Palkovicsék letették a Budapest-Belgrád vasútvonal alapkövét: 2400 év alatt meg is térülhet a beruházás

Megosztás

Az országot hosszú időre eladósítja ezzel a kormány, de az üzlet az üzlet.

A jelképes alapkőletétellel hivatalosan elkezdődött az ország jelenleg folyamatban lévő legnagyobb építési beruházása, a Budapest–Belgrád vasútvonal Soroksár és Kelebia (vagyis az országhatár) közti felújítása. Az eseményre Kiskunhalason, vagyis a vonal déli végén kerítettek sort, részt vett Palkovics László innovációs miniszter, egyben a felújításért felelős kormánybiztos, Tomislav Momirović szerb közlekedési miniszter, Homolya Róbert, a MÁV–Volán-csoport elnök-vezérigazgatója, Bányai Gábor országgyűlési képviselő és videokapcsolaton keresztül Ning Jizhe, a kínai Fejlesztési és Reform Bizottság alelnöke.

Palkovics László arról beszélt az alapkőletételnél: a magyar közlekedésfejlesztési erőfeszítések középpontjában a következő 10-15 évben egyértelműen a vasút áll, ezen belül pedig az egyik legfontosabb beruházás a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése és kapacitásbővítése. A szerb kollégája sem óvatoskodott a nagy szavakkal, Tomislav Momirović azt mondta, a térség legmodernebb vasútjának megépítésével együtt még jobb kapcsolatokat teremtenek a két nemzet között. Számokat Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója tett hozzá mindehhez: a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam.

A voltaképpeni felújítás igazából még nem kezdődik el, az alapkőletétel az „előkészítő munkavégzés” kezdetét hivatott jelezni. Palkovics László 2020 júliusában jelentette be, hogy „elkezdődött” a Budapest–Belgrád vasútvonal hazai szakaszának fejlesztése, és 2025-ös céldátumot említett. Ebből már akkor következtetni lehetett rá, hogy a felújítás kivitelezése majd csak 2022-ben, de inkább 2023-ban kezdődik.

A tervezésre és a kivitelezésre kiírt közbeszerzést 2019-ben nyerte meg a CRE Konzorcium (tagjai: Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az RM International Zrt., a China Railway Electrification Engineering Group Kft. és a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.). A tervezést továbbpasszolták a Kontúr Csoport Kft. és a China Railway Design Corporation konzorciumának. Utóbbi szintén ahhoz a kínai állami cégcsoporthoz tartozik, mint a fővállalkozók, előbbi egy független hazai vasúti tervezőcég.

A 2019-ben aláírt kivitelezési szerződés azért csak 2020 közepén lépett hatályba, mert addigra sikerült tető alá hozni a kínai Eximbank és a magyar állam közti hitelszerződést. A hitel feltételeit nem ismerni, Varga Mihály pénzügyminiszter annyit árult el róla, hogy fix kamatozású, és a projekt körülbelül 700 milliárd forintos összköltségének 85 százalékát fedezi – vagyis megelőlegezi, hiszen hitelről van szó. Tulajdonképpen az egész projektről nagyon keveset lehet tudni, miután az Országgyűlés törvényileg titkosított minden, a felújítással kapcsolatos szerződést, iratot, adatot.

A központi költségvetésben a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása is áldozatul esett annak az újításnak, hogy az áttekinthetőségre hivatkozva a semmitmondó főcímek alá söpörtek össze korábban nevesített sorokat. A 2021-es büdzsében így a felújítás már nem szerepel önálló címsorként, a vonatkozó mellékletből lehet tudni, hogy a kormány 132 milliárd forintot szánt rá.

Mivel a beruházás részletei titkosak, nehéz megmondani, megéri-e a magyar államnak és a magyar adófizetőknek. Kína aligha veszíthet, hiszen a felújítást végső soron a magyar adófizetők finanszírozzák, Peking csak hitelt ad. És az építkezés által az abban részt vevő kínai cégek nagyon fontos uniós referenciát szereznek esetleges jövőbeli munkákhoz. A szerződések titkosításáról szóló törvény értelmében egyébként minden, dollárban történő kifizetést a Bank of China magyarországi leánybankjánál vezetett számlán kell kezelni. További részletek a Hvg.hu cikkében olvashatók.

Related posts