A végtelenben találkozunk! – Kárpáti Iván jegyzete

Arról érkeznek hírek, hogy webáruházak adminisztratív módszerekkel, árazással próbálják majd kikerülni a kötelező postai ajánlatot, mert rettegnek, hogy rájuk zúdul a vásárlók haragja a cég rendszerszintű trehánysága miatt. Nem jósolok nagy jövőt ezeknek a módszereknek, a saját diszfunkcionális cégeit pátyolgató állam majd tesz róla, hogy játékban maradjon. Gondolom nem lepődik meg senki azon, hogy az osztrák posta magyarországi cége eljött az ajtóig, és még elnézést is kért az 1 órás csúszásért, arca, telefonszáma volt a futárnak. Ezzel megspóroltak nekem egy újabb kalandos utat, ez így nem landolt a Magyar Postán,…

Tovább olvasom

Szerelvényünk a vakvágányon zavartalanul vesztegel – Rózsa Péter jegyzete

Az új köztársasági elnök már eddigi munkája során is mindenben megfelelt a központi akaratnak, alkotmánybíróként is a vezér akaratával egyezően csapott el népszavazást, ellenzéki beadványt és mindent, a helyére lépő jogtudós pedig szintén a vezért és kormányát szolgálata igen jó pénzért minden olyan ügyben, amikor jogvita támadt a nemzetközi porondon. Csicsek Miklós egykori egyetemi társam kedvenc mondása ötlött fel bennem az új köztársasági és az új alkotmánybírósági elnök kiválasztása hallatán. Nincs is itt semmi látnivaló, haladjanak tovább kedves emberek! Bár, nem teljesen igaz. Még szürkébb, még súlytalanabb és még lényegtelenebb…

Tovább olvasom

Elegünk van – Kapronczay Stefánia jegyzete

“Nekünk is nagyon elegünk van, de látjuk a reményt” – így kezdi jegyzetét Kapronczai Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet munkatársa. Látjuk a reményt abban, hogy egy olyan generáció tapasztalja meg, hogy az aljasságnak van politikai következménye, akik még nem láthattak ilyet a saját hazájukban. A pedofil bűncselekmény eltussolásában segédkezőnek adott köztársasági elnöki kegyelem a hatalom rendszerének minden aljasságára rámutat: a képmutatásra, az átláthatatlan működésre, arra, hogy egy szűk kör érdekei mozgatják a magyar államot a polgárok képviselete helyett. Minden nap érezzük ennek a fojtogatását, és közben úgy kell…

Tovább olvasom

Gusztus – Józsa Márta jegyzete

A magyar parlamenti képviselőknek nincs gusztusuk megszavazni a svéd NATO-csatlakozást, mondta decemberben a miniszterelnök, és mint tudjuk, ízlésekről nem disputálunk. A világ minden kincséért sem hoznánk fel, például hogy ezzel szemben mi mindenre volt már gusztusuk, jószerével és jelképesen lefóliázni a velük egyet nem értő teljes populációt szuverenitásostul, független színházastul, modellváltással a középkorba taszajtott egyetemi rendszerestül. Azt, hogy az alapítványi egyetemrendszer maga a feudalizmus egyébként éppen a minap állapította meg egy értékelő tanácskozáson az Akadémiai Dolgozók Fóruma. Hát innen nézve akár értelmet is kaphat a fóliázás, az alól nem érződik…

Tovább olvasom

A januári ember – Szénási Sándor jegyzete

A január köztudottan az újrakezdés, a remény ideje, de ezt a januári emberek a januárnak már nemigen hiszik el. Annyi mindent mondanak a januári embernek, azt is, hogy a várható napsütésben vakítóan csillog majd a háztetők maradék hava, azt is, hogy a tanárok kifizetése februárban meglesz, bár csúszni fog, azt is, hogy hőhullámra fagy jön, arra megint meleg, viszont sajnos nem kizárt a német-orosz háború, ám az inflációt állítólag letörték, mint gazda a jégcsapot az ereszről. A BKK hol azt mondja, nem ritkít járatot, hol meg azt, hogy mégis, de…

Tovább olvasom

Az urak meg röhögnek a markukba – Dési János jegyzete

Ha Magyarországon születsz és időd nagyobb részét itt töltöd, akkor a várható életed nagyjából nyolc évvel lesz rövidebb, mint az Európai Unió átlaga. Nyolc évvel. Ha férfi vagy még nagyobb a különbség. Ha azt is megnézzük, mennyi az egészségben eltöltött időd, akkor még rémisztőbb a kép. A férfiaknak alig 61 és fél a nőknek 63 és fél év jut. A megelőzhető és elkerülhető halálozások aránya Magyarországon talán a legmagasabb. Kétségtelen, az okok sokfélék és nem is az elmúlt másfél évtizedben alakultak ki. Az okok: a környezet állapotától, az életmódig és az…

Tovább olvasom

Optimizmus 2024 – Rózsa Péter jegyzete

350.000 Ft. Ennyi nettó havira van szüksége minden egyes magyar felnőttnek, hogy az átlagos életvitelt fent tudja tartani. 250.000 Ft pedig a minimális, tehát az igen szűkös életviszonyokat teszi lehetővé. Az Egyensúly Intézet legújabb kutatása szerint a lakosság 47 százaléka ezt a szintet nem éri el, tehát valamilyen külső támogatásra szorul. Van még egy adat, utána már nem terhelem önöket további számokkal – nos, 27 százalék nettó jövedelme a kettő között van, azaz valamivel többet keres, mint amennyi legszükségesebb javakhoz kell, viszont annál kevesebbet, ami az átlagoshoz szükséges. Az intézet felmérése…

Tovább olvasom