A miskolci Admatis Kft. Magyarország piacvezető űripari cégévé nőtte ki magát. A high-technek számító űriparban nemzetközileg is elismert vállalat mérnökei folyamatosan fejlesztik ki a legújabb űrkorszaki technológiákat. A cég dolgozott már a NASA-val és az Európai Űrügynökség (ESA) több, kulcsfontosságú missziójában is fontos szerepet kapott. Egyik berendezésük éppen a Jupiter felé tart egy műhold fedélzetén. Bárczy Tamással, az ADMATIS Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Bemutatná röviden vállalatot?
Az Admatis Kft.-t 2000-ben az apám alapította magyar magánemberekkel közösen, de ő volt az ötletgazda, a motorja, 2010-ig ügyvezetője. Jelenleg hat, magyar állampolgárságú tulajdonosa van. Már az alapításkor az űriparral akartunk foglalkozni. Akkoriban még az űripar szóösszetétel ismeretlen volt Magyarországon, mi vezettük be. Minimális, három millió forintos törzstőkével indultunk, de nem volt egy számítógépünk, alkalmazottunk, irodánk sem. Sok, apró lépéssel jutottunk el oda, hogy az első három magyar űripari vállalat között szerepel az Admatis Kft. Miskolcon több ezer négyzetméter saját tulajdonú ingatlant mondhatunk magunkénak. Több száz négyzetméternyi tisztaszobánk Kelet-Európában is unikális, negyvenfős, az európai űrközösségbe jól beágyazott csapattal dolgozunk.
A legnagyobb európai cégek, az Airbus, a Thales Alenia Space-nek és az OHB SE európai űr- és technológiai csoport beszállítóivá váltunk. Nagyon jól együttműködünk az Európai Űrügynökséggel (ESA).
Pontosan mivel is foglalkoznak?
Az Admatis Kft. a mérnöki vonalat képviseli. Nem késztermékeket árulunk a piacon, hanem kompetenciát. Amikor megfogalmazódik, hogy milyen űrmissziókat szeretnének létrehozni, akkor ezeket olyan alkatrészekből, műszaki megoldásokból kell összerakni, amik kevéssé léteznek még a világban. Olyan eszközt, eszközrendszert tudunk fejleszteni, ami kielégíti a speciális missziók igényeit. A különböző európai nagy űrmissziókhoz szállítunk termikus (hőtani) eszközöket, alkatrészeket, szerkezeti elemeket, különböző műszaki megoldásokat. Az utóbbi öt évben már a navigáció területén is eljutottunk oda, hogy eszközöket szállítunk be a szinte kizárólag külföldi vevőinknek. Kifejlesztjük, legyártjuk és leteszteljük a kért alkatrészeket. Nagyon részletes, minőségbiztosítási feltételeknek kell megfelelnünk.
Miért van szükségük tisztaszobákra a fejlesztés, előállítás során?
A tisztaszobákat az űriparban a döntő többségében a részecske szerinti tisztaságra (particle contamination, azaz POC) szokták minősíteni, vagyis meghatározzák a levegőben lévő, szervetlen részecskék méretét és mennyiségét. Nagyságrendekkel kevesebb szennyező részecske található a tisztaszobák levegőjében, mint kinn az utcán, vagy egy átlagos laborban. Több nagy tisztaszobát építettünk, de a tisztaszobán belül is kialakítottunk egy másik tisztaszobát, ami a külső tisztaszoba levegőjét is megszűri. Minden egyes hardvernek, amit leszállítunk, a felületén nem lehet egyetlenegy porszemcse sem, mivel az űrmissziók többségénél fényképezőgép van fent. Ha az egész műholdon akár egyetlen nem megfelelő tisztaságú alkatrész található, azaz a felületén porszemcsék maradtak, egy-egy ilyen porszemcse elszabadulhat, kiköthet az optikán, a tükrön, a detektoron és ez az egész küldetés létét veszélyeztetheti. Utólag nem mehet oda senki letörölgetni.
Milyen kapcsolatban álltak, illetve állnak a Miskolci Egyetemmel?
A vállalatot döntő többségében a Miskolci Egyetemen dolgozó kutatók alapították és az első tíz évben az egyetem területén működött. Eredetileg az egyetem kutatói által még a szovjetekkel együtt fejlesztett miskolci űrkemencét hasznosították. A Szovjetunió széthullása után a NASA-val kooperáltunk, szó esett arról, hogy a műszert fölviszik a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), végül két kemencét sikerült eladni az amerikaiaknak, amik végül a Földön maradtak.
