Címke: statisztika

A Fidesz-szavazók fele azt hiszi, a kormány nem szavazta meg a szankciókat

Csele Gizella

Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos társadalmi véleményeket vizsgálta a Political Capital friss kutatása. Ebből az látszik, hogy hat a magyar társadalomra a kormány szankcióellenes kampánya. A felméréshez az adatfelvételt a Medián végezte október 15-21. között, 1002 fő telefonos megkeresésével. Eszerint a magyarok többsége úgy véli, az Oroszország elleni szankciók az európaiakat jobban sújtják, mint az oroszokat, a földgáz világpiaci árának emelkedésért pedig többen teszik felelőssé a gázra nem is vonatkozó szankciókat, mint azt a tényt, hogy Oroszország szándékosan csökkentette az Európába irányuló gázszállítást. Az összes megkérdezett 36 százaléka, a Fidesz-szavazóknak a fele tartja igaznak…

Tovább olvasom

A magyarok háromnegyede szerint az ukrajnai háborúnak és a magas energiaáraknak fel kell gyorsítaniuk a zöld átállást

Csele Gizella

A magyarok háromnegyede szerint az ukrajnai háborúnak és a magas energiaáraknak fel kell gyorsítaniuk a zöld átállást. 77% úgy véli, hogy az ukrajnai orosz inváziónak és következményeinek lendületet kell adniuk a zöld átállás felgyorsításához 86% úgy véli, ha az elkövetkező években nem csökkentjük drasztikusan az energia- és árufogyasztásunkat, akkor globális katasztrófa felé haladunk 71% szeretné, ha a szennyező tevékenységeket – például a légi közlekedést és a városi terepjárókat – erőteljesebben megadóztatnák, figyelembe véve környezeti költségüket 65% támogatja, hogy az energiaárakat a fogyasztáshoz kössék és a nagyobb fogyasztóknak többet kelljen fizetniük…

Tovább olvasom

Az öt leggyakoribb béren kívüli juttatásból csak kettőt tartanak hasznosnak

Csele Gizella

Minimális többségben vannak csak azok a magyar dolgozók között, akik nem félnek a munkahelyük megszűnésétől: a MerlotWorks és a Dialogue Kft. országos, reprezentatív felmérésében a megkérdezettek 49 százaléka mondta azt, fél, hogy a munkahelye a következő hat hónapban megszűnik, és 51 azt, hogy nem. Eddig ugyan nem volt jelentős elbocsátási hullám, de egy dolog az, mi volt eddig, és egy egészen más az, mit várnak az érintettek. A felmérésben részt vevőknek felsorolták azt az öt béren kívüli támogatást, amelyet a leggyakrabban adnak a magyar cégek, ezek közül mindössze kettő volt…

Tovább olvasom

Statisztikai trükkökkel fogja csökkenteni a várólistákat a Fidesz-kormány

Tóth Sándor

Ahogy a munkanélküliségnél is tették, egyszerűen nem kell róluk tudomást venni, átnevezzük, szétbontogatjuk és máris nem lesz akkora a várólista. Ettől viszont sajnos senki nem fog hamarabb részesülni a szolgáltatásban, csak máshogy tartják nyilván. A várólistákat könyvelési, adminisztratív, valamint motivációs eszközökkel kívánja kurtítani az egészségügyért felelős államtitkár a rendszer átalakítását célzó javaslatban – írja a Népszava. A cikk szerint bőven van mit csökkenteni, mert míg 2019 tavaszán 25 ezren, addig idén már 50 ezren vártak operációra az országban. Ha a kormány elfogadja a javaslatot, akkor csak azok lesznek fent a várólistán,…

Tovább olvasom

Emberéletekben és milliárd dolláros károkban mérhető a vízkockázatok növekedése

Csele Gizella

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint 1970 és 2019 között több mint 11 000 katasztrófa kötődött az időjáráshoz, ami 2,06 millió ember halálát jelentette és 3,64 billió USA dollár veszteséget okozott globálisan. Európában a legtöbb halálozás az extrém hőmérséklethez kapcsolható, a legnagyobb gazdasági károkat a viharok és az árvizek okozzák. A vízhez kötődő veszélyek is megnövekedtek az elmúlt években és változatlan népességet feltételezve a világ lakosságának +8%-a lesz kitéve újonnan megtapasztalt vagy súlyosbodó vízhiánynak a 2 fokos globális melegedéssel összefüggésben. A szegényebb országok és társadalmi rétegek különösen kitettek a veszélyeknek.…

