Ilyenek a törlesztők és ennyit fizetünk vissza a komolyabb lakáshiteleknél, durva, amennyit a bank nyer rajtunk

Megosztás

Ne lepődjünk meg, ha az eredeti összeghez képest 10, netán 20 millió forinttal többet fizetünk vissza a banknak, mint amennyit felvettünk. Ilyen világot élünk, ez a rendszer.

A Bankmonitor hitelszakértőinek tapasztalatai szerint ma már egyáltalán nem szokatlanok a 30–50 millió forintos lakáshitelek, de akár egy 80–100 millió forintos kölcsönügylet sem számít ritkának. Ilyen hitelösszegnél azonban már óriási különbségek lehetnek a havi törlesztők között, ami egy 50 millió forintos hitel teljes visszafizetésében akár 9 millió forintot is jelenthet. De hogyan lehet megtalálni a legkedvezőbb lakáshitelt? Mekkora havi törlesztőre számíthat az, aki most venne fel kölcsönt? Milyen jövedelem szükséges a sikeres igényléshez? Többek között ezekre a kérdésekre válaszolnak a Bankmonitor szakértői. A részletekről az Index.hu számolt be.

Mind nagyobb összegű lakáshiteleket vesznek fel a magyarok, aminek az elmúlt évek jelentős lakásár-emelkedése a legfőbb oka. A főváros budai oldalán a lakások 47 százaléka például 50 millió forint feletti áron kelt el az első negyedévben, míg a 70 millió forintnál is drágábbak aránya 28 százalék volt. A pesti oldal lényegesen olcsóbb, itt a lakások 16 százaléka talált vevőre 50 millió forint feletti áron, míg Pest megyében minden ötödik ingatlanról mondható el ugyanez. Vidéken ennél alacsonyabb árakkal lehet számolni: Közép-Magyarország nélkül körülbelül minden 10. ingatlan ára haladta meg a 40 millió forintot.

Ilyen árak mellett érthető, hogy folyamatosan emelkedik a lakáshitelek átlagos hitelösszege is, ami az MNB legutóbbi adatai szerint 11,9 millió forint volt használt lakás vásárlásakor, míg az új építésűeknél 16,3 millió forintot igényelt egy átlagos adós. Ráadásul az MNB által rendszeresen publikált hitelösszegek némileg csalókák, hiszen egy ingatlan megvételéhez több kölcsön is kapcsolódhat, például teljesen életszerű, hogy egy fiatal család  babaváró hitel, csokhitel és lakáshitel kombinálásával oldja meg a finanszírozást, ezek pedig külön hitelszerződéseknek számítanak.

Akik nem tudnak élni az otthonteremtési támogatások lehetőségeivel, a Bankmonitor szakértőinek tapasztalatai szerint az átlagot jóval meghaladó összegű lakáshitelt vesznek fel. Ma már egyáltalán nem ritka a 20–40 millió forintos jelzáloghitel, de egy 50–100 millió forintos hiteligénylés sem meglepetés.

Az önerő előteremtése a legnehezebb

Az ingatant hitelből vásárlók számára a tranzakcióhoz szükséges minimális önerő előteremtése okozza a legnagyobb fejtörést, különösen akkor, ha a vevő nem jogosult babaváróra vagy csoktámogatásra. (A babaváró hitel 75 százalékát, illetve a meglévő gyermekre/gyermekekre igényelt csoktámogatást ugyanis önerőként veszik számításba a bankok egy lakáshitelnél.)

A jelzáloghitelek esetében ugyanis általános követelmény, hogy a megvenni kívánt ingatlan becsült forgalmi értékének – ez jó esetben megegyezik a vételárral – legalább 20 százaléka önerőként rendelkezésre álljon, ami egy 50 millió forintos lakásnál 10 millió forintot jelent. Ez azonban csak a jogszabályi plafon, aminél a bankok sok esetben óvatosabbak, így településtől és ingatlantól függően 50-70 százalékos maximális hitelezési aránnyal érdemes kalkulálni. (Ami 30-50 százalékos minimális önerőt jelenthet.)

Babaváró és csok nélkül is van lehetőség a hiányzó önerő pótlására: bevonhatunk például egy másik ingatlant pótfedezetként, ebben az esetben a két ingatlan összértékének 80 százalékáig hitelezhet a bank maximálisan.    

Mennyi jövedelem kell a szükséges hitelhez?

A felvehető összeget illetően a másik szűk keresztmetszet általában a jövedelem, hiszen a most legnépszerűbb – 10 évig vagy a futamidő végéig fix kamatú – lakáshiteleknél a nettó igazolt jövedelem legfeljebb 50 százalékát lehet hiteltörlesztésre fordítani. (Ez 500 ezer forint havi nettó alatt igaz, félmillió forintot elérő jövedelemnél 60 százaléknál ránt be az adósságfék.) Ebbe ráadásul a már meglévő hitelek törlesztői, de még az esetleges folyószámla-hitelkeretek is beleszámítanak, ez utóbbi 5 százalékát például törlesztőként veszik figyelembe. Erősen leegyszerűsítve a dolgot ez annyit tesz, hogy egy összesen 500 ezer forint nettó jövedelemmel rendelkező házaspár együttesen legfeljebb 250 ezer forint havi törlesztővel vehet fel hitelt, feltéve, hogy nincs másik kölcsönük.

További részletek az Index.hu cikkében olvashatók.

Kapcsolódó cikkek