A 2023/24-es tanév elején még több mint 600 betöltetlen pedagógusi álláshelyet lehetett találni országszerte. De vajon mennyi esett ebből Borsod-Abaúj-Zemplén megyére? És mennyire valósak az adatok, amelyek a sajtóban keringenek?
A pedagógushiány a kormány állítása szerint nem is létezik. Ehhez képest furcsa, hogy 2021 óta alig lehet a témában adatokhoz jutni – habár munkáltatóként minden adat az ország 60 tankerülete és a kormány birtokában van. Amit 2023 végén tudunk, azt a pedagógus szakszervezeteknek, az oknyomozó újságíróknak és a tapasztalatainknak köszönhetjük.
Az Átlátszó 2023. decemberi oknyomozó cikke és statisztikája alapján a Miskolci Tankerület adatai a következőképpen alakultak: 2023 januárja és szeptembere között 193 tanár távozott az állami fenntartású oktatási intézményekből és 396 tanár érkezett ugyanoda.
Összehasonlításképpen: Budapesten 1179 tanár mondott fel és 1698 lépett be, Nógrád megyében pedig 67 távozó és 203 érkező a váltószám.
Az álláshelyeket többféleképpen töltötték fel: részben pályakezdőkkel, aztán a több mint 9000 visszafoglalkoztatott nyugdíjassal, a több intézményben dolgozó óraadókkal. Ezen kívül megjelentek a nem-pedagógus-diplomával tanító diplomások, ami kevésbé aggasztó, mint a diplomával nem rendelkező pedagógiai asszisztensek száma.
Országszerte jellemző, főként az általános iskolákban, hogy nyelvtanárok hiányában középfokú nyelvvizsgával rendelkező pedagógusok tanítanak idegen nyelvet, alsós tanítók tanítanak felsőben, és nem szaktanárok látják el a helyettesítéseket. A szülők számára a nem szakszerű helyettesítés láthatatlan, hiszen ők nem tudják, hogy szaktanár ment-e be az adott órára. Az apukák és anyukák csak annyit látnak, hogy a foglalkozást megtartották, hogy ki és milyen tartalommal, azt már nem.
Az út, ami idáig vezetett, több mint tíz évre nyúlik vissza, de a korszerűtlen rendszer éltetése inkább negyvenre.
A 2023. július 4-én elfogadott törvény 2024. január 1-jével lép életbe, de bevezetése már szeptember óta folyik. A kért 22 tanítási óra helyett 2023. szeptember 1-je óta mindenki óraszámát 24-ben rögzítették. Erre jönnek rá az ingyen elrendelhető helyettesítések, melyeket csak akkor fizetnek ki, ha éves szinten 30 alkalom (napi maximum 2 óra) fölé emelkednek. Hogy mindenki értse, ez azt jelenti, hogy januártól egy évben akár 60 órát helyettesít úgy az ember, hogy csak a 61. alkalom után jár érte óradíj.
Már 2023-ban elszenvedői voltak a tanárok a tanszabadság további szűkülésének, a törvényes sztrájk megszüntetésének. A terhelés a demonstrációk ellenére, vagy éppen azért, csak növekedett. A 24 tanóra megtartására – bár ez sokakat meglep – a pedagógusoknak készülni kell. Dolgozatot összeállítani, javítani, adminisztrálni. Mindez heti minimum plusz 16-22 munkaórát jelent helyettesítések nélkül. A kormánynak mégis van oka az optimizmusra, hiszen így már tényleg nincs idő és erő lázadni. Maradsz vagy mégy, köztes megoldásként szóba jöhet még a részmunkaidő és a másodállás(ok).
A kormány 2023 nyarán is optimistán tekintett a felmondási kedvre. Rétvári Bence nyilatkozataiban 1205 távozóval számolt, mert szerinte a pedagógustársadalom 99%-a elfogadta az új jogállást, azaz a pedagógustársadalom 1%-os le-, illetve felmondásával kalkulált a kormányzat. A 2023. év végi adatok már nem őket, hanem a PSZ előrejelzéseit igazolták. A kormány által jelzett 700 távozóból 1203 lett, majd a szakszervezet adatai szerint 2478 pályaelhagyó távozott a nyár folyamán, továbbá a 3 hónapos felmondási idő végével. Ám ebben a statisztikában nem szerepeltek az egyházi fenntartású intézmények, a magániskolák és az egyetemek által fenntartott iskolák, továbbá az óvodákból távozott kollégák adatai.
