Néhány évtizeddel ezelőtt aki tehette, a városokba költözött az infrastruktúra miatt: közel az iskolához, óvodához, üzletekhez. Napjainkra ez a tendencia megfordult és a fiatalok, idősek egyaránt menekülnek a nagyobb települések zajától. A járvány a folyamatot csak erősítette és tömegével költöztek az addigi városlakók vidékre. De milyen hatással volt mindez Borsod-Abaúj-Zemplén megyére?
A Belügyminisztérium lakosságnyilvántartásának 2023. januári adatai szerint az Észak-Magyarország régióban él Magyarország 11,6 százaléka. A lakosságszám apadása ebben a régióban magasabb, mint országosan: egy év alatt 0,7 százalékkal, 5 év alatt pedig 3,6 százalékkal csökkent az állandó lakosok száma.
Ebben a régióban a legtöbb helység, ahol arányaiban nagyot nőtt a lakosságszám Borsod-Abaúj-Zemplénben volt. Erre magyarázat lehet, hogy az Észak-Magyarország régió településének többsége (358) Borsodban található, és sokkal több az apró- és törpefalu is, más a településszerkezet, mint Nógrádban, vagy Hevesben.
Borsod megyében az elmúlt 5 évben kizárólag a községek esetében nőtt legnagyobb arányban a lakosságszám. Ez egyrészt nem meglepő, hiszen egy törpefaluban, ahol 17-ről 19-re nő egy év alatt a lakosok száma, ez rögtön 12 százalékos növekedést jelent – a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Perecsén éppen ez történt.
Másrészt ha megvizsgáljuk a megyeszékhelyeket és városokat, alig találunk olyat közöttük, ahol nőtt a lakosságszám. 5 év alatt egyedül három borsodi városban, Nyékládházán, Ongán és Emődön emelkedett a lakosok száma. Ezek is kisebb városok, ötezer körüli lakosságszámmal, a nagyobb lélekszámú városokban mindenhol fogyást látni.
Ha egy éves viszonylatban nézzük, Sajóbábony, Nyékládháza, Mezőkeresztes, Encs és Felsőzsolca volt az a borsodi város, ahol – ha minimálisan is, de – nőtt a lakosság száma.
Számos törpe és aprófalu található még a legnagyobb csökkenést mutató települések listájában, mint: Arka, Bódvarákó, Viszló, Hernádbűd, Damak, Egyházasdengeleg, Sóstófalva, Pamlény, Abaújlak, Baskó, vagy Kánó. Ezek a falvak is nagyrészt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találhatók.
A városokat vizsgálva Tiszaújvárosban apadt a legnagyobb mértékben a lélekszám egy év alatt. A járási központban már 15 ezer állandó lakos sincsen.
Külön-külön vizsgálva a megyéket Borsodban 358 településből 140-ben nőtt a lakosok száma, 12-ben stagnált egy év alatt. Öt év viszonylatában 116 település mutatott növekedést, és öt községben stagnált a lakosok száma.
Ha csak a számszerű növekedést néznénk, akkor egy év alatt a leginkább Tiszalúcon (62), Kistokajban (61), Zsujtán (53), Boldván (52) és Sajóörösön (40) nőtt a lakosok száma. A városok közül Nyékládházán, Sajóbábonyban, Mezőkeresztesen, Encsen és Felsőzsolcán nőtt egyedül a lakosság száma egy év alatt, minden más városban csökkenést látni. Miskolcon egy év alatt 2259-cel kevesebb az állandó lakos 2022-höz képest.
Forrás: Pénzcentrum
Kiemelt fotó: Kistokaj, ahol az egyik legnagyobb vonzerőt a tó jelenti, a másik pedig Miskolc és az autópálya közelsége
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
