Összesen húsz napirendről tárgyalt a megyeszékhelyi közgyűlés, a Velünk a Város frakció pedig egy szolidaritási nyilatkozatot terjesztett be a pedagógusok melletti kiállás jegyében.
Tiltakozás zavarta meg a miskolci közgyűlést csütörtökön, amelyről itt számoltunk be részletesen. A képviselőkre közben igazán hosszú nap várt, hiszen húsz napirendet kellett megtárgyalniuk.
Az egyik napirendi pont volt a Minap.hu tudósítása szerint, hogy a perecesi temető átnevezését kezdeményezte tavaly Bazin Levente önkormányzati képviselő. Az új név Szent Borbála temető. A bizottságok támogatták az előterjesztést. Bazin Levente (Velünk a Város, MSZP) önkormányzati képviselő elmondta, azért kezdeményezte a módosítást, mert Pereces életében a bányász múlt nagyon fontos, rendszeresen ünneplik Szent Borbála napját. A temető az elmúlt időszakban elhanyagolt lett, ennek szeretnének véget vetni, megújítanák a ravatalozót, a járdákat és az oda vezető utakat.
A hatodik napirendi pont már jóval hevesebb vitákat váltott ki. Ez úgy szólt: “Javaslat nevelési-oktatási intézmények feladatainak ellátását szolgáló, önkormányzati tulajdonban álló ingó és ingatlan vagyon egyházi fenntartók tulajdonába adására”. Előterjesztő: Varga Andrea Klára alpolgármester”. A napirendet Kurcsicsné Zobolyák Ida osztályvezető ismertette. A törvényi változásokra reagálva négy egyház jelezte igényét iskoláik ingatlanjainak átvételére. Ez kilenc ingatlant és a fenntartásukhoz szükséges ingóságokat érinti. A törvény szerint igény esetén az önkormányzatnak kötelező átadnia ezeket az ingatlanokat.
Mokrai Mihály (Velünk a Város, DK) önkormányzati képviselő: Ez az előterjesztés egy csatáról szól, amiben elvesznek az önkormányzatok. „Nincs jó megoldása ennek a problémának. A kormány kétharmados hatalmával visszaélve, olyan feltételrendszerbe kényszerítik bele az önkormányzatot, amivel nem lehet mit tenni. Ha nem fogadjuk el, a végén tárgyalás nélkül automatikusan veszik el ezeket az ingatlanokat az önkormányzattól. Ezzel Miskolc város vagyonát csökkenti a kormánypárt” – mondta.
Szilágyi Szabolcs (Velünk a Város, DK), önkormányzati képviselő: „Hívő emberként én nem értek egyet azzal, ahogyan a kormány az önkormányzatok és az egyházak ügyét intézi. Az Orbán kormány elvette az oktatási intézményeket az önkormányzatoktól, de nem értek egyet az önkormányzati ingatlanok elvételével, az egyházak elanyagiasodásával. Ezer sebből vérzik az oktatás, most nem ez a fontos. Azt is tudom, hogy ha nem fogadjuk el a napirendet, rendelettel veszik el, de tiltakozunk az önkormányzatok kiüresítése ellen, ezért a DK nem fogja megszavazni a napirendet” – mondta.
Szarka Dénes (Velünk a Város, Jobbik-Konzervatívok) önkormányzati képviselő: nehéz kérdést feszeget a napirend. Hívő emberként úgy gondolom, az egyházak kritikája nem ennek a napirendnek a témája, ez a napirend nem is az egyházakról szól. A tulajdon átruházásáról nem látnék nagy problémát, nincs kétségem afelől, hogy ennek az egyházak jó gazdái lesznek, de a tény, hogy törvényi rendelettel fosztják meg az önkormányzatokat a miskolciak vagyonával, az nincsen rendben. Az állam központosít, az önkormányzatok súlyát csökkenti, így csontozza ki az összes magyar közgyűlést, a helyi döntéshozatalt. Ez nincsen rendben, és ez sajnos ebben az előterjesztésben tetten érhető” – mondta. A képviselő szerint az ellenzék minden ingatlanértékesítést támad, még azt is, amiből a város épülhet, most pedig a pártjuk, a Fidesz-KDNP éppen arra készül, hogy elvegyen 1 milliárdnyi vagyont. Ez ellen nem tiltakozik.
Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető: nem kívánt hozzászólni a napirendhez, de meglepték az előző megszólalók egyházellenes megnyilvánulásai. „Amikor önök einstandról beszélnek, az a valóságot elferdíti. Miskolcon és hazánkban az egyházi iskolák nagyon fontos szerepet töltenek be a nevelésben-oktatásban. Miskolcon több olyan intézmény van, amik nem 2010 után kerültek egyházi tulajdonba. A Szent Imre Katolikus Iskola esetén például az egyház megvásárolta az évekig bezárt iskolát, felújította és ott kezdett nevelési munkába. Az önkormányzat az iskoláknak már nem fenntartója, azokat vagyonkezelésben működtetik az egyházak, a tankerületek és a szakképzési centrumok. Minden fejlesztéshez az önkormányzatnak hozzá kell járulnia. Az, hogy ezek az egyházak most megkapják az ingatlant, csak ez a helyzet szűnik meg” – mondta.
A politikus kifejtette, a napirend felsorolja, milyen nagy forrást fordítottak az egyházak eddig ezekre az ingatlanokra, a baloldali képviselőtársai viszont most megszólalásaikban elhallgatták. „A negyvenes, ötvenes években történt valódi einstand, amikor a kommunisták gyakorlatilag mindent elkoboztak az egyházaktól és nem működhettek tovább. A Fidesz KDNP ezt a napirendet meg fogja szavazni, mert szerintünk ez így helyénvaló” – tette hozzá.
Barva Attila aljegyző felhívta a közgyűlés figyelmét arra, hogy törvényen alapul a napirend,és ezt szavazásnál a képviselők is vegyék figyelembe.
Szopkó Tibor alpolgármester megerősítette az aljegyzőt. „A vitához csak annyit tennék hozzá, most nem veri senki az asztalt a családi ezüsttel kapcsolatban és ez jól is van így. Most ez nem az egyházakról szól, sőt, az tipikusan és jellemzően igaz, hogy az egyházak általánosságban sokkal jobb gazdái ezeknek az intézményeknek, mint az állam. Ennek a településnek az egyik legnagyobb értéke a több nemzetiségű gyökerekben és a több felekezetű gyökerekben rejlik. A város ezt a hagyományt jól viszi tovább, hiszen az egyházakkal kiegyensúlyozott, jó kapcsolata van. Az egyházak vezetői, dolgozói jó munkát végeznek. Számunkra az ilyen típusú ügyekben kizárólag az erőszaktevő állammal van gondunk, és ebből a szempontból mindegy a kormány színe. Az ilyen erőszaktételekkel az önkormányzat, az önrendelkezés sérülhet. Ezt egyre jobban kell féltenünk, ez a mindennapokban is látszik” – mondta hozzátéve: minden önkormányzatot véd, amikor az aggályoknak hangot ad, az előterjesztést támogatni fogja, az egyházaknak pedig köszönetet mondott áldozatos munkájukért.
„Ez akkor lenne igazságos teljesen, ha az állam odaadná az ingatlanok árát az egyházaknak, akik utána megvennék azokat az önkormányzattól” – tette hozzá.
Barta Gábor (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselő: „Majdnem teljesen azonosulni tudtam Szopkó Tibor gondolataival, de azért azt el kell mondjam, hogy az ingatlanok egyházi tulajdonba való adása nem viszi távolabb azokat az önkormányzatoktól. Hiába csökken papíron az önkormányzat vagyona, az átadás után a fenntartó feladata lesz az épületek karbantartása, ez tehát az önkormányzatnak pénzébe nem kerül” – mondta.
Mokrai Mihály (Velünk a Város, DK) önkormányzati képviselő az alaptörvényt idézte az ingatlanok kisajátításával kapcsolatban. A kártérítést hiányolja az ingatlanokért cserébe.
Szarka Dénes (Velünk a Város, Jobbik-Konzervatívok) önkormányzati képviselő: itt nem az egyházak támadásáról van szó. Az, hogy az állam nem képes megfelelően működtetni az oktatást, az tény, az egyház fontos szerepet játszik az oktatásban, éppen úgy, mint Miskolc történelmében. Akár fenntartóként, vagyonkezelőként, de akár tulajdonosként is ha belép az oktatás-nevelés területére az támogatandó, mi csupán arra hívtuk fel a figyelmet, hogy ezekért nem kapnak az önkormányzatok ellentételezést.
Simon Gábor (Velünk a Város) frakcióvezető: „Az állam és az önkormányzatok között ingyenes vagyonátadás szokott lenni, számos ilyet fel lehetne sorolni az elmúlt harminc évből, ebben nincsen semmi rendkívüli. Ezeket át lehetne adni államon kívüli szervezetnek is, ellentételezéssel, ezt érezte az állam is, ezért hozott törvényt arról, hogy az önkormányzatnak kötelező ezeket az ingatlanokat átadni. Ez nagyon veszélyes mezsgye, nagyon rossz irány” – tette hozzá. Ez egy nehéz helyzet szavazáskor, viszont a törvényesség szellemében kívánok eljárni, vagyis a törvényt betartom és betartatom. Ennek megfelelően az előterjesztést támogatni fogom.