Számháborúban azonban új fordulatot hozott az Átlátszó oknyomozó újságíróinak 2023. december 1-jén megjelent cikke. Az Átlátszó közlése alapján 2023 szeptemberéig összesen 4314 tanár szüntette meg a közalkalmazotti jogviszonyát a tankerületek felügyelete alá tartozó iskolákban.
Az adatok nyomasztóak, hiszen a PSZ 2020/21-es tanévre vonatkozó kutatása szerint már 2021-ben 20 587 pedagógus hiányzott a közoktatásból. Ha ehhez az adathoz hozzáadjuk a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők számát, akkor a hiány már 2021-ben 34 618 fő volt.
Az óvodapedagógusoknál sem vidámabb a helyzet: náluk már két éve is 3620 fős létszámhiány mutatkozott. Ezért is törölték el az óvodák azon kötelezettségét, hogy egy óvodai csoporthoz két óvónő szükséges.
Amennyiben tehát nem történik jelentős béremelés és tehercsökkentés – ami jelen helyzetben lehetetlen – félő, hogy a 2024-ben tovább emelkedik a pályaelhagyók száma.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye közoktatási központja a Miskolci Tankerület, melyhez Alsózsolcától Tokajig 37 település oktatási intézményei tartoznak, továbbá a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat tagintézményei. Összesen 47 iskola, 10 művészeti oktatásért felelős tagintézmény, 1 miskolci és 15 kistelepülés pedagógiai szakszolgálata. A megyei szakszolgálattal együtt összesen 74 intézmény működéséért felel a Miskolci Tankerület.
Csak a tankerület tudja, hogy 2023 decemberében még mennyi álláshely maradt betöltetlen, van, amit már meg sem hirdetnek. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat állásajánlatait keresve a honlapjukon a következőket találjuk: Kazincbarcikán egy gyógytestnevelő, Miskolcon két pszichológus és egy gyógypedagógus, Putnokon egy pszichológus hiányzik.
Ez a „hivatalosan kihirdetett” létszámhiány kissé kevésnek tűnik. Ha ránézünk ugyanis a KSH 2021-es országos statisztikájára, akkor abból kiderül, hogy 1847 helyett 867 iskolapszichológus dolgozott az országban, a különbözet tehát -980 fő. Már 2021-ben – amíg az adatok a KSH oldalán elérhetőek voltak – 1745 fejlesztőpedagógus is hiányzott a rendszerből.
Bár a számok országos szinten 2015 óta növekvő tendenciát mutatnak a hiány terén, a kormány szerint nem létezik a probléma. A kormányszóvivők nyilatkozatai szerint 2023-ban sincs baj, nem történt nagyobb mozgás, mint a korábbi években. Bár szó mi szó, annyit azért ők is elismernek cinikusan, hogy a matematika és természettudományos tárgyakat tanítókat, azért keresni kell.
Ha rátekintünk az Átlátszó statisztikai kimutatására, akkor azt látjuk, hogy az állami iskolákban dolgozó tanárok 3,8%-a mondott fel Borsodban, míg az országos átlag 5% volt. Borsodban a tanárhiány tehát nem annyira éles, mint más régiókban. Ám a statisztika kétélű dolog, hiszen ez a pedagógusok mobilitásának a hiányát is mutatja.
A problémát a gyerekek szempontjából szinte senki nem vizsgálja, pedig egy-egy osztályfőnök, szaktanár, óvónő, kollégiumi nevelő, gyógypedagógus, nevelést-oktatást közvetlen segítő vagy technikai dolgozó távozása is óriási fennakadást okoz, és törést a tanulók életében. Hogyha mindezt a számok nyelvére is lefordítanánk, azt látnánk, hogy ha csak egy pedagógus is esik ki a rendszerből, az havi szinten 96, éves szinten 900 ellátatlan órát jelent.
Szerző: Artzt Tímea
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
