2035-re minden második ember túlsúlyos lehet

Az Elhízástudományi Világszövetség jelentése szerint különösen meredeken emelkedik az elhízottak aránya a gyerekek, valamint az alacsonyabb jövedelmű országok lakói között – a szövetség elnöke cselekvésre szólította fel a politikai döntéshozókat, mert a túlsúllyal összefüggő betegségek a társadalomra is többletterhet róhatnak. Ha nem történik érdemi előrelépés, a világ lakosságának 51 százaléka, azaz több mint négymilliárd ember túlsúlyos vagy elhízott lesz 2035-ig – húzza alá a friss jelentésében az Elhízástudományi Világszövetség (World Obesity Federation). Louise Baur, a szövetség elnöke „egyértelmű figyelmeztetésnek” nevezte a beszámolót, és felszólította a politikai döntéshozókat: tegyenek lépéseket, hogy…

Tovább olvasom

Megerősítettek egy újabb, elképesztően ritka vércsoportot

Az általános vélekedéssel ellentétben az ismert vércsoportokból kifejezetten sok van. Ezek száma az eltelt évek alatt ráadásul újabb (al)típusokkal bővült. Most egy szakfolyolyóiratban bemutattak ugyanis egy, a széles közönség előtt még nem, vagy csak kevéssé ismert alcsoportot, az Er-t – számolt be róla a Science Alert. A témában íródott tanulmányt a brit egészségügyi szolgálat (NHS) és a Bristoli Egyetem kutatói jegyzik. A szakértők szerint a csoport létezéséről viszonylag régóta sejtették (1982-ben közöltek róla először információkat), azonban a klinikai hatásuk még nem teljesen ismert. Az Er-ből a már elérhető információk alapján további…

Tovább olvasom

Nyálteszttel keresik a rákra hajlamosító géneket

A világ első preventív DNS-szűrését indítja el Ausztrália, a rák- és szívbetegségek kockázatát akarják kiszűrni több mint tízezer résztvevőnél – írja az MTI. A Monash Egyetemen megvalósuló országos projekt lehetővé teszi, hogy a fiatalok ingyenes nyáltesztek segítségével tudják meg, fennáll-e náluk bizonyos rákos megbetegedések vagy szívbetegségek fokozott kockázata. A szűrővizsgálatokon legalább tízezer, 18–40 év közötti fiatalt szűrnek ilyen fokozott kockázatú génmutációkra. A résztvevőknek egy honlapon kell feliratkozniuk a vizsgálatra, majd ezután tudják nyálmintájukat elküldeni. A rákos megbetegedések szempontjából fokozott kockázatú gén lehet a BRCA1 és BRCA2 génmutáció, amely a nőknél…

Tovább olvasom

Egy kutatás szerint büdössé válhat a hó a klímaváltozástól

A globális felmelegedés a hó szagát is befolyásolja – írja a Washington Post több hószagkutató eredményei alapján. A hó illatát nehéz meghatározni, alapvetően a tél illatokban szegényebb, mint a virágokat hozó tavasz, a gyümölcsöző nyár vagy a bomló anyagokkal átitatott ősz. Télen a biológiai folyamatok nagy része szünetel, a hideg levegő pedig egyébként is rosszabb hordozója a szagoknak. Ettől függetlenül a hónak van illata, amit részben a levegő, részben a talaj befolyásol. Így természetesen a földrajzi hely is meghatározza, de a Föld levegőjének általános állapota is. A melegebb környezet felgyorsítja a szagmolekulák…

Tovább olvasom

Olcsó és pontos otthoni Covid-tesztet fejlesztettek

A jelenleg otthon is használható koronavírus-tesztek nem annyira pontos eszközök, mint az orvosi segítséget igénylő PCR. Ebből a problémából indultak ki amerikai kutatók is, akik egy érdekes, de olcsó berendezést készítettek – kimondottan otthoni koronavírusteszteléshez – írta a Gizmodo alapján magyarul a HVG. A smaRT-LAMP nevű rendszer több kisebb elem együttműködését jelenti, de mivel nem igényel orvosi/laboratóriumi körülményeket, viszonylag könnyen összeállítható. A berendezés egyik legfontosabb része egy kis felület – erre kell ráhelyezni a begyűjtött nyálmintát, amelyet ezután egy speciális oldatba raknak. A két komponens ezt követően bekerülhet az akár kartondobozokból…

