A klímaváltozás óta a zöld város a jövőnk fontos záloga, a gondozott összkép pedig minden itt élő természetes igénye. A miskolci önkormányzat mintegy 900 millió forintot fordít a város zöldítésre és a már meglévő cserjés, fás, füves területek karbantartására. Kertész Béla a Városgazda műszaki vezetőjét kérdeztük a program részleteiről.
Mitől lesz zöld és gondozott egy város?
Szeretnék erre egy példát hozni. A beteg fákat, amik például a fagyöngyösök voltak, azokat eltüntetjük, a helyükre pedig új, a városi klímát már tűrő fajtákat telepítünk. Sajnálatos módon sok beteg fa volt már, amiket ki kellett vágnunk vagy ott vannak például az invazív fatípusok, mint a bálványfa, amelyek pedig veszélyt jelenthetnek az ökoszisztémára. Ilyen intézkedések, ezektől lesz szerintem egy város zöld.
Milyen fák lesznek betelepítve?
Ez az adott betelepítési területtől függ. Például, ott, ahol magas a talajvíz, mint a Hejő-liget, oda Kocsányos tölgy fogja borítani a területet. Ezt a kérdéskört szakemberekkel kell körbejárni, mert teljesen más mondjuk a Népkert, az Avastető, vagy mondjuk a már említett helyi liget.
Milyen további intézkedést tudna még mondani?
Az is fontos, hogy olyan sétálóutakat szeretnénk csinálni, amik nem aszfaltból vannak, hanem természetes anyagokból, például mulcsból, amire aztán egy kéregborítást teszünk, így teljes mértékben belesimul a környezetben.
Úgy gondolom ezzel vissza lehet adni a természetnek azt, ami az övé.
Továbbá a kézi fűkaszák helyett például a fű már modern, gépi fűnyírókkal lesz kezelve, szóval a modernitás egy fontos kulcsszó a programban.
Melyek Miskolc megörökölt tájsebei, amelyeket korrigálnák? Mik azok a tájsebek egy szakember szerint?
Egy tájsebet úgy lehet definiálni, hogy valami, ami megtöri egy adott természeti egység látképét. Tökéletes példa erre a Mexikóvölgyben vagy Tapolcán lévő kőbányák, hiszen az ember nem a domboldalt látja, hanem a kitermelés helyét. A program csak a belső területekre koncentrál, erre lehetett pályázatot nyerni, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a városhoz tartozó, de már külterületekkel nincs foglalkozva, most nyertünk például erdősítésre hatszázezer eurót.
Milyen társadalmi nyeresége van egy ilyen programnak?
Épp a nemrégiben láttam egy filmet, talán a SKY-on vagy a National Geographicon volt, az Amazonasról szólt, és hogy már ott is próbálják valahogyan elérni, hogy a Föld tüdejében legalább lassuljon a fák kivágása. Az ipari forradalom óta annyi szén-dioxidot termeltünk, hogy az eddiginél tízszer több erdőt kellene ahhoz telepítenünk, hogy le tudjuk kötni. Mi itt Miskolcon megtesszük azt, amire a pályázat keretén belül lehetőség van. Az ilyen projekteknek mindig hosszútávon jön ki az igazi értéke, de hiszünk benne, hogy megéri.
(Nyitókép: Miskolc TV)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
