Az 1990-es évek a miskolci nehézipar és gépgyártás hattyúdalát, majd teljes megszűnését hozta el, néhány év átmenet után pedig jött az Európai Unióhoz való csatlakozásunk. Hogyan volt ez hatással a miskolci munkaerőpiacra?
Gazdasági, szociális és társadalmi hatása is volt Magyarország húsz évvel ezelőtti uniós csatlakozásának. Sokáig csak kereste az útját Miskolc, mire megtalálta, de ez az út nagyon különbözik az 1990 előttitől.
Húsz éve az Európai Unióban címmel kerekasztal beszélgetést szervezett csütörtökön a Magyar Közgazdasági Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei szervezete és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK). A részleteket a Minap.hu osztotta meg.
A kilencvenes évek végének politikai és gazdasági változásai negatívan érintették Miskolcot. Újra kellett definiálni a várost, ami nyilvánvalóan a hazai mellett uniós források segítségével történhetett meg – hangoztatta Veres Pál polgármester. Az uniós csatlakozás hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi cégekkel egyszerűbb legyen a kapcsolatteremtés, továbbá felgyorsította a demokratikus változásokat is.
Ebben a városban valamikor több mint huszonötezer ember dolgozott a nehéziparban, gépgyártásban. Ez a bázis szinte egyik napról a másikra szűnt meg, amely súlyosan érintette Miskolcot – jegyezte meg a polgármester. Azok az emberek, akiknek máshol is alkalmazható tudása volt, azok elhagyták a várost. Ezek a lakosok nagyrészt 18 és 35 év közöttiek voltak és legalább érettségivel rendelkeztek – hívta fel a figyelmet.
Emiatt most hiányzik egy generáció a városból, amely számos szociális problémát is felvet. Ebben az időszakban jöttek létre az ipari parkok, amelyek által szélesebb körű gazdasági terjeszkedés vált lehetővé. Veres Pál hozzátette: a kétezres évek elején kitörési pontokat fogalmaztak meg, ilyen például az idegenforgalom és a turizmus fejlesztése.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
