IPCC: Magyarországon a kukorica lehet a nagy vesztese a klímaváltozásnak

Megosztás

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentése borús képet vetít előre a világ gabonamezőivel kapcsolatban. A globális klímaváltozás fokozódásával a jelenleg művelésre alkalmas területek körülbelül egyharmada az évszázad végére arra alkalmatlanná válik, és a világ kalóriafogyasztásának közel háromnegyedét adó négy termény – a kukorica, rizs, búza és szója – globális hozama akár 10-30%-kal csökkenhet a század végére. Közülük a legnagyobb vesztes a kukorica, amelynek hozama Magyarországon akár 60-80%-kal csökkenhet a század végére. Az egyre erősödő hőség, aszály, vízhiány és ezek együttes hatása sok helyütt ellehetetlenítik a termelést, ami felhajthatja az élelmiszer-árakat és élelmezési válsághoz vezethet. Minél tovább halogatjuk a kibocsátások csökkentését, annál nagyobb ára lesz az alkalmazkodásnak, és annál több lesz az elkerülhetetlen veszteség. Vannak hatékony alkalmazkodási megoldások, de nagyobb intézményi és pénzügyi támogatásra van szükség ezek elterjesztésére.

A klímaváltozás miatt csökkenő termelékenység és növekvő károk egyre inkább ellensúlyozzák az általánosan javuló termelési mutatókat – szélmalomharcra kényszerítve a globális élelmiszeripart.

Bár az utóbbi évtizedekben történt némi előrelépés az élelmezés javításában, jelenleg is 820 millió ember éhezik, és 2 milliárd ember rendszeresen küzd mérsékelt vagy súlyos élelmiszerhiánnyal. A klímaváltozás fokozódásával a károk és veszteségek is egyre növekednek – ami tovább fokozza az élelmezési problémákat – de ezek részben megelőzhetők vagy enyhíthetők megfelelő alkalmazkodási stratégiákkal. Azonban nem mindegy, hogy mekkora mértékű klímaváltozásra kell felkészülnie a gazdaságoknak – minél tovább halogatjuk a kibocsátások csökkentését, annál nagyobb ára lesz az alkalmazkodásnak, és annál több lesz az elkerülhetetlen veszteség.


A klímaváltozás erősödésével nemcsak a termelőknek kell egyre többet költeniük alkalmazkodásra, de a növények biológiai korlátai (és a jövedelmezőségi szempontok) miatt az alkalmazkodás egy ponton túl már nem lehetséges, így a becsült költségekből a veszteségek egyre nagyobb szeletet vágnak ki.

Ha kíváncsi a tanulmány többi részére, látogasson el a Másfélfok weboldalára!

Kapcsolódó cikkek