Cserbenhagyásos kormányzás: mi lehet a kiút? – Szolga Bálint írása

Nemrégiben úgy döntött egy országos portál, hogy Edelény környékén forgat egy riportot az ott élőkkel. Az egyik legszegényebb hazai településen, a magyarországi lista tizedik helyén álló Szakácsiban aztán nagyon furcsa dolgokat tapasztaltak: hiába az embertelen körülmények, szinte így is százszázalékos a kormánypártok támogatottsága, mindenki Fidesz-szavazó. Amikor Orbán Viktor 2010-ben kétharmados többséggel választásokat nyert, azt az ígéretet tette, hogy talpra állítja a gazdaságot. Tizenkettő évvel később pedig azt nyilatkozta, hogy ezt már meg is tette, kivezette Magyarországot a gazdasági válságokból. A kormányfő pusztán arról feledkezett meg, hogy olyan áldozatokat hozott regnálása…

Tovább olvasom

A Fidesz is megosztott Miskolcon, csak ők nem a közönség előtt csatáznak – Farkas András írása

A külső szemlélő jelenleg csak azt látja, hogy egymásnak esett a 2019-ben példás összefogásáról elhíresült miskolci ellenzék. Ennek könnyen az lehet a következménye, hogy a kormánypártoknak elég egy fotelből, kényelmesen hátra dőlve végignézni a politikai öngyilkosságot, hiszen gyakorlatilag bárkit indíthatnak polgármesterjelöltnek jövőre, a sikere borítékolható. De ne higgyük, hogy a helyzet ennyire fekete-fehér: bizony a Fidesz-KDNP soraiban is óriási pozícióharcok zajlanak. Persze azzal a különbséggel, hogy ők nem a nyilvánosság előtt ölik egymást.

Tovább olvasom

Ezüsttálcán kínálja fel Miskolcot a Fidesznek a DK? – Farkas András jegyzete

Megtörtént a hivatalos bejelentés, amit csak kevesen tudtak elképzelni Miskolcon: maga Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke tájékoztatta a helyi sajtót, hogy a párt saját jelölttel vág neki az önkormányzati választásnak és jövőre Hegedűs Andreát szeretné a polgármesteri székben látni. A döntést azzal indokolta, hogy szerinte Veres Pál nem elég konfrontatív a kormánypártokkal szemben. A kiállással nincs teljesen egyedül a DK, mert az LMP társelnöke, Schmuck Erzsébet is bejelentette, hogy Hegedűs Andreát alkalmasabbnak tartják városvezetőnek, mint Veres Pált, mert a jelenlegi polgármester „nem elég zöld” és pártja számára fontos, hogy minél…

Tovább olvasom

Zuhanás a semmibe – Kárpáti Iván jegyzete

A kötéltánc folytatódik, az állam próbál nem a mélybe zuhanni, már nem csak egyensúlyoz, de kapaszkodni is próbál. A szakadék felett kicsit szédül, kapkod, senki nem tudhatja a piaci szereplők közül, hogy kire próbál ráakaszkodni. Ahol pénzt lát, arrafelé dől. Senki nem tudhatja, hogy mennyivel húzzák le jövőre, ilyen körülmények között nehéz piacgazdaságot üzemeltetni. Egyáltalán kire kell figyelni? A pénzügyminiszterre? Róla azt mondta az állampárt frakcióvezetője, hogy csak a magánvéleményét mondja. Nagy Mártonra? Ő először azt mondta, hogy nem lesz további bankadó, aztán már belengette a pénzintézetek főnökeinek, hogy vagy…

Tovább olvasom

A szimpátia vége – Vági Márton jegyzete

Kezdődik a tanév, és ahogy látom a tanárok a státusztörvény ellenére sem mondtak fel tömegesen. Az én szimpátiám eddig tartott feléjük, aki ezek után marad, megérdemli azt, hogy nap, mint nap rommá alázza őt a kormány. Van nagyjából 166 ezer tanár az országban, miközben „mindössze” 745 tanári állást hirdetnek. Ez elenyésző, a többség maradt és dolgozni fog. Tegyék, az ő döntésük, innentől kezdve viszont nem kell ám a sírás-rívás, meg az ülősztrájk, meg a közös éneklés se. Akinek volt töke, az elment, aki ezek után ott maradt, az tanítson és…

Tovább olvasom

Ünnep agóniával – Szarka Dénes jegyzete

Idén nem söpörte el vihar az augusztus 20-i ünnepségeket, meteorológusok kirugdosásáról sem lehetett hallani az időjárás változásai miatt, mégis felemás érzésekkel tekinthetünk vissza Magyarország egyik legnagyobb nemzeti ünnepére. Szent István 1023 évvel ezelőtti megkoronázását követően uralkodása alatt letette az alapjait egy európai, keresztény államnak, amelyet aztán nem csak a külső betolakodóktól védett meg, hanem felépítette azt az igazgatást is, amely végső soron, több évszázados hányattatástól, virágzásoktól és romlásoktól kísérve, de a mai államiságunk alapja is lett. A magyarok területéből állam lett, az itt élő törzsek tagjai pedig egy nemzet tagjaivá…

Tovább olvasom

Erkölcs, erő és egyet nem értés – Dési János jegyzete

Az értelmiség a könyvesboltban dolgozik a gyűlölködésen, a kétkezi árják pedig padot festenek és úgy buziznak. Vegyünk két össze nem tartozó hírt egymás után: „A Nemzeti Színház és a Fradi is hisz abban, hogy mind a kultúrának, mind pedig a sportnak nemzetegyesítő ereje van.” A listás Kubatovot idézve: „Stratégiai együttműködést köt a Fradi és a Nemzeti Színház. Először is kiemelném, hogy a sport is a kultúra része, noha ezt a szurkolók viselkedése nem minden esetben tükrözi.” Ez utóbbi kijelentés már-már profetikus. Következzen a másik hír: A Ferencvárosban egy szivárványos padot avattak annak jelképeként,…

Tovább olvasom

Legyünk büszkék, vagy sem? – Lázár Gergő írása

Szoboszlai Dominikot leszerződtette a Liverpool, ami egy óriási siker a fiatal játékos számára. Nem nagyon szokás mostanság magyar fiatalokat leszerződtetni bármilyen jelentősebb külföldi csapathoz, hiszen az utánpótlásunk nem pont az erősségéről híres. Ott van persze nekünk a neves Puskás Akadémia, de azon kívül, hogy milliárdokat emészt fel évente, nem nagyon nevelt ki még kimagasló tehetségeket. Szoboszlai Dominik sem a Puskás Akadémiának köszönheti a karrierjét, hanem az édesapjának, illetve több hazai klubnak. Már 2016-ban elhagyta az országot, hogy előbb az osztrák, majd később a német ligában szerezzen tapasztalatokat, hogy végül mostanra…

Tovább olvasom