Nagyon ritka párosítás, hogy olyan széles érdeklődési körrel rendelkezzen valaki, hogy egyszerre vezessen színházat, mellette színészkedjen és mindezek tetejébe még matematikus is legyen. Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház ilyen, akivel a Minap készített interjút.
Béres Attila elmesélte, 2002-ben Egerbe került a Máté Gábor-osztály több tagjával együtt, például Kovács Patríciával, Jordán Adéllal és Mészáros Mátéval. A Gárdonyi Géza Színház után az Operett felé vette az irányt, főrendező lett.
„2003-ban a Budapesten a Nemzeti Színházban rendeztem a Györgyike, drága gyermeket. Ez finoman szólva sem úgy sikerült, ahogy a kritika elvárta volna, és még kevésbé felelt meg a színház igényeinek – annak ellenére, hogy minden adott volt ahhoz, hogy jó előadás szülessen. Valószínűleg az én félelmeim is közrejátszottak. Kijózanító bukás volt. Akkor igen rossz érzés volt, ma már azt mondom, iszonyatosan jót tett ez a pofon – a karrierem egyik legfontosabb pontjának látom” – vallott a nehézségekről a lapnak.
Az igazgató azt mondta, a miskolci közeg csinált belőle megbízható rendezőt. Hozzátette, a Miskolcon töltött tíz évében rendezőként „nem volt óriási pofára esés”.
Kép: mizumiskolc.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
