Megyénk időjárása a hétvége második napján igazi őszies jellegű lesz, ám még nem kell temetni a kellemes időt, a hét közepére 19-20 fokra melegszik újra a hőmérséklet.
Tovább olvasom
Vasárnap még havazott és a kifehéredett tájakról számolhattunk be, most viszont erőteljes felmelegedés küszöbén állunk, szinte nyári hőmérsékletek jönnek néhány napon belül.
Tovább olvasom
Jó hírrel szolgálhatunk azoknak, akik már várták a tavasz eljövetelét. Jövő héten végig tavaszias időben lehet részünk, csak az erős szél ronthat a hőérzetünkön. Már ma is kellemes időre an kilátásunk, a csúcsértékek valamivel 10 fok felett alakulnak majd és éjszaka sem várható jelentős lehűlés, legfeljebb 6 fokig hűl a levegő hőmérséklete. A jövő héten tovább melegszik az időjárásunk és jellemzően 10-14 fok közötti maximumokra számíthatunk. A remek tavaszi időt csak jövő hét vasárnap zavarhatja meg némi csapadék. Addig végig kellemes elszórtan felhős időre számíthatunk. A szél azonban meglehetősen erős…
Tovább olvasom
A hét második felében megenyhülnek az éjszakák és jelentősen erősödik a nappali felmelegedés is.
Tovább olvasom
A klímaváltozás a Föld minden részén érzékelhető, az extrém hőmérsékleti viszonyok mellett több egyéb módon is. A tavaszi hidegbetörések és zordabb időjárás alkalmával biztosan többen gondolnak arra, hogy talán nem is olyan nagy baj a globális felmelegedés, és az, ha mediterrán típusú időjárás lesz miatta a Kárpát-medencében. A hő- és vízellátottságon alapuló Feddema-osztályozást alkalmazó kutatás szerint a korábban Európán belül csak a kontinens délebbi részein előforduló melegebb és szárazabb klímák megjelenése várható a Kárpátok térségében a század végére. A helyzet azonban jóval bonyolultabb, mint hogy „felkúszik” Magyarországra a kellemes(nek gondolt)…
Tovább olvasom
Svédország átlaghőmérséklete a világátlagnál kétszer nagyobb mértékben, csaknem két fokkal emelkedett a 19. század második fele óta, rövidebb lett a hóval borított időszak és több lett a csapadék – közölte a Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet (SMHI). Svédország átlaghőmérséklete 1,9 Celsius-fokkal emelkedett 1991 és 2020 között az 1861 és 1890 közötti időszakhoz képest – közölte kedden az intézet, amely minden korábbinál mélyrehatóbban vizsgálta a klímaváltozást a skandináv országban. A hótakaró jellemezte téli időszak hossza 16 nappal csökkent 1961-1990 és 1991-2020 között, az átlagcsapadék pedig az 1930-as 600 milliméterről 2000 óta…
Tovább olvasom
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai megerősítették a tényt, amit mindnyájan éreztünk a saját bőrünkön: minden korábbinál melegebb volt az idei nyár. A rendszeres méréseket 1901-ben kezdték el, azóta egyetlen nyáron sem volt akkora hőség, mint most. Az idei nyár középhőmérséklete 22,8 Celsius-fok volt, míg az eddigi rekorder 2003-as nyáron csak 22,3 fok volt ugyan ez a mutató. A mérések első 90 évéből csak 1905, 1946, 1950 és 1952 nyarának hőmérséklete volt átlag fölötti, majd negyven év kihagyás után 1992 és 1994 következett, utána egyre gyakoribb lett a forróság, ugyanis 2002,…
Tovább olvasom
Az Országos Meteorológiai Szolgálat nemrég a júniusi adatokkal frissítette a hőséget jellemző klímaindexeket, ezek alapján pedig fontos megállapításokra jutott. Ezek szerint: a klímaváltozás hatására a nyári középhőmérséklet 1901-től csaknem 1,4 Celsius fokkal nőtt, valamint országos átlagban 22,1 Celsius-fok a 2022-es június havi középhőmérséklet, ezzel a harmadik legmelegebb 1901 óta. A hőhullám hatását fokozta az ország délkeleti részét sújtó erős aszály is, annyira, hogy 1901 óta több mint 7 nappal nőtt azon napok száma, amikor az átlaghőmérséklet 25 fok fölé emelkedik. A legnagyobb mértékben a délkeleti országrészben, a Dunántúlon pedig Sárréten, a Dunántúli-dombság…
Tovább olvasom
Idén télen öt napon (ld. a lenti táblázatban) született új napi országos maximumhőmérsékleti rekord, ezzel szemben a minimumhőmérsékletben egyszer sem történt ilyen. Éghajlatunk természetes részeként időről időre olyan extrém értékeket mérünk, amelyek korábban még sosem fordultak elő: azaz adott napon a hőmérsékleti szélsőségek változatlan éghajlat esetén is megdőlnek. Annak, hogy a következő években megdőljön egy adott napi rekord, változatlan klíma esetén egyre kisebb és kisebb a valószínűsége: az esély évről évre exponenciálisan csökken, míg a változó éghajlati viszonyokkal egyre többször regisztrálhatunk új, soha nem látott szélsőséges értékeket. A Másfélfok munkatársai, Szabó Péter és Pongrácz…
Tovább olvasom
Az olajfa termesztésének őshazája, a Földközi-tenger térsége adja a mai napig a világ olívaolaj ellátásának 95%-át. Ugyanakkor a klímaváltozás miatt egyre szárazodó és forrósodó körülmények veszélybe sodorhatják a növényt: sok helyütt jelentősen csökkenhet a terméshozama, ami új kihívások elé állítja a gazdákat. Afrikából teljesen eltűnhet a fa, de Európában északabbra tolódhat a termesztési határ, és a növény akár Magyarországon és az atlanti-partvidéken is megélhet majd. Az évezredes iparág sorsa attól függ, hogyan segítik a termelők az ültetvények alkalmazkodását a megváltozó éghajlati viszonyokhoz. Az olajfa viszonylag jól bírja a szárazságot és…
Tovább olvasom