Törvénymódosítás: innentől elvben kivághatók a védett állami magyar erdők, a WWF tiltakozik

Az egyik szokásos salátatörvényben most éppen a kivágás elleni védelmet venné ki a Fidesz-KDNP a védett állami erdőknél. A WWF alkotmányellenesnek tartja, hogy innentől nem a nemzeti park, hanem egy profitorientált állami erdőgazdaság dönthet a fakivágásokról. A jövőképről jócskán lehetnek elképzeléseink. A szervezet Áder Jánoshoz fordult, most bizonyíthat a köztársasági elnök. Egy tegnapelőtt, december 14-én elfogadott törvénymódosító csomag egyik következménye az, hogy a jövőben a természetvédelmi céllal megvásárolt védett állami területeket profitorientált erdőgazdaságok kaphatják meg. Eddig az volt a szabály, hogy ezek kötelező módon a nemzeti park igazgatóságokhoz kerültek, hogy…

Tovább olvasom

Semjén törvényt módosíttat, így az SZFE fideszes vezetésű alapítványához kerülhetnek további értékes állami ingatlanok

Az állami vagyon NER-vezetésű alapítványokba való kimentése tovább folytatódik. Újabb értékes budai ingatlanokat kaphat meg az SZFE és a fenntartó Színház- és Filmművészetért Alapítvány. Kedden került fel a parlament honlapjára Semjén Zsolt több jogszabályt módosító javaslatcsomagja, amit a Napi.hu vett észre. Eszerint az állam tulajdonából ingyen az SZFE alapítványához kerülne „közfeladatai ellátásának elősegítése céljából” az eddig a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), az OSZMI kiállítóhelyeként működő Bajor Gizi Színészmúzeum az ingóságokkal együtt, valamint a színészmúzeum mellett egy külön helyrajzi számon lévő, beépítetlen terület. A három…

Tovább olvasom

Alkotmányellenes a rabszolgatörvény több pontja

„Az Alkotmánybíróság ma kimondta: a rabszolgatörvény több pontja is alkotmányellenes” – írja közösségi oldalán Szabó Tímea országgyűlési képviselő (Párbeszéd). Szabó Tímea szerint az Országgyűlésnek haladéktalanul módosítania kell „a dolgozókat súlyosan elnyomó törvényt”. Mint közli, 2018 decemberében fordultak közösen az Alkotánybírósághoz, miután a kormány elfogadta a munka törvénykönyve „rabszolgatörvényként elhíresült” módosítását, ami csorbította a munkavállalók jogait: „elvette a pihenőidejüket, akár évi 400 óra túlmunkára kényszerítette őket, és el akarta csalni a túlórapénzeiket”. Az Alkotmánybíróság több mint két év után kimondta: senkit nem lehet elbocsátani azért, mert nem vállalja az „önkéntes” túlmunkát. Az AB…

Tovább olvasom