Aki manapság éghajlatváltozásról beszél, az általában nem az időjárási viszonyok alapvető változására gondol, hanem az ember okozta krízisre, azaz az antropogén éghajlatváltozásra.
A Föld történetében többször is nagymértékben változott az éghajlat: rendszeres időközönként váltakoztak hosszabb, magas hőmérsékletű időszakok hidegebb időszakokkal. Ez egy teljesen természetes jelenség volt az úgynevezett jégkorszakban is.
Ha csak az elmúlt 2000 év hőmérséklet-változásait nézzük, akkor egyrészt egy (meglehetősen regionális) középkori meleg időszakot látunk Kr. u. 1000 körül, másrészt egy úgynevezett kis jégkorszakot, amely a 16. század végétől a 17. század utolsó negyedéig tartott. A klímaszkeptikusok szerint jelenleg épp egy hasonlóan hideg időszakban vagyunk, amelyben már tapasztalhatjuk a Föld felmelegedésének, azaz az újabb meleg ciklusnak a jeleit.
A 19. századi ipari forradalom óta a globális hőmérséklet jelentősen, körülbelül egy fokkal emelkedett, de folyamatosan emelkedik azóta is:
A 2011-2020 közötti időszak volt eddig a legmelegebb évtized, amelyet a Földön mértek.
Bár az üvegházhatás természetes folyamat és enélkül nem élhetnénk a Földön, veszélyt is jelent számunkra: A stabil éghajlat döntő mértékben függ a légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyiségétől. Ha a gázok koncentrációja nő, a visszavert hősugárzás is nő – és ezzel együtt a Föld hőmérséklete is. Pontosan itt jön a képbe az ember: az iparosodás 18-19. századi kezdete óta az emberiség felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséért.
A tények önmagukért beszélnek: 2016 volt a legmelegebb év a rendszeres hőmérsékletmérések 1880-as kezdete óta. A feljegyzett legmelegebb évek közül 20 az elmúlt 22 évben volt. Az éghajlat jelenleg gyorsabban melegszik, mint a globális felmelegedés minden ismert fázisában. A szakértők szerint a 21. század végére akár 5 Celsius-fokkal is emelkedhet a hőmérséklet.
A teljes cikket elolvashatja az Ökopolisz oldalán.
