Szerdán hatályba lépett az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló új jogszabály, amelynek célja a média függetlenségének és sokszínűségének védelme.
Ez a jogszabály rendkívül fontos biztosítékokat nyújt a politikai beavatkozások és az újságírók megfigyelésével szemben. Ezenkívül garanciák létrehozásával lehetőséget teremt arra, hogy a média könnyebben működhessen a belső piacon és az interneten.
A rendelet külön hangsúlyt fektet a közszolgálati média függetlenségének és stabil finanszírozásának biztosítására, valamint az állami hirdetések elosztásának átláthatóságára. Ez azt jelenti, hogy a közszolgálati médiumoknak szabadon kell működniük és nem szabad, hogy politikai vagy gazdasági érdekek befolyásolják őket.
Vera Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök hangsúlyozta az új jogszabály jelentőségét:
„Az EU most először rendelkezik a tömegtájékoztatás szabadságának védelméről szóló törvénnyel. Az EU elismeri, hogy az újságírók alapvető szerepet játszanak a demokráciában, és védelemre szorulnak. Felszólítom a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb hajtsák végre az új szabályokat.”
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos kiemelte, hogy a médiavállalatoknak kulcsszereppel bírnak a demokrácia fenntartásában:
„A médiavállalatok létfontosságú szerepet játszanak demokráciáinkban, de a bevételek csökkenésével, a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét fenyegető veszélyekkel, valamint a különböző nemzeti szabályok sokféleségével szembesülnek. Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabálynak köszönhetően a médiavállalatok uniós szinten közös biztosítékokat élveznek majd a hangok sokszínűségének garantálása érdekében, és jobban ki tudják majd használni az egységes piacunkban mindennemű beavatkozás nélkül – legyen szó akár magán-, akár állami beavatkozásról – rejlő lehetőségeket.”
A 2022 szeptemberében javasolt rendelet, amelyet az Európai Bizottság terjesztett elő, számos ponton nyújt védelmet a média sokszínűségéhez és pluralizmusához kapcsolódó jogok tekintetében, ezeket hat hónapon belül kell bevezetni a tagállamokban is
Amikor az új törvényjavaslatról döntöttek, egyedül a magyar kormány szavazott nemmel, de ezzel nem tudta blokkolni annak elfogadását, mivel minősített többségre, nem pedig teljes egyetértésre.
Orbán Viktor miniszterelnök 2023 őszén az X (korábban Twitter) platformon írott bejegyzésében azzal vádolta az Európai Uniót, hogy a javaslat célja a média teljes ellenőrzése, amit a közép-európaiak a múlt kommunista és a náci rezsimjeiből már sajnos jól ismernek, és azt írta: “Soha többé!” Akkor jelezte is, hogy Magyarország ellenzi majd ezt az álláspontot az EU Tanácsban. Mindezzel Elon Musk – az X tulajdonosa – is egyetértett kommentben, de amikor Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke rákérdezett, hogy mi a probléma a törvénytervezettel, arra már nem kapott választ.
Another anti-freedom proposal from Brussels: establishing total control over the media. We Central Europeans have seen such things in the past. They called it the Kominform and the Reichspressekammer. Never again! #MediaFreedomAct https://t.co/XbjUBiZcBt
— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) October 4, 2023
Jávor Benedek politikus márciusban kommentálta az új rendeletet, amit üdvözölt, de megkésettnek tart, és utalt arra, hogy a Bizottság eddig sem volt képes hatékonyan kikényszeríteni az átlátható és elfogulatlan médiahatóságok elvét. Az új szabályozás ugyan több lehetőséget ad az új Testületnek, de hiányoznak a valódi kemény eszközök a hatékony végrehajtáshoz.
Az új rendelet hatékonysága pedig majd a gyakorlatban fog kiderülni, hiszen eddig sem volt túl eredményes a küzdelem a magyarországi torz médiahelyzet ügyében, van olyan ügy, mai már 8 éve a Bizottság előtt van.
Szerinte az új médiaszabadság rendelet számos kihívást és kérdést vet fel a médiapiaci koncentrációk európai médiatestület általi vizsgálhatósága terén. A KESMA 400 sajtótermékével kapcsolatos kvázimonopóliumot a magyar hatóságok nem tartották eddig sem problémásnak, azonban most az uniós testületnek is véleményeznie kell ezt a kérdést. Az állami hirdetések ellenőrzése is fontos elem, amely az állami támogatások átlátható közlését írja elő, azonban a gyakorlati végrehajtás megint csak kétséges marad. Az újságírói források védelme és a megfigyelések tiltása is szerepel a rendeletben, de a végrehajtását illetően továbbra is kérdések merülnek fel abban az országban, ahol az igazságügyi miniszter államtitkára engedélyt adhatott ki újságírók telefonjainak megfigyelésére is – lásd a Pegasus-ügyet.
Jávor szerint összességében az új rendelet valószínűleg újabb konfliktusokat eredményez majd a Bizottság és a magyar kormány között, és csak részleges megoldást kínál a médiaszabadság általános biztosítására, inkább csak egyes módszerek más módszerekkel való helyettesítésére kényszerítheti a kreatív megoldásokban nem szűkölködő magyar kormányt.
Az elkésett szabályozásnak önmagában csekély esélye van arra, hogy helyreállítsa a torzult magyar médiapiac szerkezetét.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
