Egyre gyakrabban találkozhatunk itthon is a permakultúra kifejezésével, ami azonban jóval több, mint egzotikusnak tűnő kísérlet, vagy hogy paradicsomot és tököt termesztünk nagyvárosi házak gangján vagy erkélyein. Lényege, hogy olyan élőhelyeket alakítunk ki (ez lehet egy gangos bérház vagy egy környezeti szempontból leromlott földterület is), ahol a természetes rend uralkodik, mi pedig ezzel harmóniában élve élvezzük annak áldásait. Magyarországon is folynak már ilyen irányú kutatásokméréssel, modellezéssel, aPerőcsényi PermaPagony projekt keretében pedig remélhetőleg már permakultúrás alapokon nyugvó mintaterület is lesz rá. A kis léptékű projektek és a hozzá kapcsolódó tudományos modellezések lehetővé tehetik azt, hogy több, jelenleg teljesen fenntarthatatlanul működő ágazatot gondoljunk újra, előtérbe helyezve a permakultúra gondolatrendszerét.
Hidy Dóra, meteorológus, szociológus és biológus írása a Másfélfok jóvoltából.
„A természet jobb partner, mint rabszolga” – írja Toby Hemenway, a permakultúrában jártas amerikai biológus a Gaia Kertje című könyvében. Ez a gondolat nagyszerűen összesűríti a permakultúra filozófiáját, melyről napjainkban egyre több szó esik a közbeszédben, ám inkább az ökologikus kertépítés, fenntartható élelmiszertermelés szinonimájaként jelenik meg.
A permakultúra magába foglalja ezeket, ám sokkal több ennél: leginkább egy szemlélet, egy paradigma, egy gondolkodási rendszer,
melynek központi eleme a körülöttünk zajló folyamatok rendszerszintű megértése, illetve a környezetünkkel (legyen az természeti, tárgyi vagy emberi) való minél harmonikusabb együttműködés.
Szűkebb értelemben, a természeti környezetre vonatkoztatva olyan élőhelyek kialakítását célozza meg, amiket a természeti rend működése hat át, az élet minden formáját (növények, állatok, gombák) támogatja, ám az ember számára is bőséget nyújtó környezetet jelent.
Nem ma indult a permakultúra, de most volna rá igazán szükségünk
A permakultúra, mint fenntartható mezőgazdaság (permanent agriculture) mozgalma a múlt század hatvanas éveiben jött létre; elméleti alapjait az ausztrál Bill Mollison és David Holmgren fektették le, az első gyakorlati megvalósítás az osztrák Sepp Holzer nevéhez fűződik. Magyarországon Baji Béla és Gyulai Iván idevágó munkássága a mérvadó.
A természettel összhangban működő, az ősi, még a mezőgazdasági forradalom előtti időkhöz visszanyúló gazdálkodásnak fontos előzménye Masanobu Fukuoka munkája. Ő a huszadik század eleji Japánban kezdett el foglalkozni a természetes gazdálkodás (natural farming) módszertanának kidolgozásával, gyakorlatba ültetésével, illetve a lepusztult területek regenerációjával; nagy ihletet adva ezzel Mollisonnak és a permakultúra úttörőinek.
A permakultúra megjelenése tehát egyértelmű összefüggésben van az emberi tevékenység földi környezetre gyakorolt káros és végzetes hatásainak felismerésével.
Áthatja a változtatás vágya, hogy az eddigi környezetpusztító mezőgazdasági gyakorlatok helyett dolgozzunk ki a természeti törvényekhez alkalmazkodó, nem az ellen harcoló, hosszú távon fenntartható módszereket. Az elmúlt évtizedekben a legkülönbözőbb domborzati és éghajlati körülmények között valósultak meg permakultúrás alapokon nyugvó kertek ̶ alátámasztva azt a feltevést, hogy a természettel való együttműködés nemcsak jól hangzik, nemcsak a jövőnk záloga, de még lehetséges is. Az egyre fokozódó környezeti pusztulás eredményeképpen megfogalmazódott az igény, hogy
nem elég fenntarthatóságban gondolkodni, napjainkban már a regeneráció, a leromlott, lepusztult területek újraélesztése, változatos, önfenntartó élőhellyé alakítása a cél.
A központi alapelv a rendszerben való gondolkodás: az ember a természet részeként él ezen a bolygón, a létezése alapvetően függ a természeti környezet állapotától. A Föld nevű bolygó, melyet Lovelock nyomán Gaianak is nevezünk, tekinthető egy nagy ökoszisztémának, melyben az élő és élettelen részek szorosan együttműködnek, összefüggenek, homeosztatikus egységet alkotnak, azaz képesek létezésük feltételeit tág határok között fenntartani.
Ha leromboljuk, beszennyezzük, elpusztítjuk az élő környezetünket, nemcsak az Univerzum egy óriási csodáját, Gaiát pusztítjuk (el), hanem a saját létfeltételeinket is ellehetetlenítjük. Ennek elkerülésére dolgozta ki Bill Mollison munkatársaival a permakultúra alapját jelentő etikai rendszert, melynek három eleme
- a természeti környezet minden elemének figyelembe vétele, tiszteletben tartása (Earth Care),
- a felesleg megosztása, visszaforgatása (Fair Share), illetve
- a közösségek iránti felelősségvállalás (People Care).
Az ökológiai tudomány és a modellezés fontossága
Ahhoz, hogy a természettel kölcsönösen előnyös együttműködést alakíthassunk ki, szükséges, hogy megismerjük a működését. Ehhez szolgál segítségül az ökológia tudománya, mely az élőlények és környezetük kapcsolatát, a földi bioszféra működését vizsgálja. A bioszféra az életünk tere, a Föld levegőburkának, vízburkának és kőzetburkának élettel teli metszete, ahol rengeteg egymással összefüggő biológiai, fizikai, kémiai folyamat zajlik.
A természetben az energia (napsugárzás, szél, hő) és anyagok (víz, tápanyagok) körforgásba rendeződnek: minden hasznosul, felszívódik, majd elpusztul, lebomlik, s újra élő szövetbe épül. Közben a természet „tanul”: kiválasztja és továbbfejleszti a legjobban működő mintázatokat.
Minél mélyebben ismerjük ezeket a mintázatokat, megértjük e folyamatok működését, annál tudatosabban, hatékonyabban tudunk bekapcsolódni a természetes körforgásokba.
A világunkat alkotó különböző jelenségek megértéséhez szükségünk van a bennük rejlő hasonlóságok, mintázatok felismerésére. A hasonlóság egy absztrakció, lényege a közös tulajdonságok azonosítása és a lényegtelen különbözőségek elhanyagolása, melyek segítségével a végtelen bonyolultságú világ befogadhatóvá válhat.
A modellalkotás során a megismerni kívánt, modellezett rendszer leglényegesebb tulajdonságait megkeressük, és azok alapján létrehozzuk a valóságos rendszerhez hasonló rendszert, a modellt. Ilyen gondolati modelleket használunk, mikor egy épület megtervezéséhez makettet készítünk, de akkor is, amikor fejben megtervezzük egy nagytakarítás folyamatát.
