1920. június 4-én hozták meg az igazságtalan és minden magyar ember számára fájdalmas trianoni diktátumot, amely szétszabdalta hazánkat, és ami fizikailag még mindig elválasztja egymástól a nemzetrészeket, de lélekben soha nem tudta.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.
A trianoni békeszerződés (vagy trianoni békediktátum) az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között létrejött békeszerződés volt, amely többek között az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait.
“Miskolc volt az egyetlen város, ami jól járt Trianonnal.” Ezzel a felütéssel kezdi Nagy Dániel a Trianon Miskolcon című bejegyzését a Mit Miskolc Adhatott népszerű felületén. A szerző kiemeli, hogy ugyan neki nincsenek határon túli gyökerei, mégis sokkolták a trianoni döntés következményei és miskolciként még különlegesebb hangulatot hoztak a szomorú események.
A egykori miskolci városatyákból mély szomorúságot váltott ki a diktátum aláírása, ezt bizonyítják a korhű dokumentumok: a bizottság közgyűléseinek jegyzőkönyvei.
“A békeszerződés csak visszavonást, ellentéteket és nyugtalanságot fog támasztani, amely örökös viszálykodást teremt, s ezáltal Európa békéjét minduntalan veszélyeztetni fogja. Magyarország ennél fogva ebbe a békébe sohasem fog belenyugodni, s ellene mi is a leghatározottabban tiltakozunk.” – mondta azon 1920. május 12-i rendkívüli közgyűlésén Gedeon Aladár, ahol a trianoni békekötés aláírása ügyében intézett felirat elfogadása miatt találkoztak a miskolci politikusok.
A törvényhatósági bizottság jegyzőkönyveit megvizsgálva Nagy Dániel szerint, nem volt olyan miskolci politikus, aki ne hangsúlyozta volna a trianoni döntés igazságtalanságát. Hoboday polgármester beszédéből kiderül, hogy Miskolcot a csonka Magyarországon határvárosnak tekintették a helyi politikusok, amely egy teljesen új fejezetet nyitott a város történelmében, hiszen szerepe és státusza is, elsősorban a szűkebb régióban alapvetően átalakult.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
