A miskolci építész, Taba Benő már nem csupán méltánytalannak érzi a Herman Ottó Emlékparkkal és annak újjáépítésével kapcsolatos történetet, hanem plágiummal is vádolja a Bükki Nemzeti Parkot.
„Teljesen megsemmisítették a Bükk keleti részén lévő Herman Ottó emlékpark kilátóját, és kismértékben a környező erdőre is átterjedtek a lángok hétfő délelőtt. A tűzoltók megfékezték a feltehetően gyújtogatás okozta tüzet, jelenleg még a parázsra ügyelnek” – írta 21 évvel ezelőtt az Origo. A cikkben említett kilátó a Bükk keleti kapujának számító Herman Ottó Emlékpark terméskő talapzaton álló faszerkezetű toronyépülete volt. Azóta sem tudni pontosan, milyen keletkezési ok állt a tűz mögött, ám az egykori ismeretterjesztő és szabadidős központot tervező építész olyan képet posztolt nemrég a közösségi médiában, ami szerint „megrendelésre” gyújtogattak. Ez azonban csak egy az emlékparkot övező furcsa történetek közül.
Leromlott, elbontották
A negyven évvel ezelőtt épült központ az organikus építészet elveit követte. Az irányzat arra törekszik, hogy az adott épület „természetesen” nőjön ki abból a helyből, ahová tervezték, alkosson azzal egységet mind a felhasznált anyagok, mind a méret, a forma és a gondolatiság tekintetében. Bükki Nemzeti Park Keleti Kapujának elnevezett együttest Taba Benő, Miskolcon élő építész tervei mentén öntött formát, kivívva a szakma elismerését is: bronzérmet nyert 1984-ben a Szófiai Építészeti Világbiennálén a legjobb megvalósult épületek kategóriában. Húsz év sem kellett azonban ahhoz, hogy az időközben ikonikussá váló építmény állapota romlásnak induljon. A 2002-es tűzeset során a hatóságok azt írták a központról: „régóta nem használták, meglehetősen elhanyagolt állapotban volt”. Miután a torony leégett, az állagromlás is fokozódott: az építészek által is elismert épület romossá vált.
Az emlékliget egyébként a Bükki Nemzeti Parké, de Miskolc közigazgatási területén fekszik. A megújulás, bár többször is terítékre került, hosszú ideig váratott magára. Végül 2021 novemberében lerakták a Bükki Nemzeti Park Szeleta Park Látogatóközpont alapkövét – a beruházás a Széchenyi 2020 program keretében 2,2 milliárd forintos uniós és állami forrásból valósult meg. Az új központ nem az eredeti, Taba Benő tervezte építmény helyére került, az mégsem menekült meg a lebontástól. Még egy civil csoport is igyekezett megmenteni az eredeti együttest. Terveik szerint önerőből, vállalkozói segítséggel és közadakozásból finanszírozták volna az épületkomplexum felújítását, ami így kiegészíthette volna az újonnan tervezett központot. A próbálkozást azonban nem aratta siker. A bükk kapuja bezárt, eredeti formájában megszűnt létezni. Az organikus építészet miskolci őrlángja elaludt: az épületet az idei év elején lebontották, kőből és betonból készült alapjai mementóként maradtak meg.
Építész és épület
Taba Benő – talán érthető módon – az eredeti épület elbontása ellen tiltakozott. 2019-ben egy helyi sajtótermékhez eljuttatott levelében részletezte sérelmeit.
„Az 1984-ben terveim alapján megépített Bükki Nemzeti Park Keleti Kapu fogadóépületeit valakik, valamilyen oknál fogva halálra ítélték és szépen csendben, tájékoztatásom és megkérdezésem nélkül valakivel egy másik épületet terveztettek a helyükre, a terület közepébe. Két éve volt is valami fű alatti alapkőletétel féle, de a területen azóta nem történtek munkálatok. Ezt az akciót azért sem értem, mert éppen a Miskolci Városfejlesztési Kft. megbízásából magam tervezhettem meg 2012-ben a mára már valóban méltatlan állapotba került létesítmény teljes körű rekonstrukcióját és dolgoztunk ki Dr. Ringer Árpád professzor úrral együtt egy nagylélegzetű Szeleta Őstörténeti szabadidős kiállítási épület és bemutató park sikeresnek ítélt és mindenki által támogatott projektjét” – írta négy éve az építész, aki akkor még csak méltánytalannak érezte az eljárást. A történethez ugyanis hozzátartozik, hogy 2009-ben, még Káli Sándor polgármesteri időszakában a város megbízásából Taba Benő elkészítette a Bükk keleti kapuja rekonstrukciós tervét. Ez ugyan nem valósult meg, de 2011-ben, már a Kriza Ákos féle érában egy szélesebb körű fejlesztésre vonatkozó tanulmány megalkotására kérték fel, amit el is fogadtak, és megrendelték tőle a projekt engedélyezési és kiviteli terveit, elkészült az engedélyezési és pályázati terv is. Az Észak-Magyarország hasábjain az építész arról beszélt, hogy évekig ez volt a „nyerő” megoldás.
