Az Alkotmánybíróság döntött: nem írható ki népszavazás az ellenzék kérdéseiben

A Kúria még engedte, az Ab viszont elkaszálta a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról szóló népszavazási kérdéseket. Az Alkotmánybíróság honlapján szerdán délelőtt közzétett közlemény szerint a testület alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott két végzését – számolt be róla a HVG. Az ok a két esetben eltérő: a Fudan egyetem ügyében nemzetközi szerződés, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani. A Nemzeti Választási Bizottság tavaly augusztusban két ügyben hitelesítette a Karácsony Gergely által benyújtott kérdéseket, amelyeket a…

Tovább olvasom

Megtámadhatják az Alkotmánybíróságon a benzinárstopot a kutasok

A kisebb, családi tulajdonban levő benzinkutakat tömörítő Független Benzinkutak Szövetsége szerdán találkozott Karsai Dániel alkotmánybírósági és strasbourgi ügyekben jártas ügyvéddel – értesült a Népszava Gépész László elnökségi tagtól. A szervezet tagjai a magyar állam ellen indított alkotmánybírósági pereket fontolgatnak a 480 forintos üzemanyagár-korláthoz kapcsolódó, számukra hátrányos intézkedések miatt, mert a rendeletek sértik azt a szabályt, miszerint hatósági árral senki sem kötelezhető veszteséges működésre – tudta meg a lap. A Telex is elérte az FBSZ vezetését: Egri Gábortól megtudták, hogy az ügyvéd vázolta a jogi lehetőségeket, és ezek után a tagok önállóan eldöntik,…

Tovább olvasom

Hiába nyújtott be panaszt az ellenzék a fiktív lakcímek miatt, az Alkotmánybíróság elutasította

Néhány hete jelentette be az egyesült ellenzék, hogy panaszt nyújtanak be az Alkotmánybírósághoz a fiktív lakcímek létesítését lehetővé törvény miatt, amely engedélyezi, hogy valaki olyan lakásban létesítsen lakóhelyet (lakcímet), ahol nem lakik ténylegesen – emlékeztet cikkében a Telex. A törvény novemberi elfogadása után a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet és a Political Capital együtt jelezte, hogy ez szerintük legális utat nyitott a voksturizmusnak. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ugyanakkor a törvény csak azért született, mert jót akartak annak a legalább 600 ezer embernek, aki jelenleg nem a hivatalos…

Tovább olvasom

Választási csalástól tart az ellenzék, az Alkotmánybíróságon támadta meg a törvényt

Az ellenzék a mai napon megtámadta az Alkotmánybíróságon a választási csalást legalizáló törvényt – írták közös közleményükben az összefogásban szereplő pártok. “Már a 2018-ban és a 2019-ben megrendezett választások során is tömegessé vált az a jelenség, hogy egy-egy romos ingatlanba tucatszám jelentenek be ténylegesen nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat azért, hogy részt vehessenek a választásokon” – írja a DK, a Jobbik, az LMP, az MMM, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd által jegyzett közlemény. “Az ellenzék kezdeményezésére mind a Kúria, mind a rendőrség megállapította, hogy a visszaélések valóban megtörténtek…

Tovább olvasom

Az utolsó pillanatban támadták meg az Alkotmánybíróságon a kormány “gyermekvédelmi” népszavazását

Megtámadták az Alkotmánybíróságon a kormány gyermekvédelminek nevezett népszavazását – derül ki a szervezet hivatalos oldalán közzétett információkból, amit az Index szúrt ki. Az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatát egy nem nevesített indítványozó támadta meg. A szabályozás alapján az alkotmánybíróknak január közepéig kell soron kívüli eljárásban eldöntenie a népszavazás sorsát. Az indítványt az utolsó pillanatban adta be valaki, ugyanis a törvény szerint „az Országgyűlés határozatának közzétételét követő tizenöt napon belül be kell érkeznie”, az indítvány pedig éppen a határidő lejárta előtt, december 15-én érkezett meg a testülethez. A törvény szerint az Alkotmánybíróság vagy helybenhagyja az…

Tovább olvasom

Az Alkotmánybíróság egy mozdulattal felülírta a roma választás eredményét, amikor az nem a Fidesznek kedvezett

