125 bázisponttal 11,75 százalékról 13 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a keddi kamatdöntő ülésén az MNB monetáris tanácsa – derül ki közleményükből. Ugyanilyen magas 2000 februárjában volt az alapkamat, míg a 2008-as válság idején 11,5 százalékon tetőzött. A várakozások szerint idén év végére 14 százalék körül lehet.
A kamatszint növelésével a gazdaságban drágábbak lesznek a hitelek, ami miatt az emberek kevesebbet vásárolnak, a cégek pedig kevesebbet fektetnek be. Ez ugyan rontja a gazdaság növekedését, de cserébe lassítja az inflációt. Az MNB célja pedig hivatalosan nem a gazdasági növekedés elérése, hanem a pénz értékének megőrzése, azaz az infláció visszaszorítása 3 százalék környékére.
A 125 bázispontos, azaz 1,25 százalékpontos kamatemelés nagyobb, mint az előző havi száz bázispontos, az MNB tehát fontosnak tartja a kamatemlés ütemének növelését. Ez azt jelenti, hogy az MNB szerint továbbra is kihívás az infláció, és azzal számolnak, hogy az nem is fog tetőzni a következő néhány hónapban. Az emelés ütemét befolyásolja az is, hogy mit gondol a jegybank a uniós helyreállítási alap kifizetésével kapcsolatban, az ország gazdaságának nagyon sokat jelent ugyanis, hogy megszületik-e róluk a megállapodás az év végéig.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke néhány napja már pedzegette, hogy végéhez közeledik a kamatemelési ciklus. Szerinte elképzelhető, hogy ez volt az utolsó emelés, vagy az is, hogy a következő hónapokban csak jóval kisebb mértékben fogják emelni a kamatot. Ehhez képest most az előzőnél nagyobbat emeltek.
Forrás: Telex.hu
