Védett és fokozottan védett növényeink

Magyarországon több mint 800 növényfaj (a gombákat és zuzmókat is beleértve) védettnek számít. Védett és fokozottan védett növények — Mi a különbség? Hazánkban a védett növényeken belül is megkülönböztetünk fokozottan védetteket, és ahogyan a hatályos természet védelméről szóló törvényben olvashatjuk, „a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk javítása, a jelen és jövő nemzedékek számára való megőrzése, a természeti erőforrásokkal történő takarékos és ésszerű gazdálkodás biztosítása, a természeti örökség és a biológiai sokféleség oltalma, valamint az ember és természet közötti harmonikus kapcsolat…

Tovább olvasom

A természet jobb partner, mint rabszolga

Egyre gyakrabban találkozhatunk itthon is a permakultúra kifejezésével, ami azonban jóval több, mint egzotikusnak tűnő kísérlet, vagy hogy paradicsomot és tököt termesztünk nagyvárosi házak gangján vagy erkélyein. Lényege, hogy olyan élőhelyeket alakítunk ki (ez lehet egy gangos bérház vagy egy környezeti szempontból leromlott földterület is), ahol a természetes rend uralkodik, mi pedig ezzel harmóniában élve élvezzük annak áldásait. Magyarországon is folynak már ilyen irányú kutatásokméréssel, modellezéssel, aPerőcsényi PermaPagony projekt keretében pedig remélhetőleg már permakultúrás alapokon nyugvó mintaterület is lesz rá. A kis léptékű projektek és a hozzá kapcsolódó tudományos modellezések…

Tovább olvasom

Indul a parlagfűszezon – térképen az inváziós növények terjedése

Az invazív, vagy ahogy hétköznapi nyelven emlegetik, a nem őshonos növények és állatok térhódítása az elmúlt 6 évtizedben 116 milliárd euróba került Európa országainak. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban 5,5 milliárd eurónyi kárt okoztak – írja a phys.org ismeretterjesztő portál. A kutatók szerint a kiadások tíz évente megtízszereződtek – vette számba az Ökopolisz. Az összes európai invazív faj közül a legtöbb kárt a patkány, a közönséges parlagfű, a vadnyúl, a smaragd kőris kéregrontó és egy piócaszerű parazita okozta. Haubrock és egy nemzetközi kutatócsoport az invazív fajok által…

Tovább olvasom

Látványos virágosítás kezdődött Miskolcon

Nagyjából ötvenötezer egynyári növény kerül az utcákra és terekre. Megkezdődött az egynyári növények ültetése a miskolci közterületeken – írja csütörtök délutáni közleményében a miskolci polgármesteri hivatal sajtóosztálya. Azt írják, az elültetett kétnyári és hagymás virágok (árvácska, tulipán) elvirítása után, a kertgondozás tavaszi időszakában a virágültetés előfeltételének számító munkálatokat is elvégezte a Miskolci Városgazda dísznövénykertészeti csoportja: gyomtalanítottak, felkapálták a virágágyásokat és eltávolították az elhalt növényeket is. A virágosítás során közel ötvenötezer egynyári növény kap helyet városszerte. Ültetnek begóniát, büdöskét, zsályát és záporvirágot is. – Az ültetés a képviselői megrendelések teljesítésével kezdődött…

Tovább olvasom

A magyar erdőkben is rengeteg virágritkaságot találhatunk, amit igen nehéz fellelni

Minden egyes darabjuk óriási eszmei értékkel bír. A kötelező bezártságot a városlakók vélhetően a hetekben belül virágba boruló erdőkben próbálják meg kissé oldani. De mindig vigyázzunk, hova lépünk. Az okopoliszalapitvany.hu összeállításából megtudhatjuk, milyen csodálatos ritkaságokat fedezhetünk fel hazánkban, ha némi szerencsénk és időnk van keresgélni. A ritka növények sajátossága, hogy nem úgy ritkák, mint például a fehér orrszarvú vagy éppen hazai erdeinkben a hiúz, amely egy életben jó, ha egyszer kerül az erdőjáró szeme elé. Ahol ugyanis terem egy ritka növény, ott többet is látni belőle, egyáltalán nem tűnik ritkának.…

Tovább olvasom