A Fidesszel szövetséges Lungo Drom roma szervezet a múlt hónapban vereséget szenvedett, amikor a jelöltjük – egy kormánypárti parlamenti szószóló – Farkas Félix helyett a közgyűlés Agócs Jánost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét tette meg a jövő évi országgyűlési választáson induló nemzetiségi lista vezetőjévé – írja a Népszava. Ennek a következménye az lehetett volna, hogy a Fidesznek egy képviselővel kevesebbje lesz a Parlamentben. A Lungo Drom nem törődött bele a vereségbe, bírósághoz fordult. A Fővárosi Törvényszék viszont elutasította a kifogásokat. Az Alkotmánybíróság (Ab) azonban egy mozdulattal megsemmisítette a választás…

Tovább olvasom

Ab-elnök: Az Alkotmánybíróság tagjai elmozdíthatatlanok

Az lehetetlen, hogy bármilyen politikai erő is megbolygassa annak normális rendjét. Az elmúlt tizenegy évben is ezt láttuk vajon? Független és pártatlan a bíróság, a Fidesz véletlenül sem próbálta befolyásolni annak működését saját embereinek odahelyezésével? Nem lehet vita abban, hogy az alkotmányt csak olyan többséggel lehet módosítani, ahogy azt a hatályos szabályok megengedik, továbbá abban sem, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai elmozdíthatatlanok – hangsúlyozta a testület elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Sulyok Tamást azzal kapcsolatban kérdezték, hogy kedden nyílt levélben reagált azokra “az utóbbi hónapokban egyre erősödő politikai jellegű…

Tovább olvasom

Bizottság: Elbukott a kormány; Miniszter: Nyert a kormány

Egy alkotmánybírósági ítéletet ilyen könnyedén lehet kétféleképpen értelmezni. Igaz, a kényes kérdéseknél Gulyás Gergely miniszter, már szinte menetrendszerűen kitérő válaszokat adott, valódiakat nem. Ez az eddigi legkomolyabb megerősítése a magyar kormány politikájának – így kommentálta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Alkotmánybíróság pénteken kihirdetett döntését, amelyben leszögezte: a magyar állam addig gyakorolhat nem kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó jogokat, amíg nincs közös EU-intézkedés. Az ügytől a kormány azt remélhette, hogy az Ab kimondhatja a magyar jog elsőbbségét az unióssal – pontosabban az Európai Bíróság joggyakorlatával szemben. Az alkotmánybírósághoz még februárban fordult Varga…

Tovább olvasom

Az Alkotmánybíróságra több, mint 1200 panasz érkezett az oltásokkal kapcsolatban

Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz (Ab) az oltásokkal kapcsolatban – közölte az Alkotmánybíróság a honlapján. A panaszok a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal (970 panasz), a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel (39), valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban (220) érkeztek. Az Ab közölte, az egyes ügyekben beérkező típusindítványokat az ügyrend rendelkezésének megfelelően kezeli. Ez azt jelenti, hogy a különböző típusindítványok közül csak az elsőként beérkezett panaszok indítványozói kapnak tájékoztatást arról, hogy az indítványt nyilvántartásba vették, és az előadó alkotmánybíróhoz került.

Tovább olvasom

Az Alkotmánybíróságnál tett panaszt egy egészségügyi dolgozó a kötelező oltás miatt

Egy egészségügyi dolgozó megtámadta a koronavírus elleni védőoltás kötelező felvételét szabályozó kormányrendeletet az Alkotmánybíróságon – írja az Index. Még júliusban hozott döntést arról a kormány, hogy a magyar egészségügyi dolgozókat kötelezően be kell oltani a koronavírus elleni vakcinákkal, egyrészt a további járványhullámok megfékezése, másrészt a betegek védelme érdekében. A kormányrendeletet alkotmányjogi panasszal támadta meg egy egészségügyi dolgozó az Alkotmánybíróságon. Az Indexnek azt mondta, szerinte a védőoltás felvételének elmulasztásához fűzött joghátrány, azaz a szakképesítéssel rendelkező foglalkoztatott munkaviszonyának kvázi rendkívüli felmondással történő megszüntetése olyan súlyú anyagi és erkölcsi következményekkel jár, amely egyáltalán nincs arányban…

Tovább olvasom