Tovább olvasom

Feketedoboz készül az egész bolygónak

Ahogy a repülőgép szinte megsemmisíthetetlen feketedoboza rögzíti a jármű viselkedésének adatait, úgy monitorozná egy páncélbunkerbe helyezett rendszer a Föld állapotát – közölte a Telex magyar nyelven a Tasmaniai Egyetem kutatóinak elképzelését. Az Earth’s Black Box nevű projekt a Clemenger BBDO nevű kommunikációs céggel és a Glue Society nevű művészcsoporttal együtt jött létre, és az ötletgazdák szerint figyelmeztetés lenne a jelen döntéshozóinak. Ugyanakkor a feketedobozok hagyományos funkcióját is ellátná, vagyis katasztrófa után vissza lehetne fejteni, hogyan történt a baj. „Ha nem változtatunk drasztikusan az életvitelünkön, a klímaváltozás és más emberi beavatkozások…

Tovább olvasom

Rejtélyes kockát fotózott a Hold felszínén a Jáde Nyúl-2 holdjáró

Titokzatos, kockaalakú objektumot fedezett fel a Hold távoli oldalán a Csang’o-4 kínai űrszonda Jáde Nyúl-2 nevű holdjárója. Az objektum mintegy 80 méterre fekszik a holdjáró jelenlegi helyzetétől, a Kármán Tódor magyar-amerikai fizikusról, repülőmérnökről elnevezett, 180 kilométer széles Von Karman-kráterben. Már novemberben észlelték, de a felfedezésről csak most számolt be a Hszinhua kínai hírügynökség. A közöségi médiában a legvadabb találgatások szerint ez a Kuanghan-palota, a holdistennő, Csang’o (róla kapta nevét az űrszonda) otthona a kínai mitológia szerint, megint mások szerint pedig egy ősi civilizáció nyoma. Természetesen a tudomány emberei ezekre a…

Tovább olvasom

Videóra vették a koronavírus fertőzését és szaporodását

Sophie-Marie Aicher és Delphine Planas a párizsi Pasteur Intézet virológusai 48 órán át filmezték, mi történik egy denevér agysejtjeivel. A két szakember 10 percenként készített egy felvételt, amelyen az látható, hogy a piros színnel jelölt koronavírus miként fertőzi meg a sejteket, majd mi történik azután. Miután a kórokozó bekerült a sejtbe, az több más szomszédjával összeolvad, majd egy bizonyos ponton az egész “felrobban”, ami a sejt halálát jelenti. Aicher szerint ugyanaz a folyamat játszódik le a denevérekben és az emberekben is, egy fontos különbséggel: a denevérek végül nem betegednek meg…

Tovább olvasom

Óriási áttörés: Részlegesen visszanyerte látását egy teljesen vak férfi – egy magyar kutató segített neki ebben

A számítástechnikai eszközök és a tudomány fejlődése lehetőséget adott egy teljesen vak férfinek, hogy vizuálisan is érzékelhesse a külvilágot, bár természetesen az eljárás még rettentően gyerekcipőben jár. Fél szemmel, monokrómban, csőlátással, számítástechnikai segédeszközökkel, de képes lett újra vizuális ingereket érzékelni a külvilágból egy vak férfi, a magyar születésű Roska Botond és a francia José-Alain Sahel által kidolgozott génterápiás módszerrel. A mindössze egy injekcióból, de hosszú rehabilitációból, a látás újratanulásából álló terápia mögött 20 évnyi kutatás áll. Az eredmény Roska Botond szerint úgy is mérföldkő, hogy csak részlegesen tudták visszaadni egy…

Tovább olvasom

Pártpreferencia alapján vizsgálták, hogy mennyire bízunk a tudományban a járvány idején

Az Azonnali.hu megrendelésére készített közösségimédia alapú közvélemény-kutatást az IDEA Intézet. Ebből többek között az derül ki, hogy a lakosság csaknem fele a legszigorúbb járványügyi korlátozásokat is elfogadhatónak tartja. Ebben a tekintetben az MSZP és a Fidesz szavazói a legszigorúbbak. A természettudományok presztízse a kutatás szerint megingathatatlan, mégis csak bő egyharmad oltatná be magát a koronavírus ellen. A Fidesz-szavazók az oltás kapcsán jobban bíznak a tudományban, mint a kormányban, kimutatható számú konteóst pedig csak a jobbikosok közt találtak. A kutatás az alábbi főbb megállapításokra jutott:  Az orvosok, virológusok és további természettudósok presztízse megingathatatlan:…

Tovább olvasom