Bizottság: Elbukott a kormány; Miniszter: Nyert a kormány

Megosztás

Egy alkotmánybírósági ítéletet ilyen könnyedén lehet kétféleképpen értelmezni. Igaz, a kényes kérdéseknél Gulyás Gergely miniszter, már szinte menetrendszerűen kitérő válaszokat adott, valódiakat nem.

Ez az eddigi legkomolyabb megerősítése a magyar kormány politikájának – így kommentálta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Alkotmánybíróság pénteken kihirdetett döntését, amelyben leszögezte: a magyar állam addig gyakorolhat nem kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó jogokat, amíg nincs közös EU-intézkedés.

Az ügytől a kormány azt remélhette, hogy az Ab kimondhatja a magyar jog elsőbbségét az unióssal – pontosabban az Európai Bíróság joggyakorlatával szemben. Az alkotmánybírósághoz még februárban fordult Varga Judit igazságügyminiszter azzal a kérdéssel, amelynek lényege ez volt: Lehet-e úgy értelmezni az Alaptörvényt, „hogy Magyarország végrehajthat olyan európai uniós kötelezettséget, amely – az európai szabályozás hatékony érvényesülésének hiányában – arra vezethet, hogy a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi de facto az ország népességének részévé válik. Menedékkérelmének elutasítása esetén a kiutasítás a jelenlegi körülmények miatt de facto nem reális lehetőség. …hiába kötött az Európai Unió visszafogadási egyezményeket, például Szerbiával, azokat a gyakorlatban nem lehet végrehajtani?”

Erre válaszolta most az Ab, hogy amennyiben a közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország jogosult az adott, nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására mindaddig, amíg az Európai Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket. Továbbá: ha a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése olyan következményekre vezet, amely felveti a Magyarország államterületén élő személyek önazonossághoz való jogának sérelmét, a magyar állam, intézményvédelmi kötelezettségének keretében gondoskodni köteles e jog védelméről, és itt az alkotmányos önazonosság része a Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogának védelme.

Gulyás szerint a pénteki Ab-döntésből az következik, hogy Magyarország jogosult megvédeni határait a migrációtól, a polgárait a migráció káros hatásaitól. Ő kifejezetten úgy látja, egyértelmű és világos döntés született: osztott hatáskör esetén, ha ezeket az EU nem, illetve nem hatékonyan gyakorolja, úgy a tagállamnak jogosítványa van ezek gyakorlására.

Mindenben alátámasztja eddigi döntéseinket

– mondta Gulyás, ellentmondva ezzel például a Helsinki Bizottságnak, amely az Ab-döntés ismeretében közölte: „Elbukott a kormány szabotálási kísérlete, végre kell hajtani az uniós döntést, a menedékkérőkkel szembeni embertelenségnek pedig véget kell vetni.”

Pénteki sajtótájékoztatóján Gulyást többszörösen arról kérdezték, hogy a kormány betartja-e a bíróság ítéletét, erre azonban ő minden egyes alkalommal azt fejtegette: „az EU legfontosabb szerve a Tanács, amely kötelezte a Bizottságot, hogy új szabályokat határozzon meg. Most a Bizottság dolga, hogy változtasson ezen a helyzeten.” Ezzel többszörösen is kitért azon kérdés elől, hogy amíg ez meg nem történik, végrehajtják-e az Európai Bíróság korábbi döntését. (Hvg.hu)

Related posts