Befejezte szerdán tényfeltáró látogatását Magyarországon az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának delegációja. A képviselők az uniós költségvetés védelmével kapcsolatos ügyekben tájékozódtak. Azt akarják elérni, hogy igazságosan és átláthatóan jussanak el az uniós források a magyar állampolgárokhoz.
Jelenleg ugyanis ez nagyon nincs így és ezt nem is rejtették véka alá a bizottság tagjai.
A hattagú küldöttség azért utazott Magyarországra, hogy betekintést nyerjenek az uniós források elosztásának folyamataiba, és hogy első kézből tájékozódjanak a helyreállítási és ellenállóképességi mechanizmus (RRF) magyarországi működtetésére és ellenőrzésére kialakított folyamatokról.
A látogatást lezáró sajtótájékoztatón a delegáció vezetője, Monika Hohlmeier (EPP, Németország) elmondta:
“Három napot töltöttünk el Magyarországon intenzív megbeszélésekkel az uniós források kezelésében, elosztásában és ellenőrzésében érintett szereplőkkel: a kormány képviselőivel, számvevőszéki és adóigazgatási szervekkel, az ellenzék tagjaival, helyi és területi önkormányzatokkal, vállalatokkal, a civil társadalom és a sajtó képviselőivel. Delegációnk és tárgyalófeleink nézete megegyezik abban, hogy az uniós források nagy lehetőséget jelentenek a fejlődésre Magyarország, és az életszínvonal javítására a magyar állampolgárok számára.”
Kitért a látogatás során tapasztalt hiányosságokra, így közbeszerzési kérdésekre, az Állami Számvevőszék működésének hatékonyságával kapcsolatos kérdésekre, egyes vállalatokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésre (mint például az egyik napról a másikra hozott törvénymódosítások vagy a megfélemlítő titkosszolgálati vizsgálatok), melyek célja “előkészíteni az utat egy esetleges felvásárláshoz”. Erre utalva tette fel a kérdést: “hogyan biztosíthatjuk, hogy az uniós források átlátható, igazságos módon és részrehajlás nélkül jussanak el a magyar állampolgárokhoz, vállalatokhoz és régiókhoz? Hogyan biztosítható, hogy minden régió, állampolgár és vállalkozás azonos eséllyel férjen hozzá az uniós forrásokhoz, diszkriminációmentesen és politikai részrehajlás nélkül?”
A delegáció nevében Monika Hohlmeier felhívta a magyar kormányt arra, hogy “haladéktalanul valósítsa meg a 27 úgynevezett ‘szuper-mérföldkövet’, melyek közé tartozik a jogállamisági feltételességi szabályozás részét képező 17 intézkedés és a négy horizontális feltétel, hogy végre elháruljon az akadály a 28 milliárd eurós (több mint 10 milliárd forintos) kifizetés elől”.
“Minden alkalommal, amikor idejövök, mindig új dolgokat tanulok Magyarországról. Ez volt a nyolcadik utam Budapestre, és még mindig láttam olyan dolgokat, amelyek más uniós országokban nem történhetnek meg” – mondta Daniel Freund német zöldpárti képviselő. Szerinte fontos lenne, hogy a magyar fiatalokon segítsenek az uniós forrásokból, támogassák a legsebezhetőbb társadalmi rétegeket, napelemek kerüljenek az épületekre, de szerinte az fontos, hogy azt nem akarják, hogy “a miniszterelnök barátaihoz jussanak az uniós támogatások“.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
