Bizottság: Elbukott a kormány; Miniszter: Nyert a kormány

Egy alkotmánybírósági ítéletet ilyen könnyedén lehet kétféleképpen értelmezni. Igaz, a kényes kérdéseknél Gulyás Gergely miniszter, már szinte menetrendszerűen kitérő válaszokat adott, valódiakat nem. Ez az eddigi legkomolyabb megerősítése a magyar kormány politikájának – így kommentálta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Alkotmánybíróság pénteken kihirdetett döntését, amelyben leszögezte: a magyar állam addig gyakorolhat nem kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó jogokat, amíg nincs közös EU-intézkedés. Az ügytől a kormány azt remélhette, hogy az Ab kimondhatja a magyar jog elsőbbségét az unióssal – pontosabban az Európai Bíróság joggyakorlatával szemben. Az alkotmánybírósághoz még februárban fordult Varga…

Tovább olvasom

Az Alkotmánybíróságra több, mint 1200 panasz érkezett az oltásokkal kapcsolatban

Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz (Ab) az oltásokkal kapcsolatban – közölte az Alkotmánybíróság a honlapján. A panaszok a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal (970 panasz), a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel (39), valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban (220) érkeztek. Az Ab közölte, az egyes ügyekben beérkező típusindítványokat az ügyrend rendelkezésének megfelelően kezeli. Ez azt jelenti, hogy a különböző típusindítványok közül csak az elsőként beérkezett panaszok indítványozói kapnak tájékoztatást arról, hogy az indítványt nyilvántartásba vették, és az előadó alkotmánybíróhoz került.

Tovább olvasom

Az Alkotmánybíróságnál tett panaszt egy egészségügyi dolgozó a kötelező oltás miatt

Egy egészségügyi dolgozó megtámadta a koronavírus elleni védőoltás kötelező felvételét szabályozó kormányrendeletet az Alkotmánybíróságon – írja az Index. Még júliusban hozott döntést arról a kormány, hogy a magyar egészségügyi dolgozókat kötelezően be kell oltani a koronavírus elleni vakcinákkal, egyrészt a további járványhullámok megfékezése, másrészt a betegek védelme érdekében. A kormányrendeletet alkotmányjogi panasszal támadta meg egy egészségügyi dolgozó az Alkotmánybíróságon. Az Indexnek azt mondta, szerinte a védőoltás felvételének elmulasztásához fűzött joghátrány, azaz a szakképesítéssel rendelkező foglalkoztatott munkaviszonyának kvázi rendkívüli felmondással történő megszüntetése olyan súlyú anyagi és erkölcsi következményekkel jár, amely egyáltalán nincs arányban…

Tovább olvasom

Az LMP alkotmánybírósághoz fordul az elégtelen klímacélok miatt

Utólagos normakontroll indítványt szeretne benyújtani az LMP az ellenzéki frakciókkal együtt az Alkotmánybírósághoz – jelentette be az LMP társelnöke sajtótájékoztatóján, pénteken. Schmuck Erzsébet szerint erre azért van szükség, mert Magyarország klímatörvénye ellentétes az alaptörvénnyel és a párizsi egyezmény célkitűzéseinek sem felel meg. Felidézte, hogy az országgyűlés egy éve fogadta el Magyarország klímatörvényét, amelyet a kormány olyan szinten átalakított, hogy az nem segíti elő az éghajlatváltozás megfékezését. A társelnök reményét fejezte ki, hogy az alkotmánybíróság szigorít a klímatörvényen, ahogy ezt a német alkotmánybíróság is megtette a saját klímatörvényével. De hasonlóan szigorítottak Hollandiában,…

Tovább olvasom

Az Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék a közvagyok alapítványokba való átszervezése miatt

“Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP – egy súlyos világjárvány és gazdasági válság idején visszaélve a hatalmával – 1000 milliárd forintnyi közvagyont szervezett ki és helyezett politikai irányítás alá, közte szinte a teljes magyar felsőoktatást” – írja közleményében az ellenzéki összefogásban szereplő hat párt, azaz a Jobbik, a DK, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd. “Ezt oly módon tette, hogy úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványokba helyezte ki a vagyonelemeket és a magyar egyetemeket, az alapítványok élére pedig fideszes pártkatonákat ültettek, szándékuk szerint visszahívhatatlanul. Még arról is rendelkeztek, hogy ezek…

Tovább olvasom

Alkotmányellenes a rabszolgatörvény több pontja

„Az Alkotmánybíróság ma kimondta: a rabszolgatörvény több pontja is alkotmányellenes” – írja közösségi oldalán Szabó Tímea országgyűlési képviselő (Párbeszéd). Szabó Tímea szerint az Országgyűlésnek haladéktalanul módosítania kell „a dolgozókat súlyosan elnyomó törvényt”. Mint közli, 2018 decemberében fordultak közösen az Alkotánybírósághoz, miután a kormány elfogadta a munka törvénykönyve „rabszolgatörvényként elhíresült” módosítását, ami csorbította a munkavállalók jogait: „elvette a pihenőidejüket, akár évi 400 óra túlmunkára kényszerítette őket, és el akarta csalni a túlórapénzeiket”. Az Alkotmánybíróság több mint két év után kimondta: senkit nem lehet elbocsátani azért, mert nem vállalja az „önkéntes” túlmunkát. Az AB…

Tovább olvasom

Az Alkotmánybírósághoz fordultak az egészségügyi dolgozók

Márciusban mintegy 5500 orvos és szakápoló döntött úgy, hogy nem dolgozik tovább az állami egészségügyben, és nem írja alá az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. Ők érintettek abban a feltételezett jogsértésben, amellyel szemben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és a Magyar Orvosi Kamara közösen lép fel – írja a Világgazdaság. Azok ugyanis, akik nem írták alá a szerződést, egy-három havi végkielégítést kaptak, holott közalkalmazottként – a jogviszonyuk hosszától függően – akár nyolchavi bérnek megfelelő összeget is kaphattak volna. Asbóth Márton, a TASZ jogásza azt mondta a lapnak, hogy az…

Tovább olvasom

Hoppá! Lehet nyerni a devizahiteleseknek a bankok ellen – itt a követendő példa?

Végre valahol hivatalosan kimondta az alkotmánybíróság, hogy a pénzintézetek tisztességtelenül jártak el, amikor egyoldalúan emelték a kamatot. A helyszín Horvátország. Vajon az ítélet precedens értékű lehetne itt is? A horvát alkotmánybíróság elutasította hét horvátországi bank keresetét a svájci frank alapú jelzáloghitelek ügyében, és helyben hagyta a legfelsőbb bíróság döntését, miszerint a pénzintézetek tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot, és egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, aminek következtében megnőtt a hitelfelvevők törlesztőrészlete – írja az Euronews. A horvát frankhitelesek még 2012-ben indítottak csoportos keresetet a bankok ellen. Képviselőjük (Franak Egyesület) szerint „akik már átváltották hiteleiket, azoknak…

Tovább olvasom