A szakértők szerint megvan az esélye, hogy Magyarország beragad egy magas inflációs környezetbe és felpörög az ár-bér spirál. 16, illetve 14%-os emelést hagytak jóvá.
Megállapodásra jutott egymással a munkáltatói és a munkavállalói oldal a minimálbér-tárgyalásokon – jelentette be Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. A minimálbér 16 százalékkal emelkedik január 1-től (havi bruttó 232 ezer forintra) január 1-től, a garantált bérminimum 14 százalékkal (havi bruttó 296 400 forintra).
A felek a megállapodásban foglalt általános bérajánlásban azt tűzték célul, hogy minden munkáltató törekedjen a bérek értékének megőrzésére teherviselő képességének megfelelően – mondta el a hvg.hu-nak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Utóbbi kitétel azt tükrözi, hogy a felek szerint a jelenlegi helyzetben a munkahelyek megőrzése elsődleges fontossággal bír.
A megállapodásnak az is része, hogy a felek 2023 közepén ismét összeülnek, és áttekintik a helyzetet. A gazdasági mutatók (beleértve az inflációt) a várttól jelentősen eltérő alakulása esetén sor kerülhet a megállapodás módosítására.
Ha a minimálbér és a garantált bérminimum 14-16 százalékkal nő, ezek legalábbis hasonló mértékben tolják fölfelé az összes keresetet, a munkaerőhiány miatt a vállalkozások nem engedhetik meg maguknak, hogy ne emeljenek, és engedjék, hogy jelentős bértorlódások alakuljanak ki. Ráadásul az infláció magas, ami szintén a munkavállalók béremelési igényeit fűti. Mindez természetesen csak általában, nemzetgazdasági szinten igaz, lesznek olyan cégek, sőt akár egész szektorok, ahol nem várható béremelkedés, vagy legalábbis a 15 százalék körüli szinttől jelentősen elmaradó. Máshol az átlagos béremelkedési ütemet meghaladó emelések is lehetnek.
A minimálbér, a garantált bérminimum és általában a keresetek ilyen mértékű emelkedése egyfelől kevés, másfelől talán túl sok is.
A munkavállalók számára természetesen kevés. Feltételezve, hogy a Nagy Márton által vázolt inflációs pálya valósul meg (25-27 százalékos tetőzés január-februárban, majd fokozatos lassulás az év végi egyszámjegyű ütemig, kiadva az évi átlagos 16-17 százalékot) 2023-ban talán, épp csak nem lesz reálkereset-csökkenés. Mármint éves átlagban,
ezzel az inflációs pályával az év első felében legalább, de inkább őszig minden hónapban reálkereset-csökkenés lesz.