„A BNP és a város együtt készültek a megvalósításra. Az akkori BNP-igazgató kifejezetten ragaszkodott a torony újjáépítéséhez. Aztán új vezetője lett a parknak, a továbbiakban még csak nem is informáltak a koncepcióváltásról. Évek múlva, a sajtóból értesültem róla. Akkor tiltakoztam a BNP-nél is, a tervezőnél is, de válasz nélkül hagyták” – idézte Taba Benő szavait a sajtó. Végül Vásáros Zsolt tervei mentén kezdték meg a kivitelezők a munkálatokat az alapkőletételt követően.
Bekukucskáltak – robbant a bomba
A látogatóközpont idő közben elkészült, most a körülötte lévő területet rendezik. Az épület külseje is minimum megosztó: a természettel harmonikus elem „pótlására” egy sokkal ridegebb hangulatú, kör alakú építmény került. Többen vélik úgy, hogy a kormány „megalomán építészeti törekvéseinek” sorát erősítő betontömb készült, ami jól követi a Diósgyőri vár és az Ellipsum tájidegen architektúrai trendjét.
Taba Benő erről így írt két nappal ezelőtt saját Facebook oldalán:
„… egy tájidegen és az eredeti létesítmény arculatával, hangulatával és humánumával homlokegyenest ellentétes, kozmopolita felfogású rideg, monolit tömeg került a helyére, a lakosság megkérdezése (és az eredeti tervező), bevonása nélkül.
Lassan elkészül, de már most érezhető, hallható, hogy jelentős azoknak a száma, akik a terület, a táj elleni újabb építészeti „merényletnek” (lásd: Miskolctapolca, Ellipsum fürdő, Diósgyőri Vár brutális átépítése) tartják ezt a beruházást.”
Talán az esztétikum körüli vitáknál meg is állt volna a történet, de jött a mamut.
A boon.hu múlt szombaton leleplező cikket írt: szó szerint belestek egy fehér lepel alá, ami az új központ előtti részen hivatott elrejteni valamit. A portál kukkantott, kattintott, és kiderült, egy jókora mamut szobrot takartak el lepellel a kíváncsi szemek elől. Ez lehetne egy aranyos szombati hír, ehelyett egy plágiumbotrány kerekedhet a leskelődésből. Taba Benő posztja szerint ugyanis ezt a térszervező elemet az ő 2012-es tanulmányából emelték át.
„… a jelenlegi épület monstrum elé egy olyan mamut szobrot készítettek (ezt is lepel alatt, titkolva), amely az én (a mi) megújítási tervünkben szerepelt, a most átadás előtt álló park terveiben szó sem volt róla!
Ez a mamut nemcsak a kedves megjelenésével és hangsúlyt biztosító szerepével volt fontos a tervünkben, de a létesítményünket meghatározó tengelyesség végső hangsúlyát is biztosította (volna).
Ez a lépés nyilvánvaló plágium – kocsmai nyelven szólva lopás – a későn ébredő megrendelő „menekülési” stratégiájának a része a várható – és részben már érzékelhető – miskolci, negatív töltetű közhangulattal szemben” – írja az építész, aki ennél is tovább ment bejegyzésében.
„Az épület előtti teresedést az általam tervezett, részben meghagyott, az eredeti ház hangulatára emlékeztető kőfalak töltik ki, egyfajta mementóként, egyúttal a fő felvezetési útvonala is az új projektnek. Amiről engem szintén meg sem kérdeztek és így nem is járulhattam hozzá. A Bükki Nemzeti Park ezeknek a létesítményeknek a bontására kapott csupán engedélyt, nem pedig azok részleges megtartására. Erre csak akkor lenne törvényes lehetősége, ha megszerezné tőlem a szerzői jogaim alapján szükséges hozzájárulásomat, valamint az eredeti tervek (épületek) felhasználási jogát” – hangsúlyozza Taba Benő, aki jogi lépéseket fontolgat az ügy kapcsán.
(A Borsod24 korábbi cikke az építkezésről és a belső terekről itt olvasható.)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
