Különvélemény Kocsi Ilonától, a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) elnökétől.
Szabad a sajtó Magyarországon? Egy interjúban tették fel nemrégiben ezt a kérdést. Is-is – válaszoltam. Ha a jogszabályokat nézzük, minden rendben van. Az Alaptörvény szerint például „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.” Kell ennél több?
Igen, mondanám, az kell, hogy ezt a gyakorlatban is alkalmazzák.
Így a szabadság – pontosabban a szabad, pontos tájékoztatás – csak korlátozottan érvényesül.
Magyarországon a kormány hetente egyszer tájékoztatja a nyilvánosságot – kormányszóvívői tájékoztatókkal, a sajtón keresztül – az aktuális kormányzati ügyekről. Ez elvileg dicsérendő. Ám – és itt jön a sajátos magyar megoldás – a hatalomnak nem tetsző sajtóorgánumot kizárja.
Vagy nézzünk egy másik példát: Magyarország miniszterelnöke immár évek óta hetente egyszer interjút ad a közrádiónak. Közügyekről, friss kormányzati döntésekről. Elvileg hasznos lehetne ez a fórum is, ha valódi kérdésekre valódi válaszok hangoznának el. Nem így történik. A kérdezőnek mikrofonállvány szerep jut, a válaszoló meg kinyilatkoztat.
Viszont más újságíróknak ritkán van lehetőségük a miniszterelnök kérdezésére, így homály fedi bizonyos kormányzati döntések mozgatórugóit, valódi hátterét. Ráadásul a kormányszóvívői tájékoztatókat újabban két órában maximalizálják.
Külön interjúra csak a kiválasztottaknak van lehetőségük.
Így a kormány dolgairól tájékoztatnak is, meg nem is.
Sajtószabadság magyar módra.
A 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól kimondja:
„Mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről.”
Joga van, de nem jut hozzá.
Pedig például a helyi lapok – így például Borsodban a Borsod24.hu is – fontos szerepet játszhatnak a helyi demokrácia, a helyi közélet erősítésében. Akkor, ha időben és pontosan tájékoztatnak az ottani történésekről. Valódi adatokkal, valódi kérdésekkel, valódi vitával. Ez minden olvasónak, újságírónak kijár, legyen az jobb-, vagy éppen baloldali.
Ráadásul a közös ügyek összehozhatják az embereket. Persze, csak akkor, ha a cél ugyanaz: a helyi közösség építése, jobbítása.
