Erről Ferenci Tamás biostatisztikus beszélt a Portfoliónak adott interjújában. Az Óbudai Egyetem docense szerint ezért nyáron alacsonyabb védettségi szint vagy kevesebb korlátozó intézkedés is elég, télen viszont magasabb védettség vagy nagyobb szigor kellhet a járvány megfékezéséhez – írja a HVG.
Azt, hogy ennek mi az oka, az influenzánál sem tudják biztosan a tudósok, számíthat a napsütés, az UV-sugárzás inaktiválhatja a vírust, illetve az emberek magasabb D-vitamin szintje is jót tehet. A hőmérséklet és a levegő páratartalma is befolyásolhatja a vírus életképességét. Emellett számíthat a több szabadban töltött idő, az iskolaszünet is – mondta.
A biostatisztikus szerint még most sincs perdöntő bizonyíték arra, hogy ez a szezonalitás pontosan mennyire erős, de azt már kimondhatjuk, hogy nyáron nem terjed olyan gyorsan, mint télen, legalábbis a magyarországi viszonyok mellett.
Ferenczi szerint az, hogy hány millió beoltott kell a nyájimmunitáshoz, függ a variánsok reprodukciós számától is. Mint mondta, a vírus alap változatának az R értéke 2,5-3 volt, így jött ki, hogy leegyszerűsítve 60-67%-os védettségi arány elegendő a közösségi immunitáshoz. Miután azonban a brit 50-70%-kal fertőzőbb, így 75% fölé kell emelni a védettek arányát. Az indiai variáns, ami már megjelent Magyarországon, úgy tűnik, hogy még ennél is fertőzőbb, így könnyen lehet, hogy a 80%-os védettségi arányt is meg kell haladni ahhoz, hogy ne tudjon önfenntartó járvány kitörni. Ezért nem mindegy, hogy a gyermekeket beoltják-e.
Forrás: Portfolio.hu via HVG.hu
