Félresikerült uniós projekt Miskolcon: kit akart valójában felzárkóztatni a 4IM?

Megosztás

Akár hatalmas siker is lehetett volna a 4IM elnevezésű program, amely az Miskolc elszlömösödött, nyomorteleppé váló városrészeinek felzárkóztatását tűzte ki célul, de nem lett az. A sorozatos szakmai hibák, az összeférhetetlenségi problémák és a vitatható erőforrás-felhasználás miatt nemcsak kudarcokkal terhelt a kezdeményezés, de még az is lehet, hogy a támogatást is vissza kell fizetni az Európai Uniónak. A projekt szakmapolitikai vezetője, Varga Andrea Klára alpolgármester megválasztása óta a transzparenciát hirdeti, de a szerkesztőségünk birtokába jutott információk egészen más képet mutatnak a háttérben zajló folyamatokról.

A program úgy hiányzott Miskolcnak, mint egy falat kenyér, hiszen a településnek hosszú évek óta komoly problémát jelent, mit is kezdjen a leszakadó városrészekkel, hogyan javítsa az ott élők helyzetét, életkörülményeit, gazdasági-és munkaerő-piaci lehetőségeit, de legfőképp hogyan segítheti az érintettek integrációját.

Az említett célok elérésére 2021. novemberében Miskolc sikeresen pályázott európai uniós forrásra. A város összesen 762 280,20 eurót, azaz mai árfolyamon számolva közel 300 millió forint támogatást kapott a megvalósításra, a teljes költségvetés pedig 400 millió forint körül alakult. Mindezért cserébe a megyeszékhely vállalta, hogy helyi közösségi pontokat hoz létre és működtet a projekt két célterületén, a Bábonyibércen és a Tetemváron. Ez – információink szerint – csak az egyik területen valósult meg.

A pályázatot Miskolc több konzorciumi partnerrel együtt nyerte el. A partnerek között szerepel Kassa városa, a HÁRFA Alapítvány, az Abaújrakezdés Egyesület, a Miskolci Egyetem, valamint az AEIDL (Brüsszel), illetve társult tagokként a dr. Ámbédkar Iskola és Dialóg Egyesület.

A projekt a napokban zárult egy nagyszabású konferenciával, ahol Varga Andrea Klára hosszasan sorolta a Minap stábjának az elmúlt 30 hónapban szerzett tapasztalatokat és eredményeket. „A jövőre nézve nagyon fontos tanulságai és eredményei vannak ennek az időszaknak, sokat tanultunk, jó gyakorlatokra tettünk szert, amelyeket nem hagyunk elveszni, valamilyen formában mindenképpen tovább visszük ezt a projektet” – jelentette ki az alpolgármester.

Varga Andrea Klára alpolgármester, a projekt szakmapolitikai vezetője

Ez szép gondolat, de Borsod24 több, egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy a program minden, csak nem sikersztori.

Információink szerint kevesebb, mint egy évvel a pályázat elnyerése után a projektet a teljes szétesés fenyegette. A Forrásközpont, a HÁRFA, a Miskolci Egyetem, az Abaújrakezdés Egyesület 2022 őszétől jelezte a városvezetésnek a problémákat, amelyek miatt nem teljesülhetnek a vállalt célkitűzések.

Az alkalmazott szakemberek több alkalommal is felhívták a figyelmet súlyos, a célok elérését veszélyeztető és akadályozó gondokra. Szóvá tették többek között, hogy teljes szakmai vezetetlenség alakult ki, ebből adódóan tervezési, egyeztetési, döntési, kommunikációs, munkaszervezési és napi szintű végrehajtási problémák keletkeztek. A szakmai irányító (Márczis Márta) 2022 szeptembere óta nem volt operatív vezetőként kapcsolatban több, a projekten dolgozó szakértővel, akik ezt a magatartást teljes mértékben elfogadhatatlannak tartották. 

Emellett összeférhetetlenségi aggályok is felmerültek. A Forrásközponthoz, a HÁRFA Alapítványhoz, a Miskolci Egyetemhez, az Abaújrakezdés Egyesülethez eljutott információk szerint az AEIDL-elnöki tisztségét is viselő vezető hat konzorciumi partner közül négyben valamilyen formában érintett lehetett.

Márczis Márta, a program szakmai vezetője, az AEIDL elnöke

Problémásnak bizonyult, hogy a két célterületen nem alakítottak ki hozzáférési pontokat, ami alapjában veszélyezteti a vállalt célkitűzések teljesítését. Gondokat okozott, hogy a helyszíneken a munkavégzéshez szükséges alapvető feltételek sem voltak adottak, nem épült mosdó, iroda stb., ami a magyar és az európai szabályokkal és alapelvekkel nem összeegyeztethető. A szakértők felrótták, hogy nem valósult meg a többségi társadalom indirekt kommunikációs módszerekkel való érzékenyítése, valamint átláthatatlan és összeegyeztethetetlen a pénzügyi források rendszere. Kritikát fogalmaztak meg azzal kapcsolatban is, hogy szakmai alapon vállalhatatlan, etikátlan feladatokat próbáltak kikényszeríteni több munkatársból is. Ezek olyan feladatok voltak, amelyek a hatóságok és a szolgálatok hatáskörébe tartoztak – miközben a partnerek jelezték, nem hajlandóak részt venni benne.

A program keretében megvalósult szemétszedési akció a Tetemváron

Egyes beszámolók szerint az ehhez hasonló gondokat és aggályokat 2022 szeptembere óta folyamatosan jelezték a projektirányító önkormányzati vezető, Varga Andrea Klára és környezete felé, de érdemi lépés nem történt az ügyben. Az alpolgármester ragaszkodott a szakmai konzorciumi partnerek által működésképtelennek tartott szakmai irányítás megtartáshoz.

A konzorciumi partnerek végül 2023 májusában szorgalmazták, hogy induljon a projekt végrehajtását feltáró belső vizsgálat az önkormányzat részéről, valamint hogy a projekt vezetését egy projektirányító tanács vegye át. Javaslatukat az önkormányzat vezetése kezdetben támogatta, de a testület mégsem állhatott fel.

Az ügy kapcsán több érintettel is beszéltünk, akik megerősítették a megfogalmazott kritikai észrevételeket és a projekttel kapcsolatos súlyos szakmai problémákat. „Ilyen mértékű összeférhetetlenség példátlan, nem lett volna megengedhető, sem jogi sem erkölcsi szempontból. Gyakorlatilag kifizetőhelyként szolgált a projekt” – mondta az egyik, a programra rálátó, neve elhallgatását kérő forrásunk. 

Az üggyel kapcsolatban megkerestük Varga Andrea Klárát, aki cikkünk megjelenéséig nem adott reagált kérdéseinkre. Amint megérkezik a válasza, cikkünket frissítjük. 

Fotók: Minap, AEIDL

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek