Az utolsó pillanatban jelentősen megtoldott néhány tételt a 2023-as költségvetésben a kormány. Annyira az utolsó pillanatban, hogy a költségvetési bizottság szerdai ülésén fél óra szünetet kellett elrendelni, hogy a képviselők át tudják böngészni a nagyjából 100 milliárd forintos átcsoportosítást, azt ugyanis lényegében az ülés kezdete után sikerült benyújtania a kormányoldalnak. A javaslatot magára vállaló Szűcs Lajos fideszes képviselő – az ellenzéki képviselők szerint nem tűnt úgy, mintha részleteiben ismerné a módosítókat – eredetileg negyed óra szünetet javasolt, hogy a több mint 30 pontból álló csomagot átnézhessék a képviselők, ezt Vajda Zoltán, a költségvetési bizottság szocialista elnöke toldotta ki még annyival.
A szünet előtt az ülésteremben arról ment a találgatás, hogy talán a forint árfolyamának gyengülésére akar a kormány reagálni, esetleg újabb, a piacokat megnyugtató látványos megszorításokat írtak a költségvetésbe. Nos: nem igazán. Bár a módosításban szerepelnek kormányzati megszorítások, a lényege az, hogy több mint 26 milliárd forinttal többet költene a kormány a saját kommunikációjára és nagyjából 37 milliárddal többet sportra. A Fidesz még kedd éjszaka benyújtott egy módosítást, amelyben 30 milliárddal növeli a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá átcsoportosított titkosszolgálatok költségvetését. Az új módosítással a kabinetiroda eredeti fő feladatára, a kormányzati kommunikációra és konzultációra is jóval többet, 26,5 milliárd forintot adnának. A 2023-as költségvetés eredeti javaslatában nagyjából 12 milliárd forint volt erre a célra, ami kevesebb, mint az idei költségvetésben előirányzott 18 milliárd. Ez most összességében bőven 38 milliárd forint fölé ugrik.
A bizottságnak a módosításokat magyarázó Banai Péter Benő államtitkár szerint a zárszámadásból derül majd ki igazán, hogy mire is ment ez a pénz, de a háború, az inflációs helyzet és az energiaárak emelkedése rendkívüli intézkedéseket igényelhet, ami rendkívüli kommunikációt és konzultációt is feltételez. Hogy jön-e a közeljövőben újabb nemzeti konzultáció, azt nem árulta el az államtitkár, de pénz lesz rá, az biztos.
A másik komolyabb tétel a módosításban a sportra szánt extra kiadás, ami több tételből összesen 37 milliárd forint körül alakul. Banai szerint ennek a legnagyobb része utánpótlásképzésre, 18 éven aluliak sporttámogatására megy, de jut a párizsi olimpiai felkészülésre, és ahogy Tóth Endre momentumos képviselő kiemelte, profi csapatok támogatására is.
Bakos Bernadett, az LMP képviselője a bizottság ülése után elmondta, az ellenzéki képviselők több módosítót is beadtak a költségvetéshez, amelyek arról szóltak, hogy a növekvő inflációt megszenvedő emberek támogatására költsön többet az állam, többek között emelje a tanárok és közalkalmazottak bérét. Ezt azzal söpörték le, hogy nincs forrás.
Vajda Zoltán a bizottság szocialista elnöke megkérdezte az államtitkárt, hogy nem kellene-e alaposabban átszámolni a költségvetést annak fényében, hogy már 410 forint fölött jár az euró árfolyama, és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter több fórumon is arról beszélt, komoly recessziós kockázatokra kell számítani a jövőben.
Banai szerint vannak kockázatok, de a magyar gazdaság fundamentumai elég erősek, így ha lesz is globális recesszió, az nem rázza meg annyira a magyar gazdaságot, mint más országokat és a GDP továbbra is növekszik. Arról is beszélt, hogy ha sikerülne megállapodni az Európai Bizottsággal az uniós forrásokról (amire napról-napra kisebb esély mutatkozik), az az inflációra és a forintárfolyamra is jó hatással lenne. Vajda felvetésére, hogy ha nem nyáron, hanem csak év végén tárgyalnának a költségvetésről, ahogy sokáig szokás volt a rendszerváltás után, nem kellene ilyen radikális módosításokkal élni, Banai azt mondta, a nyári tervezésnek vannak kockázatai, de a kormány szerint az előnyei nagyobbak.
Forrás:444.hu