Kovács László (KDNP) önkormányzati képviselő: 1945 után a kommunista államhatalom elvette az egyházaktól a tulajdonokat. 1989 után a korábbi törvénytelenségek helyreállítása különböző módon ment vissza. Sok országban az egyházak minden tulajdont visszakaptak, hazánkban azonban nem így történt. Magyarországon nem történt meg az igazságtétel. Ezért beszélünk most erről.
Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető: az egyházak világszerte fontos szerepét el kell ismerni és be kell látni mindenkinek. Nem értem, a baloldali képviselőtársaimnak mi a problémája a törvénnyel, ha az egyházi iskolák munkáját elismerik. Az egyházak csupán megkapják az ingatlanokat, amiben dolgoznak, és amelyekre rengeteg forrást fordítottak az elmúlt években.
Kovács László (KDNP) önkormányzati képviselő: Magyarországon vallásszabadság van, de Magyarország Európában, Európa pedig a keresztény kultúrában van. Ez a kontinens ezen a kultúrán alapul.
Szilágyi Szabolcs (Velünk a Város, DK) önkormányzati képviselő: „Visszautasítom magam nevében az egyházellenességet. Mi a kormány eljárásrendjével nem értünk egyet, ez ellen tiltakozunk.”
Bazin Levente (Velünk a Város, MSZP) önkormányzati képviselő: „képviselőként én azt szeretném, ha az önkormányzat nem vesztené el vagyontárgyait. Azt szeretném, ha ellentételezés nélkül nem vennék el ezeket az ingatlanokat. Azzal egyetértek, hogy Európa keresztény alapokon nyugszik, nem az egyház ellen szólunk. Képviselőként ezt szeretném. Magyar állampolgárként pedig olyan oktatást szeretnék, ahol nem könnygázzal, gumibottal és sokkolóval nevelik a gyerekeket” – mondta.
Óvodák, közterek
A későbbiekben napirendre került az is, hogy mivel jelentősen csökken a gyermeklétszám a városban és egyre kevesebb az óvodapedagógus, a következő nevelési évre a maximálisan felvehető gyemeklétszámot csökkentik, így a csoportok száma is kevesebb lesz. Hétszáz üres férőhely van Miskolcon. Harmincnál több pedagógus hiányzik szeptebertől a rendszerben. Így 159-re csökken a csoportok száma – írja a Boon.hu portál.
Kilenc intézményben terveztek csoportot megszüntetni, de végül csak 3 intézményben lesz csökkenés: A Leszih, a Napsugár és a Százszoszép óvodában lesz kevesebb csoport. A Lorántffy óvoda kihasználtsága már csak 46 százalékos lenne, így a tagóvoda megszűnik.
Négy közterület elnevezéséről is döntött a miskolci közgyűlés: Őrház utca, Mókusliget, Béka tér, Mancs tér. Veres Pál polgármester közösségi oldalán osztotta meg pár hónapja: kezdeményezi, hogy azt belvárosi teret, ahol a legendás mentőkutya, Mancs szobra található, Mancs térnek nevezzék a jövőben.
Lehet Mókusligetje és Béka tere is Miskolcnak. Előbbi nevet az a Dél-Kiliánban lévő terület kaphatja, amelynek fái annak idején veszélybe kerültek az ott épülő rendelőintézet miatt. A Béka tér nevet a történelmi Avason, a Zsolcai sor 178. szám előtti teresedés kaphatja. A leendő téren lévő BRS pincében egy több száz darabos békagyűjtemény található. Ez indokolja a névadást.
A közgyűlés elé terjesztett emellett a Velünk a Város frakció egy sürgősségi indítványt egy szolidaritási nyilatkozat elfogadására vonatkozóan. A nyilatkozat lényege, hogy a várost vezető frakció fel kívánja hívni a figyelmet a pedagógusokkal és diákokkal való szolidaritás kifejezésére, az oktatás valós problémáira, és a frakció olyan kormányzati intézkedéseket szorgalmaz, amelyek figyelembe veszik a köznevelési rendszer kulcsszereplőinek jogos meglátásait, javaslatait és érdekeit. A Velünk a Város frakció bízik abban, hogy miután a város közgyűlése elfogadja a szolidaritási nyilatkozatot, az ország számos más települése is csatlakozik majd a kezdeményezésükhöz, és az önkormányzati képviselők összefogva, együttműködve tiltakozhatnak a kormány intézkedései ellen.
A közgyűlés teljes napirendje és összes döntése a Minap.hu tudósításában és a Boon.hu-n olvashatók. Fotó: Mocsári László/Minap.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