Az egyetemmel a szakmai együttműködés már az elején is minimális volt és miután az űrkemencés próbálkozás két év után elhalt, gyakorlatilag semmi közünk nem volt a felsőoktatási intézményhez, mivel nem beszéltünk egy nyelvet. 2010 környékén bővülni kezdtünk, két éven keresztül hiába szerettünk volna plusz helyet bérelni, vagy vásárolni az egyetemvárosban. Az elköltözésünk után mindig mondtuk nekik, hogy hozzanak létre egy kutatócsoportot, alapítsanak egy űrős tanszéket, kezdjenek el pályázni ESA kiírásokra. Végül 2020-ban tört meg a jég. Tavaly megalakult egy űrkutató csoport és idén ősszel indul el a Miskolci Egyetem Űrmérnök master képzése. A csoport tagjait bevonjuk a projektjeinkbe is, segítjük őket.
Kikkel állnak üzleti kapcsolatban?
Az ESA a pénzügyi forrásainak tíz százalékát az űrkutatásra, kilencvent az űriparra fordítja. Rakétát, műholdat, űrállomást, az ezekkel kommunikáló földi antennahálózatokat építenek és az egészet működésben kell tartani. Magyarországi fővállalkozóként lehetőséget kapunk, hogy ajánlatokat adjunk nagy nemzetközi cégeknek. Mi felelünk egy-egy műhold bizonyos alrendszeréért. Egy nagyobb projektnél, ötvennél több vállalattal és kutatóintézettel működünk együtt. Igyekszünk magyarokat bevonni a munkába, jelenleg beszállítóink körülbelül a fele magyar.
Milyen űreszközök alkatrészeit készítették el az utóbbi időben és miket terveznek a közeljövőben?
A földön kívüli élet kutatására szolgáló Cheops műholdat 2019 végén lőtték fel, amihez kettő darab radiátort szállítottunk le. Ezek biztosítják a detektornak és a kulcselektronikáknak a hőstabilitását, ami a küldetés egyik alapvető eleme.
A Juice szondához is egy hőszigetelő rendszert szállítottunk. Fél éve indult a Jupiterhez és még hét évet fog utazni. Mágneses műszereket is visz magával a fedélzetén és nagyon-nagyon erős mágneses téren fog több ízben áthaladni, ezért a mágneses követelményeknek meg kellett felelnünk. Például az összes tisztaszobában minden asztalt nem mágnesezhetőre kellett cserélnünk, a teljes öltözetet le kellett cserélni.
Az Ariel-űrtávcső a következő nagy nemzetközi összefogás, amiben az ESA mind a huszonkét tagállama részt vesz, valamint a Japán Űrügynökség (JAXA) és a NASA, a Földtől másfél millió kilométerre fogja vizsgálni a Naprendszeren kívüli bolygók légkörét, a földön kívüli életet. Az ide fejlesztett radiátorainknak mínusz kétszázhúsz fokon kell működniük hét éven át, e mellett a műhold átforgatását biztosító szerkezeteken is dolgozunk.
Az ESA Copernicus nevű, legmodernebb, környezetvédelmi, földmegfigyelő műhold flottájának munkálataiban is részt veszünk. Ennek része a pénteken bemutatott CO2M misszió is. Ehhez gyártjuk Magyarország eddigi legnagyobb űreszközét. Egy másfél méter átmérőjű termikus eszköz lesz, ami anyaméhként fogadja be a műszereket.
Mi szükséges ahhoz, hogy egy borsodi cég kivegye a részét az űriparból?
Olyan tudás, ami nem elérhető Magyarországon. Mi autodidakta módon tanultuk, sok százezer oldalt olvastunk el. Iszonyú mennyiségű energiát raktunk bele, hogy a nemzetközi high-tech ipar beengedjen a sorai közé. Elengedhetetlen még a szorgalom, a munkabírás, és az ambíció, mivel nagyon sokat kell dolgozni. Alázatosnak is érdemes lenni, főleg az elején elfogadni, hogy az ember kezdő, tanulnia kell és segítségre van szüksége. Nem hiányozhat az együttműködési készség és a bizalom és szavahihetőség sem, mert ez egy bizalmi üzletág.
Fotók: Minap /Juhász Ákos, Spacejunkie
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
