Hanyecz Máté különvéleménye a Borsod24 olvasóinak.
Még csak alig több, mint három hét telt el a voksolások óta, mégis nagyot fordult a világ Magyarországon. A törvény előírása szerint május 3-ig el kell távolítani a villanyoszlopokról a politikai plakátokat, de ma még sok helyen láthatóak Miskolcon és megyeszerte az utcán a kormány üzenetei, miszerint az ellenzék a hatalomra kerülése esetén elvenné a 13. havi nyugdíjat, eltörölné a rezsicsökkentést és különböző megszorításokat vezetne be.
Ehhez képest a napokban egyre több helyről halljuk, hogy a költségvetési hiány és az infláció tarthatatlan, ezért a kormánynak kell lépnie – méghozzá várhatóan olyan irányba, ami nem tetszik majd az embereknek.
Néhány napja Gulyás Gergely beszélt arról a kormányinfón, hogy egyelőre még kétséges, hogy a különböző élelmiszerekre vonatkozó hatósági árak megmaradnak-e, illetve egyes szektorokra kivetendő különadókat is kilátásba helyezett. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezeket a terheket majd a vállalatok gond nélkül terhelik át a fogyasztókra, tehát a végén ezeket is mi, átlagemberek fizetjük ki.
De melyek is a konkrét számok és mire számíthatunk valójában a közeli jövőben?
Márciusban az infláció éves összevetésben a hatósági árak ellenére iselérte a 8,5%-ot. Ez azt jelenti, hogy amennyiben megszűnnek az államilag maximalizált értékek (infláció szempontjából az üzemanyagok ára a leglényegesebb), abban az esetben év végére a 12%-ot is elérheti az éves infláció.
Az államháztartás egész évre tervezett hiányának 73,3%-át már április elejére hozta a korány.
Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az ország vezetése a választási kampány miatt olyan extra juttatásokat adott, melyeknek valójában nem volt meg a fedezete. A hiány csökkentését orvosolhatják a különadók (melyet végül az emberek fizetnek meg), de a beruházások elhalasztása is tudja egy ideig mérsékelni a hiányt, bár ennek hosszú távon negatív gazdasági következményei lesznek, hiszen ezáltal csökkent a GDP. A következő lehetőség az adóemelés, az ÁFA növelése, esetleg a rezsicsökkentés eltörlése, átalakítása.
Hogy a baj ne járjon egyedül, a fentiekkel egyidőben aforint hosszú ideje gyengélkedik, ez tovább rontja az inflációt, különösen a külföldről importált termékek esetében. A folyamat megfékezésére az MNB folyamatos kamatemelésre kényszerül. Ez viszont azt is jelenti, hogy drágulnak a hitelek, ennek következtében csökkenni fog a beruházások száma, sőt, a korábban felvett változó kamatozású hiteleknek jelentősen emelkedik a havi törlesztőrészlete is. A folyamat minden bizonnyal tovább ronthat a családok megélhetésén és csökkentheti a belföldi turizmus teljesítményét is, amely egyébként is nehezebb helyzetben van, hiszen a háború miatt sem orosz, sem ukrán vendégek nem érkeznek hazánkba.
Összeségében tehát elmondható, hogy kifejezetten nehéz év vár ránk, és ahogy napról napra kerülnek le a szebbnél szebb ígértekkel kecsegtető választási plakátok, úgy oszlik el előlünk egyre gyorsabban a rózsaszín/narancssárga köd is.
Iratkozz fel a Borsod24.hu hírlevelére, hogy már napokkal korábban olvashasd az ilyen tartalmakat!
