Nem lehet népszavazást tartani az akkumulátorgyárakról

Az Alkotmánybíróság szerint sem lehet népszavazást tartani arról, hogy végre Szijjártó Péter helyett valóban az ott élők dönthessenek abban a kérdésben, hogy akarnak-e akkumulátorgyárat az adott településre: a testület ugyanis elutasította az LMP panaszbeadványát. Ami igazán meglepő, az a döntés indoklása: az AB álláspontja szerint ugyanis az LMP olyan kérdésben akart népszavazást tartani, „amely a helyi önkormányzatok gazdasági autonómiájába tartozik”. A probléma csak az, hogy pont ezt az autonómiát írja felül a kormány minden egyes alkalommal, amikor kiemelt beruházásnak minősít minden ilyen gyárépítést. Legutóbb az ácsi példa esetében láthattuk mindezt:…

Tovább olvasom

Elutasította az Alkotmánybíróság az ellenzék katatörvénnyel kapcsolatos kérelmét

Az Országgyűlés nyáron hozta meg azt a törvényt, amely alapján kizárólag a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó vagy terméket értékesítő egyéni vállalkozók tarthatták meg a kata adózási formát. Az ellenzék hamarosan bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul. A beadvány szerint annak ellenére fogadták el a törvényt villámgyorsan, kivételes eljárásban, hogy ennek semmi köze a háborús veszélyhez. A jogszabály a panaszosok szerint diszkriminál vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyek különböző csoportjai között, mert például az az egyéni vállalkozó, aki saját nyugdíjban részesül vagy egyetemista, nem választhatja a katát. Az Ab Hörcherné Marosi Ildikó…

Tovább olvasom

Alkotmánybíróságon támadták meg a kata-törényt

A benyújtott alkotmányjogi panasz szerint a társadalmi egyeztetés és hatásvizsgálat nélküli jogalkotás alapjogokat sért. Megtámadták az új kata-törvényt az Alkotmánybíróságon (Ab) és már ki is szignálták előadó alkotmánybíróra az alkotmányjogi panaszt, amelyet egy ügyvéd nyújtott be – írja az Index. A parlamentben júliusban a kormánypártok által, az ellenzék tiltakozása ellenére megszavazott jogszabálymódosítás, amint arról a Népszava folyamatosan beszámolt, hatalmas felháborodást keltett a kisadózók körében, és hetekig tartó tüntetéssorozatot eredményezett. Az Ab-hoz forduló ügyvéd magánszemélyként – állítja a cikk – nem járult hozzá személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához. A testülethez augusztus 2-án beérkezett indítványa…

Tovább olvasom

Az Alkotmánybíróság döntött: nem írható ki népszavazás az ellenzék kérdéseiben

A Kúria még engedte, az Ab viszont elkaszálta a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról szóló népszavazási kérdéseket. Az Alkotmánybíróság honlapján szerdán délelőtt közzétett közlemény szerint a testület alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott két végzését – számolt be róla a HVG. Az ok a két esetben eltérő: a Fudan egyetem ügyében nemzetközi szerződés, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani. A Nemzeti Választási Bizottság tavaly augusztusban két ügyben hitelesítette a Karácsony Gergely által benyújtott kérdéseket, amelyeket a…

Tovább olvasom

Megtámadhatják az Alkotmánybíróságon a benzinárstopot a kutasok

A kisebb, családi tulajdonban levő benzinkutakat tömörítő Független Benzinkutak Szövetsége szerdán találkozott Karsai Dániel alkotmánybírósági és strasbourgi ügyekben jártas ügyvéddel – értesült a Népszava Gépész László elnökségi tagtól. A szervezet tagjai a magyar állam ellen indított alkotmánybírósági pereket fontolgatnak a 480 forintos üzemanyagár-korláthoz kapcsolódó, számukra hátrányos intézkedések miatt, mert a rendeletek sértik azt a szabályt, miszerint hatósági árral senki sem kötelezhető veszteséges működésre – tudta meg a lap. A Telex is elérte az FBSZ vezetését: Egri Gábortól megtudták, hogy az ügyvéd vázolta a jogi lehetőségeket, és ezek után a tagok önállóan eldöntik,…

