Egyre gyakoribb jelenség Borsod-Abaúj-Zemplénben is, hogy a tehetősebbek a megyeszékhelyt elhagyva, annak agglomerációjában – Kistokajban, Mályiban, Bükkszentkereszten – vásárolnak ingatlant, amely hosszabb távon a környező települések dzsentrifikálódásához vezet.
A lakhatási szegénység területi folyamatairól számol be a Habitat for Humanity 2018-as jelentése, amelyben egyebek mellett a dzsentrifikálódó népszámlálási számlálókörzeteket is összegyűjtötték. A Periféria Központ a közelmúltban készített egy új térképet arról, hogy mely településeken vannak dzsentrifikálódó számlálókörzetek.
De mi is az a dzsentrifikáció?
A dzsentrifikáció a nagyvárosok fejlődésével, változásával kapcsolatos szociológiai jelenség, a felértékelődött belvárosi területek lakosságának kicserélődése. Akkor is dzsentrifikációról beszélünk, ha a gazdagodó középrétegek a magasabb életszínvonalat a kertvárosokba költözéssel tudják megvalósítani, helyükre pedig, a belvárosba szegény, a szociális támogatásokra szoruló, olcsón fenntartható lakást kereső rétegek költöznek.
A Habitat for Humanity jelentéséből kiderül, hogy a dzsentrifikációval jellemezhető térségek többnyire nagyvárosokban vagy üdülőterületeken (Balaton, Velencei-tó) találhatók. A sok magas státuszú beköltöző a dzsentrifikáció egyik legbiztosabb jele, hiszen ezáltal az alacsonyabb státuszú lakók nehezebben tudnak a városrészben maradni. A magas státuszú beköltözők magas aránya olyan területeken jellemző, melyek elkezdenek befektetési szempontból érdekessé válni, illetve ahol ezzel összefüggésben a helyi önkormányzat számára is fontos szemponttá válik, hogy megszabaduljon az alacsonyabb státuszú lakosságtól. Ennek a folyamatnak egyik mozgatórugója az épületek és a közterületek megújulása – ami önmagában még nem lenne probléma, viszont megfizethető lakhatást biztosító szabályozás nélkül szinte biztosan a korábbi lakók elköltözésével, a korábbi lakosság kiszorulásával jár.
Szintén tipikusnak mondható a magasabb státuszúak beköltözése az üdülőterületekre. A dominánsan üdülőterületi népszámlálási számlálókörzetek 10,7%-a ide tartozik, amelyek döntő többséggel a Balaton és a Velencei-tó környékén, a budapesti agglomeráció korábbi tisztán üdülőövezeti részein (pl. Budaörs, Leányfalu, Szentendrei-sziget, Délegyházi-tavak) találhatók.
A Periféria Központ interaktív térképét alaposan átböngészve tucatnyinál is több dzsentrifikálódó számlálókörzettel rendelkező települést találtunk Borsod-Abaúj-Zemlén megyében:
- Bükkszentkereszt
- Kistokaj
- Mályi
- Mezőkeresztes
- Mezőkövesd
- Mezőzombor
- Miskolc
- Nagyrozvágy
- Sajóörös
- Sajóvelezd
- Sárospatak
- Sátoraljaújhely
- Sima
- Szendrő
- Taktakenéz
- Tiszabábolna
- Tokaj
Ezek közül több is olyan, amely üdülőterületeken található, gondoljunk csak Mályira, Kistokajra vagy Tokajra. A Miskolc agglomerációjában található települések az utóbbi másfél, két évtizedben érdekesebbé váltak befektetési szempontból, és valóban jellemző rájuk, hogy egyre több a magas státuszú beköltöző. A lakosság dzsentrifikálódásával párhuzamosan pedig a településkép is érezhetően változik.
Kistokajban például egy magánberuházó alakíttatott ki egy új utcát a településen, ahol szétosztották a telkeket, melyekre lakóházak épültek. A korábbi lakosok elvándorlása azonban ott nem jellemző – árulta el lapunknak a helyi önkormányzat.
Kiemelt kép: boon.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
