Tiszaújváros talán legjellegzetesebb épülete az 1964-ben átadott víztorony, amely épp annyira jelent iránytűt a dél-borsodi településen, mint Miskolcon az Avasi kilátó. Mondhatnánk, hogy párját ritkítja, de nem egészen lenne igaz: Nyíregyházán és Makón szinte ugyanilyen víztorony található.
A víztornyok voltaképpen a fogyasztás földrajzi szintjénél magasabb szinten elhelyezett víztároló medencék, amelyek tárolt vize a fogyasztói igényeknek megfelelő ütemezés szerint, gravitációs úton juthat el a felhasználóhoz. A víztorony két egymást kiegészítő funkciója a vízszállításhoz elegendő nyomás fenntartása és a tárolás. A nagyobb térfogatigényű, magastéri megoldások kedvelt formája vasbeton víztorony. Ezeket a tárolókat városok és új építésű lakótelepek vízhálózati rendszerében használják. A toronytörzsét csúszózsaluzattal készítették el, és az így kialakult köpenybe, attól szigetelőréteggel elválasztva, tartórácsra támaszkodva elkészítették a tartályt monolit betonozással, majd belülről vízzáró vakolattal vakolták be. A Thoma József által kidolgozott különleges berendezés alkalmazása nyomán új víztoronyformák jöttek létre.
Épp ilyen vasbeton víztorony található Tiszaújvárosban is. Néhány évvel ezelőtt a helyi, települési értéktárba is bekerült. Az új iparváros – lánykori nevén: Leninváros – alapjainak lerakása az 1950-es évek végén kezdődött meg Tiszaszederkény településre épülve, ekkor alakították ki a helyi ivóvíz-ellátási és szennyvízelvezetési rendszert is. Az 52 méter magas víztornyot – melyet a Mélyépterv mérnöke, Szánthó István tervezett – 1964. május elsején adták át. A Víztornyot 1966-tól a Borsod Megyei Vízművek Tiszaszederkényi Kirendeltsége üzemeltette, jelenleg az Észak-magyarországi Regionális vízművek Zrt. működteti.
„A 800 m3-es víztoronytípusnak karakteres, a kor ízlésének és megrendelői elvárásainak is megfelelő megjelenést ad a látszólag felfelé szélesedő törzs a maga bordázott kialakításával. A szerkezet alaprajza egy 20 ágú csillagot ad ki, amely felfelé haladva fokozatosan szétnyílik” – írja tiszaújvárosi települési értéktár. Hozzáteszik, e típusra példa még a makói, nyíregyházi víztorony.
És valóban: a Csongrád-Csanád, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei település víztornya gyakorlatilag tökéletes mása a tiszaújvárosinak. Az épületet Makó is megbecsüli, szintén megtalálható a Települési Értéktárban. A makóiak 800 köbméteres víztornya 46 méter magasságával tulajdonképpen kisöccse a tiszaújvárosinak: Söpkéz Gusztáv tervei alapján 1964-66 között épült.
A torony 1988 óta díszkivilágítással rendelkezik, negyven méter magasságban az égtájak és a nevezetes települések irányának és távolságának megjelölésével kilátót alakítottak ki rajta tájékoztató poszterekkel. A kilátó üvegfalon belüli részét kék fénnyel világítják ki, ami több kilométer távolságból ad irányfényt az éjszaka hazatérőknek.
Ugyancsak hosszú évtizedek óta magasodik Nyíregyháza fölé a Szarvas utcai víztorony. A tiszaújvárosi és makói toronyhoz hasonlóan ezt is az 1960-as években építették az egyedi formájú, húszágú csillag alaprajz szerint. A talapzatnál 8 méter, a tetejénél 16 méter átmérőjűre szélesedik ki a szerkezete.
A nyíregyházi torony évente egyszer, a víz világnapján nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A torony tetejéről csodálatos a panoráma, tiszta időben akár a Tokaji-hegyet is látni innen.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