Tovább olvasom

Hiába nyújtott be panaszt az ellenzék a fiktív lakcímek miatt, az Alkotmánybíróság elutasította

Néhány hete jelentette be az egyesült ellenzék, hogy panaszt nyújtanak be az Alkotmánybírósághoz a fiktív lakcímek létesítését lehetővé törvény miatt, amely engedélyezi, hogy valaki olyan lakásban létesítsen lakóhelyet (lakcímet), ahol nem lakik ténylegesen – emlékeztet cikkében a Telex. A törvény novemberi elfogadása után a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet és a Political Capital együtt jelezte, hogy ez szerintük legális utat nyitott a voksturizmusnak. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ugyanakkor a törvény csak azért született, mert jót akartak annak a legalább 600 ezer embernek, aki jelenleg nem a hivatalos…

Tovább olvasom

Választási csalástól tart az ellenzék, az Alkotmánybíróságon támadta meg a törvényt

Az ellenzék a mai napon megtámadta az Alkotmánybíróságon a választási csalást legalizáló törvényt – írták közös közleményükben az összefogásban szereplő pártok. “Már a 2018-ban és a 2019-ben megrendezett választások során is tömegessé vált az a jelenség, hogy egy-egy romos ingatlanba tucatszám jelentenek be ténylegesen nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat azért, hogy részt vehessenek a választásokon” – írja a DK, a Jobbik, az LMP, az MMM, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd által jegyzett közlemény. “Az ellenzék kezdeményezésére mind a Kúria, mind a rendőrség megállapította, hogy a visszaélések valóban megtörténtek…

Tovább olvasom

Az utolsó pillanatban támadták meg az Alkotmánybíróságon a kormány “gyermekvédelmi” népszavazását

Megtámadták az Alkotmánybíróságon a kormány gyermekvédelminek nevezett népszavazását – derül ki a szervezet hivatalos oldalán közzétett információkból, amit az Index szúrt ki. Az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatát egy nem nevesített indítványozó támadta meg. A szabályozás alapján az alkotmánybíróknak január közepéig kell soron kívüli eljárásban eldöntenie a népszavazás sorsát. Az indítványt az utolsó pillanatban adta be valaki, ugyanis a törvény szerint „az Országgyűlés határozatának közzétételét követő tizenöt napon belül be kell érkeznie”, az indítvány pedig éppen a határidő lejárta előtt, december 15-én érkezett meg a testülethez. A törvény szerint az Alkotmánybíróság vagy helybenhagyja az…

Tovább olvasom

Az Alkotmánybíróság egy mozdulattal felülírta a roma választás eredményét, amikor az nem a Fidesznek kedvezett

A Fidesszel szövetséges Lungo Drom roma szervezet a múlt hónapban vereséget szenvedett, amikor a jelöltjük – egy kormánypárti parlamenti szószóló – Farkas Félix helyett a közgyűlés Agócs Jánost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét tette meg a jövő évi országgyűlési választáson induló nemzetiségi lista vezetőjévé – írja a Népszava. Ennek a következménye az lehetett volna, hogy a Fidesznek egy képviselővel kevesebbje lesz a Parlamentben. A Lungo Drom nem törődött bele a vereségbe, bírósághoz fordult. A Fővárosi Törvényszék viszont elutasította a kifogásokat. Az Alkotmánybíróság (Ab) azonban egy mozdulattal megsemmisítette a választás…

Tovább olvasom

Ab-elnök: Az Alkotmánybíróság tagjai elmozdíthatatlanok

Az lehetetlen, hogy bármilyen politikai erő is megbolygassa annak normális rendjét. Az elmúlt tizenegy évben is ezt láttuk vajon? Független és pártatlan a bíróság, a Fidesz véletlenül sem próbálta befolyásolni annak működését saját embereinek odahelyezésével? Nem lehet vita abban, hogy az alkotmányt csak olyan többséggel lehet módosítani, ahogy azt a hatályos szabályok megengedik, továbbá abban sem, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai elmozdíthatatlanok – hangsúlyozta a testület elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Sulyok Tamást azzal kapcsolatban kérdezték, hogy kedden nyílt levélben reagált azokra “az utóbbi hónapokban egyre erősödő politikai jellegű…

Tovább olvasom