Az Európai Bizottság épületében, Brüsszelben is érzékelhető a bizalmatlanság a magyar kormány iránt, de ez láthatóan nem terjed ki Magyarország polgáraira. A sajtótérben a nyilvános interjúk mellett, számos nem idézhető háttérbeszélgetés is folyt a héten az európai parlamenti választások előtti utolsó fontos ülésen – amelyen a Borsod24 újságírója is részt vehetett.
A magyar kormány elérte, hogy hozzájusson a 10,2 milliárd euróhoz az ellene folyó jogállamisági eljárás lezárása előtt, ezzel viszont az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet megosztó döntés született 2023 decemberében, tehát a Bizottság döntése a befagyasztott források felszabadításáról nem tetszett az Európai Parlamentnek. A tagállamok megválasztott képviselői ugyanis hatékonyabb fellépést várnak el a magyar kormánnyal szemben.
A jogállamisági mechanizmuson belül többek között vizsgálják a demokrácia és a sajtószabadság állapotát, az ügyészség függetlenségét, az átláthatóságot, a korrupció ellen tett lépéseket. A magyar kormány ezeken a területeken nem felel meg az elvárásoknak, az EU alapelveinek.
Ám a pénzek befagyasztásának a magyar emberek életére is hatása van. Ami a kormánynak egyelőre nem fáj annyira – habár rendkívül magas a költségvetési hiány – az a magyar választópolgárok életében már rövid távon is érzékelteti hatását, ezt mutatja a csökkenő fogyasztás.
Kit sújtanak valójában a szankciók? Mind a Magyarországnak járó források folyósítása, mind a továbbiak esetleges zárolása újabb konfliktusokat és gazdasági hátrányt generál, amiből a kormány újabb kommunikációs tőkét kovácsol. Ha nem jön pénz Brüsszelből, akkor Brüsszel nem törődik a magyar emberek érdekeivel; ha jön, akkor Orbán Viktor legyőzte Brüsszelt.
A kormány mindenképpen belpolitikai tőkét kovácsol a helyzetből: továbbra is működteti a Brüsszel-ellenes narratívát, vagy egyéni sikereként könyveli el a pénzek felszabadításának tényét. Miközben Magyarország kormánya folyamatosan megszégyenül, nem akarja észrevenni, hogy perifériára szorult, aközben azt a közösséget – az európai országok közösségét – támadja, amelynek a tagja.
A szégyenről szólva az első tény: nincs még egy olyan tagállam az Európai Unióban, amelyik ellen ténylegesen jogállamisági eljárás elindult volna.
Hogy mégsem hazánk polgárainak üldözéséről van szó, az abból is látható, hogy 2023 decemberében a jogállamisági eljárás ellenére 10,2 milliárd eurót szabadított fel az Európai Bizottság a magyar állampolgárok érdekében.
A befagyasztott pénzek lehívását az Európai Parlament nem tartotta helyesnek, mert ők – a bizottsággal szemben – nagyobb szigort várnak el a magyar kormánnyal szemben. Szóval nem csak Magyarországot sikerült megosztania a FIDESZ-KDNP kormánynak, de az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet is. Ez nem érdem, inkább szégyen.
A szégyenről szólva egy másik tény: Brüsszel nemcsak a közoktatás sorsát viseli a szívén, de követi a magyar média egészét, még az influenszereket is, hiszen mindenki látja a közösségi média óriási erejét a civilek véleményének a felerősítésében. Brüsszelnek fontos a magyar demokrácia és a szabad sajtó sorsa.
Míg korábban a klímapolitika prioritást élvezett, a covid és az orosz–ukrán háború kitörésével hátrébb sorolódott. Több brüsszeli szakértő és Cseh Katalin (az Európai Parlament képviselője) is elmondta a magyar sajtó képviselőinek, hogy a ciklus második felében: a béke, az EU globális súlya és a tagállamok versenyképessége, a demokrácia lépett a klímaváltozás ügye elé. A klímapolitika további súlya nagyban függ a júniusi választás eredményétől.
A környezetért folytatott harc sokak számára állásvesztéssel jár, hiszen az új energiahordozókra és technológiákra való átállás áldozatokat követel. Az áldozatoknak kompenzáció jár, főként a súlyos társadalmi-gazdasági kihívásokkal szembesülő régióban élőknek.
A kohéziós politika keretében Magyarország három megyéje – Borsod, Heves és Baranya – 250 millió euró forráshoz juthat hozzá 2026 végéig az Igazságos Átmenet Alapból. Ez az összeg főként munkavállalók átképzésre fordítható.
Az Igazságos Átmenet Alap elő fogja segíteni az európai zöld megállapodás végrehajtását, amelynek célja, hogy az EU 2050-ig klímasemlegessé váljon. A zöld átállás hatásait kompenzálják tehát Borsod, Heves és Baranya megyei településeken, ahol munkahelyek szűnhetnek meg a bánya, a cement- vagy a mészgyár bezárása miatt. Az EU célja a károsanyag-kibocsátás, a környezetszennyezés csökkentése, azaz a klímasemlegesség. Ezen a területen minden tagállamnak vállalásokat kellett tennie. A fosszilis helyett megújuló (nap-, szél-, hő-) energiaforrásokra épülő ipar fejlesztéséhez.
A magyar oktatás versenyképessége is fontos az Európai Bizottságnak, hiszen – mint megtudtuk – nincs még egy olyan ország, amelynek az unió biztosítana 50%-ban forrást a közoktatásban dolgozók béremelésére.
A magyar kormánynál tehát még a „brüsszeli bürokraták” is fontosabbnak tartják az tanárok béremelését, ők ugyanis a következő ciklus végéig (2030-ig) elősegítik a magyar fiatalok előmenetelét azzal, hogy a tanárokat próbálják megtartani, továbbá számukra is vonzóvá tenni a pályát.
Felpezsdült az élet az Európai Bizottság épületében, hiszen 2024. június 6-9. között dől el az európai parlamenti mandátumok sorsa és az európai pártcsaládok képviselőinek az aránya. Magyarországon június 9-én lesznek a választások, mi magyarok az önkormányzati és az EP-képviselőkre egyazon napon szavazunk.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