Tovább olvasom

Egyetlen év alatt a duplájára emelkedett a búza ára

Csele Gizella

Az idei első félévben átlagosan 40 százalékkal nőttek a termelői árak, a drágulás pedig folytatódott júliusban is. A kategóriák alapján a gabonafélék drágulása a legdrasztikusabb: 82,2 százalékkal fizetnek többet, mint egy éve. Egy hónap alatt, azaz júniusról júliusra ez 11,1 százalékpontos emelkedést jelent. A zöldségfélék felvásárlási ára átlagosan 27,4 százalékkal volt magasabb a tavaly júliusinál. A zöldborsó drágult a legnagyobb mértékben, 51,2 százalékkal. Érdemes a zöldségek drágulása mellé viszont hozzátenni, hogy a gyümölcsök ára a KSH adatai szerint csak 4,3 százalékot emelkedett éves szinten. A mezőgazdasági termékek pedig várhatóan tovább…

Tovább olvasom

A magyarok egyharmada nem tudna egy hónapnál tovább fizetés nélkül élni

Csele Gizella

A K&H pénzintézet felmérése szerint az elmúlt években a magyarországi átlagbérek jelentősen emelkedtek. Idén júniusban például a kedvezmények nélküli nettó átlagfizetés megközelítette a 335 ezer forintot. A reprezentatív kutatásból ugyanakkor az derült ki, hogy a 30-59 évesek átlagosan 7 hónapra elegendő spórolt pénzzel rendelkeznek, viszont a válaszadók 36 százaléka fizetés nélkül mindössze 1 hónapig tudná fedezni a kiadásait. A megkérdezettek 23 százaléka 3 hónapot, 14-14 százalékuk pedig 6 hónapot, illetve 1 évet, 5 százalék pedig több mint 2 évig tudna megélni a fizetése nélkül. Az, hogy a fizetések emelkedése ezt…

Tovább olvasom

A magyar fiatalok később költöznek el a szülői házból, mint az EU átlag

Csele Gizella

Az Erópai Unióban a fiatalok átlagosan 26,5 éves korukban hagyták el szülői otthont, azonban Magyarországon 27,3 évesen költöztek el otthonról 2021-ben – derül ki az Eurostat adatai alapján. A legkésőbb, 30 évesen vagy afelett Portugáliában (33,6 év), Horvátországban (33,3 év), Szlovákiában (30,9 év), Görögországban (30,7 év) és Bulgáriában (30,3 év) költöztek el otthonról a fiatalok. Ezzel szemben 23 év alatti az átlagéletkor Svédországban (19,0 év), Finnországban (21,2 év), Dániában (21,3 év) és Észtországban (22,7 év). A legtöbb északi és nyugati országban a fiatalok átlagosan a húszas éveik elején-közepén hagyták el a…

Tovább olvasom

Tíz év alatt rengeteget romlott hazai erdőink egészsége

Tóth Sándor

A KSH statisztikái alapján egyre betegebbek a magyarországi erdők, de az akkumulátorgyártásban kiemelkedőek lettünk és leszünk. A tanárok átlagéletkora viharos sebességgel öregszik, de az elemzések más fontos dolgokra is rámutatnak. Megjelent a KSH Magyarország Számokban, 2021 című kiadványa, rengeteg adattal, grafikonnal a gazdaságról, a társadalomról, a környezetről és a digitalizációról. Kiemeltünk ezekből 8-at. (Indult egy saját sorozatunk is, a Mi az ábra?, az első a forint gyengülését hasonította össze a környező országok valutáinak teljesítményével.) Nincsenek jó állapotban az erdőink. 2010-ben még az erdők fele volt egészséges, 10 évvel később már csak alig több…

Tovább olvasom

Hat éve nem volt olyan magas a halálos munkabalesetek száma, mint tavaly

Csele Gizella

2021-ben az egy évvel korábbinál 1225-tel több, összesen 21 591 munkabaleset történt Magyarországon – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ugyan hosszabb távú összehasonlításban ez még mindig nem túl magas szám, ugyanis 2016 és 2019 között minden évben több baleset történt ennél munka közben, ahogy 2006 előtt is. A halálos munkabalesetek száma az egy évvel korábbi 64-ről 84-re nőtt. Ez 2015 óta a legmagasabb éves adat, sőt, 2010 óta is a második legnagyobb. 2020-ban sokkal kevesebben dolgoztak a munkahelyükről, 2021-re ez a szám már nőtt, így a munka közben elszenvedett kisebb baleseteket…

Tovább olvasom