A soha el nem készülő atomerőművekkel nem lehet kimászni a klímaválságból

Megosztás

Orbán Viktor kedvenc érve a paksi atomerőmű bővítése mellett egy ideje az, hogy az atomenergia tiszta, klímabarát áramforrás, így megkerülhetetlen abban, hogy csökkentsük a klímaváltozást okozó káros anyagok kibocsátását. Ezt nem a magyar miniszterelnök találta ki, nukleáris energiával foglalkozó szakmai szervezetek és iparági lobbicsoportok már egy ideje az éghajlatváltozás problémáján keresztül próbálják újrabrandelni az amúgy nem túl jó hírű atomenergiát. És bár a megújuló energia mellett a nukleáris erőműveknek is lehet szerepük a klímaváltozás elleni küzdelemben, az Energiaklub friss tanulmánya szerint egy fontos tényező meggátolja abban, hogy főszerepet játsszon: az, hogy az atomerőművek nagyon lassan épülnek föl. A világ bejelentett, megvalósulófélben lévő vagy esetenként le is fújt atomerőmű-építéseit összegezve azt láthatjuk, hogy az eredeti tervekhez képest már most jelentős csúszásban lévő Paks II beruházás nem a kivételes példa – írja a 444.hu.

Vannak olyanok, amelyek 1987 óta “épülnek” (tehát igazából nem épülnek), több olyan is akad, amely több mint tíz éve “inaktív”, de ha azt vesszük, hogy mind az 52, jelenleg épülőfélben lévő erőmű kész lenne, azzal is csak 54,515 GW-al növekedne a világ áramtermelése. Ez egy nagyon nagy szám, viszont már rögtön nem tűnik olyan nagynak, ha összehasonlítjuk a megújuló erőművek bővülésével: 2020-ban napenergiából 132 GW-al, szélenergiából pedig 73 GW-al több került be a hálózatba. Az Energiaklub szerint a Paks II egyébként nem tipikus, de nem kirívóan rossz példa, minthogy már nyolcadik éve “épül”, de még nem lépett az építési szakaszba, további csúszások nélkül 2030-ra állhat üzembe, ebben az esetben pedig 17 év alatt készülhet el.

Az európai atomenergiai lobbi egyik vezető szervezete, a Foratom 2015-ben úgy tartotta, hogy az európai kontinensen 2050-ig száz új reaktornak kellene megépülnie ahhoz, hogy a nukleáris energia érdemben hozzá tudjon járulni a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez. 2030-ra viszont világszerte 207 reaktor életciklusa jár le, ezek 60 százaléka pedig Európában található.

Az Energiaklub tanulmánya szerint ahhoz, hogy fenntartsuk a most működő atomerőművek termelési szintjét, 2030-ra 110-120 reaktornak kellene elkészülnie,ami a fentebb leírtak és a már elindult projektek fényében teljesen irreálisnak tűnik.

Mindezek alapján nem tűnik igazán megalapozottnak, hogy az atomenergiának akkora szerep juthat a klímaváltozás elleni küzdelemben, mint azt a pártolói gondolják. Viszont nagyon komoly gazdasági és állami/bürokratikus erőforrásokat emésztenek fel a reaktorépítések.

Kapcsolódó cikkek