ez…

Tovább olvasom

Kiszáradt a Tarna – se víz, se felelős (videóval)

Még nyár közepén, a legaszályosabb időszakban derült fény egy hatalmas kópéságra, ami elméletben teljesen szabályosan zajlott, mivel felsőbb körökből valaki engedélyt adott rá. Az aszály és a hőhullám közepén ugyanis kiszivattyúzták a Tarna vízét. Hogyan történhetett ilyen? „Kiszáradt a Tarna, valaki az utolsó csepp vizet is kiszivattyúzta!” – futótűzként terjedt a hír július végén a Heves megyei Kápolna, Aldebrő, Kompolt, Kál falvak környékén és az országos sajtóban is. A korábban nagy vízhozamú patak vizének az „ellopásával” egy közeli borászatot vádolnak a helyiek, de a cég szerint ők nem szegtek szabályt,…

Tovább olvasom

Szinte teljesen kiszáradt a Lázbérci-víztározó

A fotók tanúsága szerint rendkívül alacsony a vízszint a mesterséges tóban. Nemrég kerültek fel képek a Kazincbarcikán láttam, hallottam Facebook-csoportba, amelyek a Lázbérci-víztározó jelenlegi állapotát tükrözik. A jelek szerint a rendkívüli aszály a mesterséges tavat sem kímélte, igen alacsony a vízszint. A Lázbérci-víztározó egyébként Észak-Magyarország egyik legnagyobb víztározójának van nyilvántartva. A közzétett bejegyzés alatti kommentekben egyébként többen jelezték, hogy nem példa nélküli a szinte teljesen kiszáradó víztározó, hiszen például 2013-ban is hasonló volt a helyzet az egyik hozzászóló szerint. Fotó: Kazincbarcikán láttam, hallottam

Tovább olvasom